32004R0398[1]

A Tanács 398/2004/EK rendelete (2004. március 2.) a Kínai Népköztársaságból származó szilícium behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

A Tanács 398/2004/EK rendelete

(2004. március 2.)

a Kínai Népköztársaságból származó szilícium behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre [1] (a továbbiakban: az alaprendelet), és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottságnak a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára,

mivel:

ELJÁRÁS

Hatályos intézkedések

(1) A Tanács a 2496/97/EK rendelet [2] által végleges dömpingellenes értékvámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: KN vagy Kína) származó szilícium behozatalára. A közösségi határparitáson számított, vámmal nem növelt nettó ár tekintetében alkalmazandó végleges vám mértéke 49 % volt. Meg kell jegyezni, hogy az eredeti intézkedéseket a 2200/90/EK rendelet [3] írta elő, és a 2496/97/EK rendelet elrendelte az intézkedések megszűnésének felülvizsgálatát.

Felülvizsgálati kérelem

(2) A Kínai Népköztársaságból származó szilícium behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő megszűnéséről 2002. márciusában közzétett értesítést [4] követően a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti felülvizsgálati kérelem érkezett. A kérelmet 2002. szeptember 9-én nyújtotta be az Euroalliages (a ferroötvözeti iparág összekötő bizottsága) (a kérelmező) a fém-szilícium ötvözetek közösségi gyártásának 100 %-át képviselő gyártók nevében. A kérelem szerint az intézkedések megszűnése valószínűleg azt eredményezi, hogy folytatódik vagy megismétlődik a közösségi ipart érintő dömping és károkozás.

(3) A tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a felülvizsgálat kezdeményezéséhez, és bejelentette, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint kezdeményezi az intézkedések megszűnésének felülvizsgálatát [5], és megindította a vizsgálatot.

Vizsgálat

Eljárás

(4) A Bizottság hivatalosan tájékoztatta a panaszos közösségi termelőket, a kínai exportáló termelőket, az importőröket/kereskedőket, a felhasználó iparágakat és az érintett felhasználói szövetségeket, illetve a kínai kormány képviselőit a felülvizsgálat kezdeményezéséről. Az érdekelt felek lehetőségek kaptak, hogy írásban ismertessék nézeteiket, és meghallgatást kérjenek a kezdeményezésről szóló értesítésben megállapított határidőn belül.

(5) Kérdőívet küldtek valamennyi félnek, akit hivatalosan tájékoztattak a felülvizsgálat kezdeményezéséről, illetve azoknak, akik kérdőívet kértek a kezdeményezésről szóló értesítésben megállapított határidőn belül.

(6) Három kérelmező közösségi termelő, egy exportáló termelő, egy importőr és az analóg ország két termelője küldte vissza a kitöltött kérdőívet.

Érdekelt felek és ellenőrző látogatások

(7) A Bizottság összegyűjtött és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek vélt annak meghatározásához, hogy mennyire valószínű a dömping és a közösségi érdekek károsításának folytatódása vagy megismétlődése. A következő vállalatok telephelyein tettek ellenőrző látogatást:

a) Exportáló termelő

Dalian DC Silicon Co., Ltd - Dalian, Kína

b) Kapcsolt viszonyban álló importőr

Dow Corning Ltd, Barry, Wales, Egyesült Királyság

c) Az analóg ország termelői

Fesil ASA, Trondheim, Norvégia

Elkem ASA, Oslo, Norvégia

d) Közösségi termelők

Invensil, Pechiney Group, Paris, Franciaország

Ferroatlantica, Madrid, Spanyolország

R W Silicium, Pocking, Németország

Vizsgálati időszak (VI)

(8) A dömping és a károkozás folytatódásának vagy megismétlődésének vizsgálata a 2001. október 1-jétől 2002. szeptember 30-ig tartó időszakra (VI) vonatkozott. A károkozás folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének felméréséhez szükséges tendenciák vizsgálata az 1998. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra vonatkozott (érintett időszak).

Egyéb országokra vonatkozó eljárás

(9) 2002. októberében dömpingellenes eljárást kezdeményeztek az Oroszországból származó szilíciumnak a Közösségbe történő behozatalára vonatkozóan. 2003. július 10-én 22,7 % és 23,6 % közötti mértékű ideiglenes dömpingellenes vámot vetettek ki a 2229/2003/EK tanácsi rendelet [6] által.

Érintett termék és hasonló termék

(10) Az érintett termék megegyezik az eredeti vizsgálat által érintett termékkel, azaz a Kínából származó, a 28046900 KN-kód alá tartozó fém-szilícium ötvözettel (kevesebb, mint 99,99 tömegszázalék szilíciumtartalommal). Ezt kizárólag a vámnómenklatúrában meghatározott jelenlegi besorolás miatt kell "szilíciumnak" tekinteni. Az ennél tisztább szilícium, amely legalább 99,99 tömegszázalék szilíciumot tartalmaz, és amelyet főként az elektromos félvezetők gyártásában alkalmaznak, más KN-kód alá tartozik és ez az eljárás nem érinti.

(11) A szilíciumot elektromos, süllyesztett, íves kemencében állítják elő a kvarc (szilícium-dioxid) széntermikus redukciójával különböző típusú, szén alapú reduktorok jelenlétében. Tömb, szemcse, granulátum vagy por formában hozzák forgalomba a tisztaságra vonatkozó nemzetközileg elfogadott műszaki előírások szerint. A szilíciumot elsősorban két iparág alkalmazza: a vegyipar, metil-klórszilánok vagy triklórszilánok és tetraklórszilánok előállítására, és az alumíniumipar, alumíniumötvözetek, elsődleges és másodlagos olvadékok, gyártására különböző iparágak, különösen az autógyártás, számára történő önthető ötvözetek előállítása céljából.

(12) Az intézkedések megszűnésének korábbi felülvizsgálatához hasonlóan a vizsgálat azt mutatta, hogy a Kínában előállított és ott értékesített, és ugyanakkor a Közösségbe is exportált szilícium, az analóg országban (Norvégia) előállított és annak hazai piacán értékesített szilícium, illetve a Közösségben a kérelmező közösségi termelők által előállított és a Közösségben értékesített szilícium azonos fizikai és kémiai jellemzőkkel és alapvető felhasználási területekkel rendelkezik. Ezért ezeket az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

(13) Észrevételek érkeztek az érintett termék és a hasonló termék különböző minőségére vonatkozóan, egyrészt Kína kormánya, másrészt a kínai fém-, ásvány- és vegyianyag-importőrök és exportőrök kereskedelmi kamarájától. E beadványok mellé azonban nem csatoltak bizonyítékokat. Továbbá, ezeket a kifogásokat az eljárás meglehetősen kései szakaszában nyújtották be. Ezért az érintett termék tekintetében tett kifogásokat elutasították.

A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE

(14) Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálták, vajon jelenleg tapasztalható-e dömpingelés, és ha igen, valószínűsíthető-e az, hogy az intézkedések megszűnése a dömping folytatódásához vezet.

