3079/2012. (VII. 26.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság teljes ülése jogszabály alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének a telekadóról szóló 26/2010. (XII. 14.) számú rendelete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 71. § (3) bekezdése szerinti eljárásban a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének a telekadóról szóló 26/2010. (XII. 14.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

[2] Az indítványozó szerint az önkormányzat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben (a továbbiakban: Htv.) meghatározott maximum értéken, az adóalanyok teherbíró képességének mérlegelése nélkül állapította meg az adó mértékét, nem tett eleget a Htv. 6. § c) pontja szerinti differenciálás követelményének, ezzel az Ör. sérti az Alaptörvény XXX. cikkéből folyó arányos közteherviselés elvét, valamint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatával is ellentétes, ezáltal az Alaptörvény XIII. cikkében foglalt tulajdonhoz való jogot is sérti.

[3] Álláspontja szerint a kivetett adó az adótöbbszörözés tilalmába is ütközik.

[4] 2. Az alkotmányjogi panasz nem fogadható be, mert az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti tartalmi követelményeknek nem felel meg.

[5] Az Ör. rendelkezései - a bejelentési kötelezettségen kívül - nem közvetlenül alkalmazandó normák, amelyek nem az érintettek önkéntes jogkövető magatartásával, alkalmazásával hatályosulnak, ezért az indítványozó közvetlen és tényleges érintettsége nem áll fenn.

[6] A telekadót - mint ahogy az Ör. 8. § (1) bekezdése is megállapítja - az adóhatóság kivetéssel állapítja meg, a telekadó megfizetésére vonatkozó rendelkezések konkrét egyedi esetben az adóhatósági eljárás révén hatályosulnak. Az Ör. rendelkezéseiből közvetlenül, bírói döntés nélkül az Alaptörvényben biztosított jog sérelme nem következik. Mivel az indítványozó közvetlen érintettsége nem áll fenn, ezért az Abtv. 26. § (2) bekezdésében meghatározott kivételes eljárás nem folytatható le.

[7] Fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 64. § d) pontja, valamint az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1/2012. (I. 13.) Tü. határozat 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2012. június 11.

Dr. Paczolay Péter s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Stumpf István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Pokol Béla s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szalay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szívós Mária s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2586/2012.