A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21509/2014/4. számú határozata közös tulajdon megszüntetése tárgyában. [1952. évi IV. törvény (Csjt.) 31. §] Bírók: Nyírőné dr. Kiss Ildikó, Örkényi László, Pusztai Anita

F.-i Ítélőtábla

17.Pf.21.509/2014/4-II.

A F.-i Ítélőtábla dr. Ádám András pártfogó ügyvéd (fél címe 1) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Papp János pártfogó ügyvéd (fél címe 2) által képviselt alperes neve (felperes címe) alperes ellen közös tulajdon megszüntetése iránt indított perében a B. Törvényszék 2014. szeptember 18. napján meghozott 21.P.20.248/2014/17. számú ítélete ellen a felperes részéről 18. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A F.-i Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érinti, fellebbezett részében az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

A teljes mértékben pervesztes felperest, valamint a teljes mértékben pernyertes alperest képviselő pártfogó ügyvéd munkadíját az állam viseli.

A le nem rótt 143.259 (Száznegyvenháromezer-kétszázötvenkilenc) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság a felperes fellebbezésével érintett körben irányadó tényállást az alábbiak szerint állapította meg:

A felek 1984. augusztus 4. napján kötöttek házasságot, amelyből személyes adatok, személyes adatok gyermekeik születtek.

Az alperes szülei által ajándékozott K. helyiség, T. út 1/G. szám alatti telken lévő lakóépületet a felek 1987. és 1992. évi közötti időtartamban házilagos kivitelezésben, mindkét fél rokonsága és baráti köre közreműködésével építették. Az építkezéshez felhasználták az O. és K. Bank Rt.-től felvett kölcsönt. A kedvező kamatozású kölcsön visszafizetésének feltételei azonban megváltoztak, ezért a felek 2002. március 1. napján az E. Banktól 1.100.000 forint összegű szabad felhasználású jelzáloghitelt vettek fel, amelyből visszafizették az O. kölcsön 813.512 forint összegét, a fennmaradó részt pedig felélték.

Az E. Banktól felvett hitelt az alperes által édesapja halála után örökölt 1.225.000 forintból fizették vissza. 2002. december 17. napján az E. Bankhoz befizettek 1.115.000 forintot, amelyből 1.069.128 forint volt a szabad felhasználású hitel végtörlesztése, a fennmaradó összeg pedig az elmaradt törlesztőrészleteket és a büntetőkamatokat fedezte.

Az alperes édesanyja az ingatlan gázhálózatra történő bekötésére 2003. január 3. napján 80.000 forintot ajándékozott az alperesnek. A felek a M. K. Kft. részére beruházási hozzájárulásként 2002. október 29. napján fizettek be 205.000 forintot.

A felek házassági életközössége 2008 decemberében megszakadt, házasságukat a S. Bíróság a 2009. március 24. napján jogerős ítéletével egyező akaratnyilvánításuk alapján felbontotta. A házassági bontóperben kötött egyezségben a közös lakás használatát megosztották egymás között és megosztották a házastársi közös vagyonhoz tartozó ingóságokat is. A házasság felbontását követően azonban közöttük további viták, veszekedések alakultak ki, amelynek egyrészt az ingóságok megosztása, másrészt pedig a közös lakáshasználat volt az oka.

A lakáshasználat során az alperes sérelmezte, hogy a felperes barátait a közös lakásban, a felperes által kizárólagosan használt lakrészben fogadta. Ennek több esetben hangot adott, előfordult, hogy a felperes barátnőjének ott tartózkodása alatt kikapcsolta az áramot. Az alperes gyakran volt ittas állapotban, amelynek folytán agresszíven, kötekedően viselkedett mind a felperessel, mind a közös gyermekekkel szemben.

2009. május 30-án és 31-én az alperes, a gyermekek és az ott tartózkodó barátaik, valamint a felperes között további konfliktusra került sor. Az alperes alkoholos befolyásoltság alatt hangoskodott, veszekedett, a gyermekek barátainak kimosott ruháit a kazánban elégette. Mindezek hatására a felperes 2009. június 6-án a nyugalma érdekében ideiglenesen, nem végleges szándékkal, a gyermekekkel együtt elköltözött az ingatlanból. Ekkor az alperes is elhagyta a házat, majd visszatért és a bejárati ajtón a zárat lecserélte és a felperes részére azóta sem biztosított kulcsot a lakáshoz. A felperes 2009. június és 2011. január hónapban több alkalommal ismételten megpróbált visszamenni az ingatlanba, de a zárcsere miatt erre nem volt lehetősége.

A perben a felek az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetésére irányuló keresetüktől, illetve viszontkeresetüktől elálltak, mert megállapodtak abban, hogy az ingatlant peren kívül, közösen értékesítik. Ezért az elsőfokú bíróság a pert ebben a részében a 2014. július 14. napján jogerős végzésével megszüntette.

A felperes többször módosított keresetében, - egyebek mellett, - a fellebbezéssel érintett körben azt kérte, hogy a bíróság 2009. június 7. napjától kezdődően kötelezze az alperest többlethasználati díj fizetésére. A lejárt többlethasználati díj után késedelmi kamatot is igényelt, a kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontját középarányosan kérte megállapítani.

Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperest 1.000.000 forint lakáshasználati jog ellenértékének megfizetésére, mert álláspontja szerint a lakás elhagyása miatt, a korábbi használati joga vagyoni értékének megfelelő térítésre tarthat igényt.

Az alperes ellenkérelmében a felperes ezen kereseteinek elutasítását kérte. Állította, hogy a felperes az ingatlant kényszerítő körülmények nélkül, önkéntesen, a visszatérés szándéka nélkül, előre szervezett módon hagyta el. A felperes elköltözését követően részéről többlethasználat sem valósult meg, csak az általa kizárólagosan használt két szobát és a közös használatú helyiségeket használja. Jogalap hiányában vitatta a késedelmi kamat fizetési kötelezettségét is. A lakáshasználati jog ellenértékének megfizetésére irányuló kereset elutasítását arra hivatkozással kérte, hogy annak érvényesítésére nincs jogszabályi lehetőség, csupán bérlakások esetén lehet követelni úgynevezett lelépési díjat.

Az alperes kötelmi jogcímen kérte elszámolni az 1.225.000 forintot kitevő apai örökségéből az E. Banktól felvett kölcsönre megfizetett 1.115.000 forint, továbbá a 2003. január 3. napján kelt ajándékozási szerződés alapján édesanyja által részére, a gázcsonk bekötéséhez adott 80.000 forint felét, összesen 597.500 forintot.

A felperes az alperes apai örökségével kapcsolatos megtérítési igényéből 813.512 forint elszámolását tartotta alaposnak, figyelemmel arra, hogy az E. Banktól felvett kölcsönből ezt az összeget fordították a lakásépítéshez felvett hitel visszafizetésére.

Az alperes édesanyja által a gázcsonk kifizetéséhez ajándékozott 80.000 forint felének a megtérítésére irányuló igény elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a gázberuházási hozzájárulást már 2002 novemberében befizették, tehát ezt az összeget nem kaphatta az alperes a gázcsonk bekötésére, így az nem számolható el alperesi különvagyonként.

Az elsőfokú bíróság ítéletében - egyéb, nem fellebbezett rendelkezések mellett - arra kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 597.500 forintot az E. Banktól felvett kölcsön alperes általi törlesztésével és a gázbekötéssel kapcsolatos megtérítési igény címén, valamint ennek 2009. március 24. napjától esedékes késedelmi kamatait.