ELŐZETES MEGJEGYZÉSEK

(15) A panaszban megnevezett hat kínai exportáló termelő közül csak egy működött együtt. Az Eurostat adatai alapján e termelő kivitelének mennyisége az EU-ba irányuló kínai kivitel több mint 80 %-t képviselte. Más kínai exportáló termelő nem nyújtott be adatokat, ezért a helyzetükre vonatkozó ténymegállapításokat a rendelkezésre álló adatok alapján kellett megtenni az alaprendelet 18. cikkével összhangban.

(16) Az intézkedések megszűnésének korábbi felülvizsgálatának vizsgálati időszaka (VI) alatt a Közösségbe irányuló kínai szilícium-behozatal mennyisége 10199 tonna volt. A dömpingellenes intézkedések elrendelését követően az érintett behozatal 4168 tonnára csökkent 1998-ban, de a VI végére ismét 14454 tonnára nőtt.

(17) Az eredeti vizsgálatban a kínai behozatal 9,3 % mértékű piaci részesedéssel rendelkezett a vizsgálati időszakban. Az érintett behozatal piaci részesedése a teljes közösségi felhasználás 3,8 %-a volt az intézkedések megszűnésének korábbi felülvizsgálatának vizsgálati időszakában. A dömpingellenes intézkedések elrendelését követő időszakban ez a piaci részesedés 1,4 %-ra csökkent 1998-ban, de a vizsgált időszakban ismét emelkedett, és az érintett termék teljes közösségi felhasználásának 3,9 %-át tette ki.

DÖMPING A VIZSGÁLATI IDŐSZAKBAN

(18) Az alaprendelet 11. cikkének (9) bekezdésével összhangban a Bizottság az eredeti vizsgálattal azonos módszert alkalmazott.

Analóg ország

(19) Mivel Kína átalakulóban lévő gazdaság, a rendes értéket egy megfelelő piacgazdaságú harmadik országból szerzett információk alapján kell megállapítani az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban.

(20) Az intézkedések megszűnésének korábbi felülvizsgálatához hasonlóan az intézkedések megszünésének felülvizsgálatáról szóló értesítésben Norvégiát javasolták analóg országnak a rendes érték megállapítása céljából.

(21) A kínai exportáló termelő ellenezte ezt a javaslatot és úgy érvelt, hogy Brazília vagy Dél-Afrika megfelelőbb választás lenne, elsősorban azért, mert a verseny és a piaci feltételek ezekben az országokban hasonlóbbak a Kínában fennálló helyzethez. A közösségi ipar ellenezte Brazíliát vagy Dél-Afrikát, Brazíliában a helyi pénznem erős leértékelése, Dél-Afrikában a verseny hiánya miatt, mivel ott csak egy vállalat állította elő az érintett terméket. Továbbá, ebben a két országban, a Bizottság felkérése ellenére, egyetlen ismert termelő sem egyezett bele abba, hogy együttműködjön az eljárás során. Következésképpen Brazíliát vagy Dél-Afrikát nem alkalmazhatták analóg országként.

(22) Norvégia tekintetében megállapították, hogy az ország a világ egyik legjelentősebb szilíciumtermelője, két versenyző helyi termelővel. Azt is megállapították, hogy Norvégia nyitott piac, ahol a szilíciumra nem alkalmaznak importvámokat, és ahová Brazília és Kína nagy mennyiségben importál szilíciumot. Szintén meg kell jegyezni, hogy Norvégia természetes előnnyel rendelkezik az olcsó energiához való hozzáférés tekintetében, míg Kína esetében nem nyújtottak be adatokat arra vonatkozóan, hogy az ország hasonló előnyöket élvezne.

(23) Ezért megállapították, hogy Norvégia megfelel az analóg ország kritériumainak. A Bizottság felvette a kapcsolatot a két ismert szilíciumtermelővel Norvégiában, és mindkét termelő beleegyezését adta az együttműködéshez.

Rendes érték

(24) A rendes érték meghatározása tekintetében először megállapították, hogy a norvég termelők hazai értékesítéseinek mennyisége reprezentatívnak minősül a Kínából exportált mennyiséggel összehasonlítva. A rendes értéket a független fogyasztókkal a megszokott módon folytatott kereskedelem során fizetett súlyozott átlagár vagy egy számtanilag képzett rendes érték alapján állapítják meg, ha az említett hazai értékesítések nem nyereségesek. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a számtanilag képzett rendes értéket a kivitelnek csak egy kis hányadára kellett alkalmazni. Azokban az esetekben, amikor számtanilag képezték a rendes értéket, egy elfogadható összeget adtak hozzá a norvégiai előállítási költségekhez az értékesítési, általános és igazgatási költségek (SGA-költségek) fedezésére, továbbá egy elfogadható mértékű haszonkulcsot. Az SGA-költségeket és a nyereséget minden esetben az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdésében meghatározott első módszer szerint állapították meg.

Exportár

(25) A Közösségbe történő kivitel tekintetében a kínai együttműködő exportáló termelő értékesítésének legnagyobb része egy vele kapcsolatban álló közösségi vállalat felé történt, amely a behozott szilíciumot tovább feldolgozta szilikonná. Ezeket az exportárakat rendes esetben nem alkalmaznák az exportár megállapítása során, mivel azokat a fennálló kapcsolat befolyásolhatja. Mivel azonban azt állapították meg, hogy a felszámított árak megfelelnek a piaci áraknak, amelyekről a szaksajtóból értesültek, és egy másik kínai exportáló termelő által felszámított áraknak is, amely visszautasította az együttműködést, de a vizsgálati időszak alatt exportált ugyanannak a közösségi vállalatnak, úgy határoztak, hogy ezeket az árakat alkalmazzák az exportár kiszámítása során. Ennélfogva az exportárat az együttműködő exportáló termelő és a nem együttműködő exportáló termelő által szolgáltatott adatok és a fennmaradó Eurostat-adatok alapján állapították meg. Meg kell jegyezni, hogy az együttműködő exportőr kivitelének mennyisége az Eurostat által rögzített behozatal 80 %-át jelentette, és magasabb volt az intézkedések megszűnésének korábbi vizsgálatának vizsgálati időszaka alatt a Kínából behozott érintett termék összmennyiségénél.

Összehasonlítás

(26) A rendes érték és az ex-works szintű exportár tisztességes összehasonlításának biztosítása céljából kiigazítások formájában megfelelően figyelembe vették azokat az eltéréseket, amelyekről azt állították, illetve amelyek esetében bizonyították, hogy az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásolják az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban. A fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási és hitelköltségek tekintetében történt kiigazítás.

