A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20027/2016/3. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 19. §, 33. §] Bírók: Fermanné dr. Polák Zita, Hegedűs Mária, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna

Fővárosi Ítélőtábla

1.Pf.20.027/2016/3/II.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Gyurta Tibor Roland ügyvéd (fél címe 1) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, jogtanácsos neve által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2015. október 6. napján meghozott 65.P.20.687/2015/9. számú ítélete ellen a felperes részéről 11., az alperes részéről 10. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és a személyhez fűződő jog sérelmének megállapítására irányuló keresetet elutasítja.

Az alperes perköltség fizetési kötelezettségét mellőzi. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (Harmincezer) forint perköltséget, valamint térítsen meg az államnak - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására - 36.000 (Harminchatezer) forint elsőfokú eljárási illetéket.

Az ítélet egyéb fellebbezett rendelkezését helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 22.500 (Huszonkétezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget és térítsen meg az államnak - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására - 72.000 (Hetvenkétezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

2009. június 7-én az EP képviselőválasztás napján felperes az Európai Unióhoz való magyarországi csatlakozás elleni tiltakozásként kívánt demonstrálni és az Európai Unió zászlójának elégetésére készült, az időjárás miatt azonban a zászló nem lobbant lángra, csak 2x2 centiméteres égési nyom keletkezett rajta. Alperes felszólította a felperest, hogy a cselekményét hagyja abba, felperes azonban a felszólításnak nem tett eleget. Alperes az ... Rendőrkapitányságra a felperest előállította, 19 óra 04 perctől 22 óra 21 percig fogva tartotta. Az intézkedés során kényszerítő eszközt nem alkalmazott.

A ... Bíróság számú, 2012. január 13-ai ítéletével a garázdaság vétsége miatt emelt vád alól a felperest felmentette, a rendzavarás szabálysértése miatti eljárást megszüntette, a lefoglalt zászlót kiadni rendelte. A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság döntését megváltoztatta, a felperes bűnösségét állapította meg garázdaság vétségében, ezért próbára bocsátotta, a próbaidő tartamát egy évben határozta meg. Rámutatott, hogy a vádlott által tanúsított magatartás erőszakos magatartás, a zászló egy közösség megtestesítője, egyben ez közösségellenes magatartás is, riadalom, megbotránkozás keltésére alkalmas. A Kúria ítéletével 2014. július 8-án a másodfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a felperest a garázdaság vétsége alól felmentette, a felperes magatartását politikai véleménynyilvánításnak minősítette.

Felperes 2015. február 18. napján előterjesztett keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes személyiségi jogait, így a személyes szabadsághoz, véleménynyilvánításhoz fűződő jogát, emberi méltóságát megsértette azzal, hogy 2009. június 7-én fogva tartotta, előállította. A jogtárgy sértésre hivatkozással 300.000 forint, és a cselekmény megvalósításától számított késedelmi kamata megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Perköltség iránti igénye volt.

Alperes a kereset elutasítását kérte, emellett elévülési kifogást is előterjesztett.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy alperes megsértette a felperes személyes szabadsághoz fűződő jogát, emberi méltóságát és szabad véleménynyilvánítási jogát azzal, hogy 2009. június 7. napján előállította, 19 óra 04 perctől 22 óra 21 percig szabad mozgásában korlátozta, fogva tartotta. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 18.000 forint eljárási illetéket, további 18.000 forint illetékről akként rendelkezett, hogy azt a Magyar Állam viseli. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 forint perköltséget áfával terhelten.

A kereset elbírálásánál a Ptk. 75. §-át, 76. §-át, 324. §-át, 325. §-át, 326. §-át hívta fel. A Rendőrségi törvény 13. §, 19. § és 33. § felhívását követően azt vizsgálta, hogy az alperes intézkedése jogszerű volt-e. Rámutatott, hogy a felperes cselekménye nem realizálódott, a politikai véleménynyilvánításával nem veszélyeztette mások épségét, az abbahagyásra történő felszólításon túl egyéb intézkedésre nem volt szükség. Felperes az igazoltatásnak alávetette magát, személyi adatait összeírhatta az intézkedő rendőr, ehelyett a felperes személyi szabadságát sértő intézkedést foganatosított. Rámutatott, hogy a felperes kártérítési követelése elévült, mert a kártérítési követelését 2014. június 7-éig érvényesíthette volna. Mivel elévülést megszakító eseményt nem igazolt, ezért az elévülési kifogás alapos. Az elévüléstől függetlenül a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen megállapította, hogy a felperes nem igazolt olyan hátrányt, amely az előállítás miatt érte. A meghallgatott barátok, ismerősök előadták, hogy a felperest óva intették a demonstrációtól, mert várható volt, hogy a rendőrség intézkedni fog vele szemben. Ezt a jogkövetkezményt felperes maga is vállalta. Ettől az intézkedés nem válik jogszerűvé, azonban felperes maga is mérlegelte, hogy cselekménye megbotránkozást, rendőri beavatkozást indukálhat. A perköltségről mérlegeléssel határozott.

Az ítélettel szemben felperes és alperes is fellebbezett.

Felperes fellebbezésében azt indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben változtassa meg és az alperest 300.000 forint nem vagyoni kártérítés, és ennek 2009. június 7. napjától járó késedelmi kamatai megfizetésére kötelezze. Kiemelte, hogy az előállításra a Rendőrségi törvény 33. § (2) bekezdés b) pontja alapján került sor, ezért a büntetőeljárás kimenetele előkérdése jelen per megítélésének a Pp. 4. § (2) bekezdése alapján. Tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az eljáró rendőrnek a cselekmény abbahagyására való felszólítása nem volt jogsértő, mivel a politikai véleménynyilvánítás nem jogellenes. Ebből következően bűncselekmény hiányában még az abbahagyásra való felszólítás sem volt jogszerű.

Nem értett egyet a kártérítési igény elévülése körében kifejtett elsőfokú bírói állásponttal. A Kúria ügyszámú felmentő ítéletéről való tudomásszerzéssel került a felperes abba a helyzetbe, hogy az alperessel szemben a kártérítési követelés jogalapjáról, mint a kártérítés fogalmi eleméről tudomást szerezzen. Mivel a Kúria 2014. július 8. napján hozta meg az ítéletét, ezen időpontig az elévülés nyugodott, a kárigény a Kúria ítélete meghozatalát követő egy éven belül előterjeszthető. Az elévülés nyugvásával kapcsolatos álláspontját, a BH2014. 270. és a BH2006. 285. számú eseti döntésekkel kívánta alátámasztani. A kárigénye alapját képező hátrány tekintetében T.J. megerősítette a bekövetkezett nem vagyoni hátrányt.