Dömpingkülönbözet

(27) Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban a dömpingkülönbözetet a rendes érték súlyozott átlagának a fentiek szerint meghatározott exportár súlyozott átlagával való összehasonlítása alapján állapították meg. Ez az összehasonlítás dömpinget mutatott ki. A dömpingkülönbözet, amelyet a közösségi határparitáson számított, vámmal nem növelt cif-ár százalékában fejeznek ki, jelentős volt, azaz 12,5 %, habár a korábbi vizsgálatok esetében ennél sokkal magasabb szintet állapítottak meg.

Következtetés

(28) A vizsgálat feltárta, hogy a Kínából származó érintett termék behozatalának mennyisége magasabb volt, mint az intézkedések megszűnésének korábbi vizsgálatának vizsgálati időszakában, és a behozatal egyértelműen dömpingelt szinten maradt. A vizsgálat nem állapított meg olyan okot, ami következtében a dömpingelés szintje megszűnne vagy csökkenne, ha az intézkedéseket hatályon kívül helyeznék. Ezért megállapították, hogy fennáll a valószínűsége annak, hogy folytatódik a dömping.

A behozatal alakulása az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén

(29) Helyénvalónak vélték annak vizsgálatát, hogy növekedne-e a kínai behozatal mennyisége a jelenlegi intézkedések hatályon kívül helyezése esetén. Ebből a célból a következő tényezőket értékelték: az export- és/vagy a termelőkapacitás, illetve a harmadik országok piacain jelen lévő kínai exportáló termelők kiviteli magatartásának alakulása.

Az együttműködő exportőr exportértékesítései és többletkapacitása

(30) A vizsgálat kimutatta, hogy az együttműködő vállalat az érintett termék termelésének 100 %-át exportálta, elsősorban az EU-ba. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy ez a vállalat jelentős termelési többletkapacitással rendelkezik, amely a közelmúltban megkétszereződött. Azt is meg kell jegyezni, hogy az EU-ba irányuló kivitel túlnyomó többsége aktív feldolgozási mentességgel történt egy kapcsolt vállalkozás részére, amely vállalat az érintett terméket további feldolgozásra használta. Más szóval, ezeket az exportált mennyiségeket sosem bocsátották szabad forgalomba a Közösség piacán, azonban a más piaci szereplők által a közösségi piacon értékesített szilíciummal versenyeztek. Az intézkedések hatályon kívül helyezése ezért további ösztönzőként hatna erre az exportőrre, hogy az érintett termékből további mennyiségeket szállítson a közösségi piacra szabad forgalomba bocsátás vagy aktív feldolgozás céljából.

Kínai termelés és kapacitáskihasználás

(31) Az intézkedések megszűnésének felülvizsgálata iránti kérelem szerint, amely e tekintetben a 2001. augusztusi Metal Bulletin című kiadványon alapult, a teljes kínai termelőkapacitás az érintett termék vonatkozásában megközelítőleg évi 1203000 tonna. Az intézkedések megszűnésének felülvizsgálata iránti kérelem egy vezető, független kutatócsoporttól származó adatokra is hivatkozott, amely a termelőkapacitást 2002-ben megközelítőleg 600000 tonnára becsülte. A kínai termelés mennyiségét közel 400000 tonnára becsülték abban az évben. Ez alapján a kínai kapacitáskihasználás mértéke 33 % és 66 % közötti, és többletkapacitásuk legjobb esetben a teljes közösségi felhasználásnak legalább a felét jelenti. Szintén nyilvánvalóvá vált, hogy a kínai termelőkapacitást gyors ütemben lehetne növelni, ha azt a piaci feltételek indokolttá tennék.

(32) Következésképpen a Kínában rendelkezésre álló nagy termelőkapacitás azt bizonyítja, hogy a termelők képesek gyorsan növelni, és bármely exportpiacra irányítani a termelést, beleértve, az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén, a közösségi piacot.

(33) Mivel kínai forrásokból nem érkezett információ, és mivel kevés információ áll rendelkezésre a kínai szilíciumiparról, meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet értelmében, és különösen annak 18. cikke szerint, a fenti megállapítások elsősorban a rendelkezésre álló legjobb információkon, azaz a panaszban foglalt információkon alapulnak.

Harmadik országokba történő kivitel

(34) A kínai exportkereskedelmi adatok alapján megállapították, hogy a kínai szilícium összkivitele a világban 43 %-kal nőtt, az 1998-ban exportált 271626 tonnáról a 2002-ben exportált 387444 tonnára [7]. A világpiacon alkalmazott exportárak 30 %-kal alacsonyabbak a Közösség tekintetében alkalmazott exportáraknál, így az intézkedések hatályon kívül helyezése ösztönzőként hatna az exportőrökre, hogy a harmadik országokba irányuló kivitelük helyett a Közösségbe irányuló kivitelüket növeljék.

(35) Továbbá, az érintett termék tekintetében a kínai exportárak mintegy 4 %-os csökkenését figyelték meg, azaz az 1998-as tonnánkénti 829 USD ár tonnánként 799 USD-re csökkent 2002-ben [8].

(36) Ez egyértelműen azt mutatja, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése a kínai exportőrök számára ösztönző erejű lenne, hogy a közösségi piacot célozzák meg, figyelemmel az Egyesült Államok piacán a közelmúltban elrendelt dömpingellenes intézkedésekre, illetve nemrég az Oroszország által az érintett termék Kínából történő behozatalára kivetett vám 5 %-ról 20 %-ra való növelésére.

A Közösség tekintetében alkalmazott exportárak

(37) Szintén meg kell jegyezni, hogy a közösségi piacon az érintett termék tekintetében általában alkalmazott meghatározó árszint nagyon vonzóvá teszi a Közösség piacát. Ez további ösztönzést jelent arra, hogy növeljék a Közösségbe irányuló kivitelt a termelés növelése, vagy a jelenleg a harmadik országokba irányuló kivitelnek a Közösségbe való átirányítása révén. Továbbá kiderült, hogy a harmadik országok tekintetében alkalmazott exportárak alacsonyabbak a közösségi exportáraknál. A vonzó, viszonylag magas árak azonban valószínűleg nem tarthatók hosszú távon a Közösség piacán, mivel, ha eltörölnék az intézkedéseket, számos kínai exportőr versenyezne egymással azzal a céllal, hogy növelje részesedését a Közösség piacán. Ezért igen valószínű, hogy a közösségi piacon jelen lévő valamennyi piaci szereplő arra kényszerül, hogy ennek megfelelően csökkentse az árait.

Harmadik országok által alkalmazott kereskedelmi védelmi intézkedések

(38) Más jelentős piacokon is megvizsgálták a kínai termelők kiviteli magatartását az érintett termék tekintetében. Erre vonatkozóan az Amerikai Egyesült Államok 1999-ben kezdeményezte a Kínából származó szilíciumra kivetett dömpingellenes vám felülvizsgálatát. A vizsgálat nagyon magas dömpingkülönbözetet (amely a 139 %-ot is elérte) állapított meg. Ezért 2003. februárjában megújították a dömpingellenes intézkedéseket az érintett termék behozatalára vonatkozóan azzal a következtetéssel, hogy az intézkedések megszüntetése a káros dömping folytatódásához vezetne [9].

(39) Továbbá, 2002-ben az orosz kormányzat dömpingellenes vizsgálatot folytatott a Kínából származó szilícium behozatala tekintetében azzal az elképzeléssel, hogy egy 25 %-os dömpingellenes vámot vetnek ki. A kínai hatóságokkal folytatott konzultációt követően azonban az 5 %-os importvámot 20 %-ra növelték. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a kínai exportőröknek más piacot kell találniuk az érintett termék értékesítése céljából.

(40) A fentiek figyelembevételével arra lehet következtetni, hogy a kínai exportáló termelőkre nyomás nehezedik a tekintetben, hogy alternatív exportpiacokat találjanak.

Következtetés

(41) A vizsgálat kimutatta, hogy Kína folytatta a dömpingelést a vizsgálati időszak alatt. Mivel Kína tekintélyes termelési többletkapacitással rendelkezik, és mivel a harmadik országokba irányuló kínai kivitel még a közösségbe irányulónál is alacsonyabb áron történik, nagy a valószínűsége annak, hogy a kínai exportáló termelők jelentősen növelnék az érintett terméknek a Közösségbe történő dömpingelt kivitelét, ha a jelenlegi intézkedéseket hatályon kívül helyeznék. Továbbá, az érintett termék kínai exportőrök általi kivitelét korlátozzák az Amerikai Egyesült Államokban és Oroszországban hatályos új dömpingellenes intézkedések. Mindent összevetve igen valószínű, hogy a Közösségbe irányuló kínai behozatal jelentős mennyiségekkel és dömpingelt áron folytatódik, ha az intézkedések hatályukat vesztik.

A KÖZÖSSÉGI IPAR MEGHATÁROZÁSA

(42) A három panaszos közösségi termelő visszaküldte a kitöltött kérdőíveket és minden téren együttműködött a vizsgálat során. A vizsgálati időszakban ezek a termelők képviselték a közösségi termelés 100 %-át. A vizsgálati időszakban a három közösségi termelő közül egy importálta az érintett terméket egyéb harmadik országokból, elsősorban Dél-Afrikából. Megállapították azonban, hogy ez a behozatal főként a termelő által a közösségi fogyasztóknak előállított termékek kiegészítésére szolgált. Ez a behozatal csökkent az érintett időszak folyamán, különösen 1998. és 1999. között, amikor a felére csökkent, miután az érintett termelő új közösségi termelési egységeket állított fel azzal a stratégiai elkötelezettséggel, hogy több szilíciumot termeljen és értékesítsen a közösségi piacon. A vizsgálati időszakban a kérdéses termelő által importált érintett termék mennyisége a közösségi ipar szilícium-értékesítésének csak 2,1 %-át képviselte a Közösségben (a kérdéses termelő értékesítésének 3,5 %-át), és az érintett termék közösségi ipari termelésének 1,9 %-át (a kérdéses termelő termelésének 3,2 %-át). A fentiek figyelembevételével megállapították, hogy az e termelő által folytatott behozatal nem volt hatással közösségi termelői helyzetére.

(43) Ezek alapján a három panaszos közösségi termelő alkotja a közösségi ipart az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében.

A KÖZÖSSÉGI PIAC HELYZETE

Közösségi felhasználás

(44) A közösségi felhasználás a közösségi ipar által a Közösségben biztosított ellátás összesített mennyiségén, illetve a Kínából és más harmadik országokból történő behozatalon alapult (az Eurostat adatai alapján).

1. táblázat Közösségi felhasználás (az értékesített mennyiségek alapján)

Forrás:

ellenőrzött visszaküldött kérdőívek és Eurostat.

| 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | VI |

Tonna | 290684 | 325234 | 388938 | 373950 | 371540 |

Index | 100 | 112 | 134 | 129 | 128 |

Év/Év tendencia | | + 12 % | + 20 % | -4 % | -1 % |

(45) A szilícium felhasználása az EU-ban 2000-ben érte el a csúcspontot csaknem 390000 tonna mennyiséggel, és ezt követően 2001-ben és a vizsgálati időszakban visszaesett 371540 tonnára. Összesen 28 %-os növekedés volt megfigyelhető a teljes érintett időszakban, 2000. és a vizsgálati időszak viszonylatában azonban 4 %-os csökkenés volt észlelhető.

Kínából történő behozatal

Mennyiség, piaci részesedés és árak

(46) Az Eurostat adatai alapján a Kínából történő behozatal mennyisége az érintett időszakban 4168 tonnáról 14454 tonnára emelkedett. A kínai behozatal piaci részesedése, amely megközelítőleg 4 % volt az intézkedések megszűnésének korábbi vizsgálata során, az érintett időszak folyamán 1,4 %-ról 3,9 %-ra nőtt a vizsgálati időszakban. 1998-2000-ig az árak kezdetben 8 százalékkal csökkentek, majd ezt követően ismét emelkedtek, így a vizsgálati időszak végére meghaladták az 1998-as szintet.

2. táblázat Kínából történő behozatal (Eurostat-adatok alapján)

Az importárak alakulása.

Kínából történő behozatal | | 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | VI |

Mennyiség, tonna | 4168 | 3560 | 5969 | 9709 | 14454 |

Indexált | 100 | 85 | 143 | 232 | 347 |

Piaci részesedés | 1,4 % | 1,1 % | 1,5 % | 2,6 % | 3,9 % |

Ár, EUR/tonna | 1044 | 953 | 964 | 1142 | 1158 |

Indexált | 100 | 91 | 92 | 109 | 110 |

(47) A dömpingellenes vám 1997-ben történő kivetését követően a Kínából származó szilícium árai alacsonyabbak maradtak a közösségi ipar árainál. A közösségi ipar árai 2 %-kal voltak magasabbak a vizsgálati időszakban. Ezt a különbözetet a közösségi ipar eladási átlagárai (ex-works), valamint a kínai importárakra vonatkozóan - az utólagos behozatali költségekkel, vámmal és dömpingellenes vámmal kiigazítva - az Eurostat által szolgáltatott adatok alapján állapították meg. Meg kell jegyezni, hogy a fenti eladási árakat a Közösség piacán a közösségi felhasználók részére történő értékesítések alapján és az aktív feldolgozásra szánt kínai szilícium értékesítései alapján számították ki. Az utóbbi értékesítések tekintetében nem alkalmaztak dömpingellenes vámot. Meg kell jegyezni azonban, hogy a közösségi piacon szabad forgalomba bocsátott kínai szilícium átlagára meglehetősen alacsonynak, tonnánként 870 EUR, bizonyult.

A közösségi ipar gazdasági helyzete

Termelés, termelőkapacitás és kapacitáskihasználás

3. táblázat Termelés

Forrás:

A közösségi ipar által visszaküldött ellenőrzött kérdőívek.

| 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | VI |

Tonna | 107303 | 129285 | 143268 | 147811 | 143818 |

Index | 100 | 120 | 134 | 138 | 134 |

Év/Év tendencia | | + 20 % | + 14 % | + 3 % | -3 % |

(48) Az érintett időszakban a közösségi ipar termelése 34 %-kal nőtt, de 2001. és a vizsgálati időszak között 3 %-os csökkenés volt megfigyelhető. A vizsgálati időszakban a szilícium közösségi ipari termelése a közösségi felhasználás 38,7 %-át képviselte.

4. táblázat Termelőkapacitás

Forrás:

A közösségi ipar által visszaküldött ellenőrzött kérdőívek.

| 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | VI |

Tonna | 125000 | 142300 | 158000 | 165600 | 162000 |

Index | 100 | 114 | 126 | 132 | 130 |

Év/Év tendencia | | + 14 % | + 12 % | + 5 % | -2 % |

(49) A termelőkapacitás minden évben növekedett, kivéve a vizsgálati időszakot, amikor enyhe csökkenés volt megfigyelhető. Összefoglalva, a kapacitás összesen 30 %-kal növekedett az érintett időszakban, az 1998-ban hozott befektetési döntések eredményeként.

5. táblázat Kapacitáskihasználás

Forrás:

A közösségi ipar által visszaküldött ellenőrzött kérdőívek.

| 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | VI |

Kapacitáskihasználás százalékban kifejezve | 85,8 % | 90,9 % | 90,7 % | 89,3 % | 88,8 % |

Index | 100 | 106 | 106 | 104 | 103 |

(50) A fenti táblázat azt mutatja, hogy a kapacitáskihasználás három százalékponttal nőtt az érintett időszakban. A leglényegesebb növekedés 1998. és 1999. között történt. 2000. és a vizsgálati időszak között a kapacitáskihasználás körülbelül két százalékponttal csökkent.

Értékesített mennyiség és eladási ár

6. táblázat Értékesített mennyiség

Forrás:

A közösségi ipar által visszaküldött ellenőrzött kérdőívek

| 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | VI |

Tonna | 86718 | 114587 | 133568 | 128219 | 136421 |

Index | 100 | 132 | 154 | 148 | 157 |

Év/Év tendencia | | + 32 % | + 17 % | -7 % | + 6 % |

(51) A közösségi ipar nem kapcsolt vásárlók részére történő értékesítései a Közösségben 57 %-kal emelkedtek 1998. és a vizsgálati időszak között.

(52) A kapcsolt vállalkozások részére történő értékesítés állandó maradt, és a szilícium összes értékesítésének kevesebb, mint 6 %-át képviselte az érintett időszakban.

7. táblázat A szilícium közösségi iparának eladási árai

Forrás:

A közösségi ipar által visszaküldött ellenőrzött kérdőívek.

| 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | VI |

EUR/tonna | 1415 | 1184 | 1231 | 1271 | 1185 |

Index | 100 | 84 | 87 | 90 | 84 |

Év/Év tendencia | | -16 % | + 4 % | + 3 % | -7 % |

(53) Az 1998-tól a vizsgálati időszakig terjedő időszakban a szilíciumnak a közösségi ipar által felszámított eladási átlagára a közösségi piacon jelentősen, 16 %-kal, csökkent. Az átlagárak hirtelen zuhanása volt megfigyelhető 1999-ben, amikor a legalacsonyabb ár tonnánként 1184 EUR volt, amely 2001-re tonnánként 1271 EUR-ra emelkedett. Ezt követően a vizsgálati időszakban 7 %-kal csökkentek az árak, és az 1999-ben jegyzett árnak megfelelő szinten állapodtak meg. Az eladási árak hirtelen csökkenése és az előállítási költségek növekedése fontos szerepet játszott a közösségi ipar pénzügyi helyzetének romlásában.

Piaci részesedés

8. táblázat Piaci részesedés

Forrás:

A közösségi ipar által visszaküldött ellenőrzött kérdőívek.

| 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | VI |

Piaci részesedés százalékban kifejezve | 29,8 % | 35,2 % | 34,3 % | 34,3 % | 36,7 % |

Index | 100 | 118 | 115 | 115 | 123 |

(54) A közösségi ipar piaci részesedése az 1998. évi 29,8 %-ról 36,7 %-ra nőtt a vizsgálati időszakban, összhangban a termelés és az értékesített mennyiség növekedésével, ami a Közösségben megnyitott új termelési egységnek tulajdonítható. 1998. és 1999. között, az EU területén való új gyártólétesítmények létrehozásával, komoly növekedés (a piac további 5,4 %-a) volt észlelhető. Kisebb emelkedés (+ 2,4 százalékpont) volt megfigyelhető 2001. és a vizsgálati időszak között.

Készletek

9. táblázat Készletek

Forrás:

A közösségi ipartól visszaérkezett ellenőrzött kérdőívek.

| 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | VI |

Tonna | 32768 | 33140 | 27803 | 33186 | 23118 |

Index | 100 | 101 | 85 | 101 | 71 |

Év/Év tendencia | | + 1 % | -16 % | + 19 % | -30 % |

(55) A fenti táblázat azt mutatja, hogy az érintett időszakban a készleteket 29 %-kal csökkentették. A 2000. év kivételével megközelítőleg 33000 tonna mennyiségű készletet jegyeztek fel a vizsgálati időszakig, amikor a készletmennyiség alig több mint 23000 tonnára csökkent.

(56) A készletek, amelyek 1998-ban a közösségi iparnak az EU-ban történő értékesítésének megközelítőleg 38 %-át képviselték, 17 % alá estek a vizsgálati időszakban. Ezt a csökkenést főként az a tény magyarázza, hogy a készletek általában a naptári év végére halmozódnak fel, ami így lehetővé teszi a termelés mennyiségének csökkentését a téli hónapok alatt, amikor az energiaköltségek a legmagasabbak. A vizsgálati időszak szeptemberben befejeződött, azaz azt megelőzően, hogy a készletek felhalmozódásának teljes hatása érezhető lett volna.

Nyereségesség és pénzforgalom

(57) Az érintett időszak alatt a nettó eladások értékének százalékában kifejezett nyereségesség a következőképpen alakult:

10. táblázat Nyereségesség

Forrás:

A közösségi ipar által visszaküldött ellenőrzött kérdőívek.

| 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | VI |

Nyereség százalékban kifejezve | 12,6 % | 1,8 % | 5,0 % | 1,7 % | -2,1 % |

Év/Év tendencia | | -10,8 % | + 3,2 % | -3,3 % | -3,8 % |

(58) A 2000. év kivételével a nyereségesség folyamatosan romlott az egész időszak alatt, az 1998-as 12,6 %-os nyereségről a vizsgálati időszakban megfigyelt 2,1 %-os veszteségre. 2000-ben az eladási árnak az 1999. évhez viszonyított 4 %-os növekedése, és a megnövekedett befektetéseknek köszönhető alacsonyabb előállítási költségek lehetővé tették az értékesítési nyereség javulását. 2001-ben csökkent a nyereség a növekvő előállítási költségek, különösen az energiaárak és a fogyóeszközök ára miatt, mivel ezeket a költségeket nem tükrözi az eladási ár megfelelő emelkedése. Valójában az átlagköltségek tonnánkét 80 EUR-val emelkedtek abban az évben, míg ebből tonnánkét 40 EUR-t tudtak a fogyasztókra terhelni. A vizsgálati időszakban csökkentek az árak, ami a közösségi ipart az előállítás alacsonyabb átlagköltségei ellenére veszteséges helyzetbe hozta.

Pénzforgalom

11. táblázat Pénzforgalom

Forrás:

A közösségi ipar által visszaküldött ellenőrzött kérdőívek.

| 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | VI |

EUR (ezer) | 17005 | 8962 | 15028 | 5876 | 6070 |

Index | 100 | 53 | 88 | 35 | 36 |

Év/Év tendencia | | -47 % | + 68 % | -61 % | + 3 % |

(59) 64 %-kal romlott a pénzforgalom az érintett időszakban, és a nyereségességhez hasonló tendenciát mutatott.

Befektetések, befektetések megtérülése, tőkeszerzési képesség

12. táblázat Befektetések

Forrás:

A közösségi ipar által visszaküldött ellenőrzött kérdőívek.

| 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | VI |

EUR (ezer) | 32750 | 15539 | 15625 | 8559 | 7072 |

Index | 100 | 47 | 48 | 26 | 22 |

Év/Év tendencia | | -53 % | + 1 % | -45 % | -17 % |

(60) Az 1998. és 2000. közötti időszak jelentős befektetései az EU termelőkapacitásának növelését célozta meg az 1998. év kedvező feltételeit és a közösségi szilíciumpiac kedvező alakulását kihasználva, amelyre a közösségi ipar számított az adott időszakban. Ezt a megnövelt kapacitást arra is felhasználták, hogy csökkentsék a közösségi ipar függését az importált szilíciumtól. Ez a várt javulás észrevehető a közösségi felhasználás alakulásában is, amely 34 %-kal nőtt ebben az időszakban (1998-2000).

(61) A vizsgálat azt mutatta, hogy a befektetések megtérülésének nettó értéke, beleértve a halmozott értékcsökkenést, a nyereségesség alakulásával párhuzamosan romlott az érintett időszakban.

13. táblázat Befektetések megtérülése és tőkeszerzési képesség

Forrás:

A közösségi ipar által visszaküldött ellenőrzött kérdőívek.

| 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | VI |

Megtérülés százalékban kifejezve | 39,1 % | 14,7 % | 20,4 % | 9,1 % | -5,7 % |

Év/Év tendencia | | -24 % | + 6 % | -11 % | -15 % |

(62) A közösségi ipart alkotó valamennyi vállalat egy nagyobb vállalatcsoport része. Így tőkeszerzési képességüket e csoportok egészének pénzügyi helyzete határozza meg. Ezek a nagyobb csoportok nem tettek jelentést tőkeszerzési nehézségekről az érintett időszakban. Az új projektek finanszírozásának megszerzése tekintetében azonban problémákról számoltak be, különösen a szilíciumágazatban. Ezt a közösségi ipar pénzügyi helyzetének kedvezőtlen alakulása és a vizsgálat során ellenőrzött adatok támasztják alá. Ezeket az adatokat a 12. táblázat foglalja össze, ahol látható, hogy a befektetések a vizsgálati időszakban az 1998. évi szint csupán 22 %-ának feleltek meg.

Foglalkoztatás, termelékenység és bérek

14. táblázat Foglalkoztatás

Forrás:

A közösségi ipar által visszaküldött ellenőrzött kérdőívek.

| 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | VI |

Foglalkoztatottak | 588 | 634 | 673 | 682 | 685 |

Index | 100 | 108 | 114 | 116 | 116 |

Év/Év tendencia | | + 8 % | + 6 % | + 2 % | + 0 % |

(63) A fenti táblázat azt szemlélteti, hogy az érintett időszak folyamán a foglalkoztatás 16 %-kal nőtt. A legerőteljesebb növekedés az 1998. és 2000. közötti időszakban történt a megnövekedett termelőképességnek köszönhetően, de a vizsgálati időszakban nem észlelhető további jelentős növekedés.

(64) Mivel a termelés nagyobb arányban növekedett, mint a foglalkoztatás, a termelékenység 15 %-kal emelkedett ugyanazon időszakban, amint azt az alábbi táblázat mutatja:

15. táblázat Termelékenység

Forrás:

A közösségi ipar által visszaküldött ellenőrzött kérdőívek.

| 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | VI |

Tonna | 182 | 204 | 213 | 217 | 210 |

Index | 100 | 112 | 117 | 119 | 115 |

Év/Év tendencia | | + 12 % | + 5 % | + 2 % | - 4 % |

(65) Az érintett időszakban a közösségi iparban alkalmazottak átlagbére évente kevesebb mint 1 %-kal nőtt, azaz nem érte el az infláció mértékét.

16. táblázat Bérek

Forrás:

A közösségi ipar által visszaküldött ellenőrzött kérdőívek.

| 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | VI |

EUR/foglalkoztatott | 32537 | 30610 | 33162 | 35048 | 33740 |

Index | 100 | 94 | 102 | 108 | 104 |

Év/Év tendencia | | - 6 % | + 8 % | + 6 % | - 4 % |

A dömpingkülönbözet mértéke

(66) A vizsgálati időszakban megállapított tényleges dömpingkülönbözet mértékének a közösségi ipar helyzetére kifejtett hatása tekintetében meg kell jegyezni, hogy a Kína vonatkozásában megállapított különbözet jelentős. Ezért az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a jelenlegi vizsgálatban megállapított dömpingkülönbözet hatása számottevő lenne, mivel a Kínából történő behozatal cif-ára tekintetében fizetendő vám mértéke 49 %.

A közösségi ipar exporttevékenysége

(66) A vizsgálat szerint a közösségi ipar exporttevékenysége a következőképpen alakult:

17. táblázat A közösségi ipar kivitele

Forrás:

A közösségi ipar által visszaküldött ellenőrzött kérdőívek.

| 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | VI |

Tonna | 6446 | 6776 | 5803 | 6285 | 3209 |

Index | 100 | 105 | 90 | 98 | 50 |

Év/Év tendencia | | + 5 % | -14 % | + 8 % | -49 % |

(68) A szilícium közösségi ipari kivitele a felére csökkent az érintett időszakban, elsősorban a vizsgálati időszakban. Míg az összehasonlításban ez az esés drámainak tűnhet, valójában kis mennyiségű eladások csökkenését jelenti, nevezetesen a 2001. évi összes eladás kevesebb, mint 4,8 %-ának csökkenését egy még alacsonyabb szintre, kevesebb, mint 2,4 %-ra, a vizsgálati időszakban. Míg a csökkent kivitel hatással lehetett a közösségi ipar gazdasági helyzetére, az ilyen hatás korlátozott. Az eladási árak és a nyereségesség a közösségi piacon nagyobb jelentőséggel bírt a közösségi ipar helyzetének romlása tekintetében. A már a vizsgálati időszakban is csekély kiviteli mennyiség csökkenésének kis mértékű, vagy semmilyen hatása nem volt a közösségi ipar helyzetére.

Harmadik országok importmennyiségei és importárai

(69) A nem Kínából származó szilícium Közösségbe történő behozatalának mennyiségei és átlagárai a következőképpen alakultak:

18. táblázat A Közösségbe irányuló, harmadik országokból történő behozatal (mennyiség)

Forrás:

Eurostat.

Tonna | | 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | VI |

Brazília | 43536 | 56709 | 67663 | 50849 | 52089 |

Oroszország | 10798 | 6272 | 14172 | 16907 | 18006 |

Norvégia | 92200 | 115385 | 124790 | 122677 | 114254 |

Dél-Afrika | 12234 | 6225 | 5539 | 6203 | 2674 |

Egyéb harmadik országok | 41029 | 22495 | 37236 | 39385 | 33643 |

Összesen | 199797 | 207086 | 249400 | 236021 | 220666 |

19. táblázat A Közösségbe irányuló, harmadik országokból történő behozatal (átlagár)

Forrás:

Eurostat.

EUR/tonna | | 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | VI |

Brazília | 1173 | 1040 | 1158 | 1231 | 1098 |

Oroszország | 1048 | 963 | 1131 | 999 | 929 |

Norvégia | 1341 | 1207 | 1197 | 1201 | 1199 |

Dél-Afrika | 1198 | 1161 | 1241 | 1149 | 1149 |

Egyéb harmadik országok | 1273 | 1205 | 1165 | 1210 | 1156 |

Összesen | 1266 | 1152 | 1179 | 1193 | 1146 |

(70) Míg a Kínától eltérő harmadik országokból származó szilícium behozatalának összmennyisége növekedett a vizsgálati időszak során, az 1998. évi 200000 tonnáról 221000 tonnára a vizsgálati időszakban, e behozatalok piaci részesedése megközelítőleg 69 %-ról 59 %-ra esett ebben az időszakban. A Közösség legfontosabb importőrei Norvégia, Brazília, Dél-Afrika és Oroszország. Kizárólag Oroszország átlagos importárai voltak számottevően alacsonyabbak a közösségi ipar által alkalmazott áraknál a vizsgálati időszakban. A (47) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint a Közösség piacán szabad forgalomba bocsátott kínai szilícium ára lényegesen alacsonyabb volt a 19. táblázatban említett, egyéb harmadik országokból származó behozatal importárainál.

Következtetés

(71) A fenti magyarázatok és táblázatok azt mutatják, hogy 1998-tól 2000-ig a közösségi ipar a 34 %-os piaci növekedés, illetve az értékesített mennyiség és a piaci részesedés jelentős emelkedésének előnyeit élvezhette. Ezt követően azonban az értékesített mennyiség és a piaci részesedés stagnált, és romlott a közösségi ipar pénzügyi helyzete (árak, nyereségesség és pénzforgalom).

(72) Ha közelebbről megvizsgáljuk a helyzetet, látható, hogy a közösségi ipar leglényegesebb pozitív változása 1999. és 2000. között ment végbe. 2000-től észrevehető javulás nem történt.

(73) Az 1998. és 2000. között megfigyelt javulás közvetlenül a közösségi ipar által 1998-ban hozott döntéseknek tulajdonítható, amelyek célja az volt, hogy további közösségi termelési egységekbe fektessenek be. 1998. és 2000. között az EU termelőkapacitása 26 %-kal nőtt (125000 tonnáról 158000 tonnára). Ezeket a döntéseket válaszként hozták a Kínából származó szilícium behozatala tekintetében elrendelt dömpingellenes intézkedésekre, amelyeket, az (1) preambulumbekezdésben megállapítottaknak megfelelően, 1997-ben kiterjesztettek. A közösségi ipar szintén jelentős nyereséget könyvelhetett el 1998-ban a szilícium uniós eladásaiból (lásd az (58) preambulumbekezdést). Tehát, a közösségi iparnak láthatóan előnyére szolgáltak a Kínából származó szilícium tekintetében alkalmazott dömpingellenes intézkedések. A 2000-től a vizsgálati időszakig tartó időszakban a közösségi ipar helyzete romlott, különösen az árak tekintetében, amelyek tonnánként 46 EUR-val csökkentek, a nyereségesség tekintetében, amely 7,1 százalékponttal esett vissza, a pénzforgalom tekintetében, amely 59 %-kal csökkent, illetve a befektetések tekintetében, amelyek 55 %-kal estek vissza. A vizsgálati időszak kezdetére a közösségi ipar veszteséges helyzetbe került. Ezen okokból kifolyólag megállapították, hogy a vizsgálati időszak során a közösségi ipar rendkívüli módon meggyengült és sebezhetővé vált.

A KÁR MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

(74) Az érintett időszakban jelentősen emelkedett a Kínából származó dömpingelt behozatal mennyisége és valószínű, hogy dömpingellenes intézkedések alkalmazása nélkül az érintett termék jelentős, megnövekedett mennyiségeit szállítanák a Közösség piacára nagyon alacsony áron, ily módon a közösségi ipar által alkalmazott ár alá kínálva. Tekintettel a hatályos dömpingellenes vám szintjére, az importált termék és a közösségi ipar által előállított termék árkülönbözete meghaladhatná a 35 %-ot, ha lehetővé válna az intézkedés megszünése.

(75) A (31) preambulumbekezdésben megállapítottak értelmében, becslések szerint Kína potenciális kapacitása elegendő a közösségi szilíciumkereslet 50 %-ának ellátására. A jelenleg hatályos intézkedések megszűnése esetén fennáll annak a veszélye, hogy a kihasználatlan termelőkapacitás jelentős részét arra használnák, hogy elárasszák a Közösség piacát Kínából származó szilíciummal. Az Eurostat adatai alapján arra lehet következtetni, hogy a vámok felfüggesztése mellett történő behozatal esetén a kínai szilíciumot tonnánként 870 EUR átlagáron léptetnék be a Közösségbe. Indokolatlan az a feltételezés, hogy a jövőbeni árak ennél magasabbak lennének az intézkedés hatályon kívül helyezése esetén. Ha megvizsgáljuk az ilyen további, alacsony áron történő behozatalnak a közösségi ipar helyzetére gyakorolt hatását, nem szabad megfeledkezni a következőről: ez az iparág már most gyenge állapotban van, amelynek az Oroszországból és Kínából érkező dömpingelt behozatal az oka. Egy Kínából érkező hasonló mennyiségű dömpingelt behozatal azonnal további súlyos áresést eredményezne az EU piacán, mivel a Közösség, a termelés csökkentése helyett, először megpróbálná fenntartani a piaci részesedését. Ez azonban csak tovább rontaná a közösségi ipar nyereségességét, amely a vizsgálati időszakban megfigyelt 2,1 %-os veszteségnél is súlyosabb veszteséget tapasztalna. Még rövid távon is, a közösségi ipar kiszorulna a piacról a tarthatatlan pénzügyi helyzetére való tekintettel, amelyet többek között a nyereségesség csökkenése tükröz (-14,7 százalékpont) az érintett időszakban.

(76) Emlékeztetve arra, hogy a (28) preambulumbekezdésben arra a következtetésre jutottak, hogy folytatódott a kínai szilícium dömpingelése az EU piacán, a (41) preambulumbekezdésben megállapították, hogy ez a behozatal valószínűleg jelentősen növekedne az intézkedések megszűnése esetén, a (73) preambulumbekezdés szerint pedig a közösségi ipar meggyengült. Mivel a jelenlegi intézkedések elegendőek ahhoz, hogy megszüntessenek bármilyen, a kínai behozatal által a közösségi iparnak okozott kárt, arra a következtetésre jutottak, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése a Kínából származó dömpingelt behozatal által okozott kár megismétlődéséhez vezetne.

A KÖZÖSSÉG ÉRDEKE

Előzetes megjegyzés

(77) Az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálták, hogy a hatályos dömpingellenes intézkedések meghosszabbítása sértené-e a Közösség érdekeinek egészét. A közösségi érdek meghatározásának alapja, hogy elismerik az érintett valamennyi különféle érdeket, azaz a közösségi ipar, az importőrök/kereskedők, illetve az érintett termék felhasználóinak és beszállítóinak érdekeit.

(78) Emlékeztetve arra, hogy a korábbi felülvizsgálatban megállapították, hogy az intézkedések elfogadása nem sérti a Közösség érdekeit. Továbbá, mivel a jelenlegi vizsgálat az intézkedések megszűnésének felülvizsgálata, lehetővé teszi annak a helyzetnek az elemzését, amikor dömpingellenes vámokat alkalmaznak, illetve azt, hogy felmérjék a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt indokolatlan negatív hatásait.

(79) Ezek alapján megvizsgálták, hogy vajon azon következtetés ellenére, amely szerint fennáll a valószínűsége a káros dömping megismétlődésének, léteznek-e olyan meggyőző érvek, amelyek arra engednek következtetni, hogy ebben az esetben a Közösségnek nem érdeke az intézkedések fenntartása.

A közösségi ipar érdeke

(80) A közösségi ipar bizonyította, hogy működőképes struktúrával rendelkezik, amely képes alkalmazkodni a változó piaci feltételekhez. Ezt különösen megerősítette helyzetének pozitív alakulása abban az időszakban, amikor a Kínából származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes intézkedések elrendelését követően helyreállt a tényleges verseny, illetve az a tény, hogy az iparág további termelési egységekbe fektetett be 1998-ban. Megállapítható azonban, hogy a dömpingellenes intézkedések további alkalmazása nélkül az iparág helyzete minden valószínűség szerint súlyosan romlik.

Független importőrök/kereskedők érdeke

(81) A Bizottság szolgálatai kérdőíveket küldtek ki kilenc független importőrnek/kereskedőnek és társulásnak. A címzettek nem küldték vissza ezeket a kérdőíveket, és más importőrök/kereskedők nem jelentkeztek be.

(82) E körülmények figyelembevételével megállapították, hogy a hatályos intézkedések nem befolyásolták nyilvánvaló módon az importőröket vagy kereskedőket, így az intézkedések további alkalmazása ezeket a feleket nem érintené.

A felhasználók érdeke

(83) A Bizottság szolgálatai kérdőíveket küldtek ki 15 felhasználónak és felhasználói szövetségnek. Csak két, hiányos válasz érkezett a felhasználóktól és egy általános beadvány a felhasználói szövetségtől. Ezekből a visszaküldött kérdőívekből kitűnt, hogy a szilícium megközelítőleg 10 %-át tette ki a felhasználók előállítási költségeinek. A kérdőívekből az is kiderült, hogy mindkét felhasználó vállalat nyereséges volt a Kínából származó szilícium tekintetében alkalmazott jelenlegi dömpingellenes vámok ellenére. Ezek a beadványok nem tartalmaztak megjegyzéseket az intézkedések megszüntetésének lehetséges hatásaira vonatkozóan. Továbbá, a beadvány nem tartalmazott információt arra vonatkozóan, hogy a hatályos intézkedések milyen hatást gyakoroltak erre a két felhasználóra. Nem érkezett információ azt illetően sem, hogy vajon a felhasználók ráterhelhették-e a vám egy részét a fogyasztóikra.

(84) A felhasználói szövetség válaszában kijelentette, hogy a Közösség érdekében állna, hogy a lehető legtöbb forrásból szerezze be a szilíciumot. Azt is megállapították, hogy véleményük szerint az intézkedések megszűnése nem vezetne a Kínából származó szilícium káros dömpingelésének megismétlődéséhez. Nem szolgáltattak azonban semmiféle bizonyítékot feltevésük alátámasztására.

(85) Figyelemmel (i) a visszaküldött kérdőívek alacsony számára, (ii) a kézhez vett beadványok hiányosságára, illetve (iii) a hatályos intézkedések megszüntetésének alátámasztására szolgáló, ellenőrizhető adatok hiányára, megállapították, hogy a vámok további alkalmazása nem érintené jelentősen a felhasználókat.

Következtetés

(86) A fentiek figyelembevételével megállapították, hogy nem léteznek olyan meggyőző érvek a közösségi érdeket illetően, amelyek indokolnák a dömpingellenes intézkedések megszüntetését.

DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(87) A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint a 2496/97/EK rendelet által elrendelt, a Kínából származó szilícium behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a Kínai Népköztársaságból származó, a 28046900 KN-kód alá tartozó szilícium behozatalára.

(2) A közösségi határparitáson számított, vámmal nem növelt nettó ár tekintetében alkalmazandó végleges dömpingellenes vám mértéke 49 %.

(3) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. március 2-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. Cullen

[1] HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb az 1972/2002/EK rendelettel (HL L 305., 2002.11.7., 1. o.) módosított rendelet.

[2] HL L 345., 1997.12.16., 1. o.

[3] HL L 198., 1990.7.28., 57. o. Az 1607/92/EK rendelettel (HL L 170., 1992.6.25., 1. o.) módosított rendelet.

[4] HL C 67., 2002.3.16., 34. o.

[5] HL C 246., 2002.10.12., 9. o.

[6] HL L 339., 2003.12.24., 3. o.

[7] A vizsgálati időszak havi lebontásának hiányában éves adatokat használtak.

[8] A vizsgálati időszak havi lebontásának hiányában éves adatokat használtak.

[9] Az Amerikai Egyesült Államok szövetségi nyilvántartása/68. kötet, 25. szám, 2003. február 11.