A Budapest Környéki Törvényszék Pf.20771/2020/10. számú határozata kötbér megfizetése tárgyában. [1991. évi XLV. törvény (Mérésügyi tv.) 13. § (3) bek.] Bírók: Beszterceyné dr. Benedek Tímea, Lukácsi Beáta, Sebők Ildikó

Budapest Környéki Törvényszék

mint másodfokú bíróság

9.Pf.20.771/2020/10.

A Budapest Környéki Törvényszék, mint másodfokú bíróság a

dr. Nagy József Ügyvédi Iroda (cím8, ügyintéző: dr. Alexa Péter ügyvéd) által képviselt Felperes1 (Cím2.) felperesnek - a Kun és Varga Ügyvédi Iroda (Cím7, ügyintéző: dr. Varga Bernadett ügyvéd) által képviselt Alperes1 (Cím1.) alperes ellen kötbér megfizetése iránt indult perében a Gödöllői Járásbíróság előtt 9.P.20.460/2019/40. sorszám alatt 2020. október 14. napján meghozott ítélete ellen az alperes által 41., 42., 43. sorszám alatt előterjesztett fellebbezései, a Pf. 7., 8., 9. sorszámok alatt kiegészített fellebbezései folytán meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, a felperes keresetét elutasítja, az alperes perköltség fizetési kötelezettségét mellőzi.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 109.525,- (százkilencezer-ötszázhuszonöt) forint együttes első- és másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S

A felperes elsődleges kereseti kérelmében a fogyasztásmérő berendezés megrongálásával méretlen gázvételezésre alapított szabálytalan vételezés jogkövetkezményeként 540.000,- Ft kötbér és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Másodlagos kereseti kérelmében a plomba sérülésére alapított szabálytalan vételezés jogkövetkezményeként 390.000,- Ft tőke és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 540.000,- Ft tőkét és járulékait, valamint 250.895,- Ft perköltséget.

Határozata indokolásában megállapított tényállás szerint a felperes mint szolgáltató és az alperes mint fogyasztó között 1996. november 5-én közüzemi szerződés jött létre a cím9 szám alatti felhasználási helyre vonatkozóan földgáz szolgáltatására.

Az alperes fogyasztási helyén 2009. augusztus 25-én mérőcserére került sor, melynek során a régi mérő leszerelésre, az új, perbeli fogyasztásmérő felszerelésre került 0 m3 mérőállással. A mérőóra cseréről szóló munkautalvány tartalmazza a fogyasztó nyilatkozatát, a gázmérő és jogi zárak adatait, melyek helyességét és valóságtartalmát az alperes aláírásával is elismert. A felperes gázszerelő munkatársa és ellenőre a fogyasztói rendszer ellenőrzése miatt 2017. május 26-án felkeresték a fogyasztási helyet és az ellenőrzésen tapasztaltakat jegyzőkönyvben rögzítették, azt, hogy a felszerelt fogyasztásmérő számláló szerkezetét lezáró hatósági jogi zár eltérését észlelték, ezért a mérőt leszerelték és bedobozolták. A helyszíni ellenőrzés során az alperes képviseletében testvére volt jelen, aki nem tett nyilatkozatot arra hivatkozással, hogy nem ő a tulajdonos.

A felperes megrendelte a fogyasztásmérő szakértő általi vizsgálatát, melyet név igazságügyi szakértő végzett el 2017. július 11-én. A szakértő véleményében a mérőben lévő, a mérő hitelességét igazoló plombáról, annak az eredeti állapothoz képest történő elváltozásáról nyilatkozott, megállapította, hogy a számláló szerkezet fedelét lezáró plomba alsó és felső nyomata nem eredeti, a számdobok sérültek, melyekből arra következtetett, hogy a mérő működésének befolyásolásával szabálytalan gázvételezés történt.

Az elsőfokú bíróság a felperes elsődleges kereseti kérelmét megalapozottnak találta.

Határozata jogi indokolásában megállapította, hogy a perbeli fogyasztásmérő berendezés 2017. május 26-án sérült állapotban került leszerelésre, a számláló szerkezet fedelét lezáró plomba alsó és felső nyomata nem volt eredeti. Utalt arra, hogy a felperes megbízásából eljárt szakértő megállapítása szerint az észlelt elváltozások arra utalnak, hogy a mérő működésének befolyásolásával szabálytalan gázvételezés történt.

Kiemelte, hogy különbség van a hitelesítési plomba és a jogi zár között, mivel a hitelesítési plombákat a hitelesítő hatóság szereli fel a mérőeszközre, amelyet a hitelesítési bizonyítvány mint közokirat igazol. A munkautalványt az alperes aláírta, mely igazolja a mérőn korábban elhelyezett hitelesítő plomba sértetlenségét is. Ezzel szemben a kihallgatott tanúk vallomásai nem bizonyítják, hogy a perbeli fogyasztásmérő berendezés annak felszerelésekor már sérült volt, továbbá azt sem, hogy a számláló szerkezet fedelét lezáró plomba alsó és felső nyomata nem volt eredeti. Ebből következően hitelesített gázmérő került felszerelésre. Kifejtette, hogy az alperes ellentmondó nyilatkozatokat tett a felszerelt fogyasztásmérő berendezés és a plomba le- és felszereléskori állapotára.

Indokát adta a tanúbizonyítási indítvány mellőzésének.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte. Kérte a felperes első- és másodfokú perköltségben való marasztalását.

Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet megalapozatlan, jogszabálysértő, az elsőfokú bíróság a tényállást nem tisztázta, a jogszabályokat tévesen értelmezte, azokból helytelen következtetéseket vont le, a bizonyítékokat tévesen és hiányosan értékelte.

Előadta, hogy a gázszerelő jogszabálysértően járt el a mérőóra felszerelésekor, a gázmérő belső szerkezetének, az OMH hitelesítési plombának szemrevételezése, ellenőrzése nem történt meg, a szerelő nem biztosította számára a gázmérő állapotának szemrevételezéssel való megtekintését, nem egyeztette a munkautalványokon rögzített adatokat a gázmérőn és a jogi zárakon lévő adatokkal. Ebből következően a munkautalvány tartalma nem tényszerű, nem valós, amelyet a perben meghallgatott tanúvallomások alátámasztanak. Kifogásolta, hogy a munkautalvány nem tartalmazza a hitelesítési plomba azonosító jelét, számát.

A felperes nem igazolta továbbá, hogy dokumentáltan, azonosítható módon rongálás- és sérülésmentes állapotban bocsátotta a felhasználó rendelkezésére a tárgyi gázmérőn elhelyezett hitelesített plombát, ezt a tényt a munkalap, a szakértői vélemény és a hitelesítési tanúsítvány nem bizonyítja, a felszerelt plombáról nem készült fényképfelvétel. Előadta, hogy a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 13. § (3) bekezdése értelmében a tárgyi gázmérő hitelesítési bizonyítványa azt tanúsítja az ellenkező bizonyításig, hogy a mérőeszköznek nincs mérési eredményt befolyásoló hibája, azaz helyesen mér. A törvényi vélelem nem terjed ki az OMH plombák sérülésmentességére, így a perbeli plombára sem, nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely az OMH plombák sérülésmentessége tekintetében törvényi vélelmet állítana fel.

Álláspontja szerint a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy a felhasználó részére rongálás nélkül, sértetlenül adta át a tárgyi gázmérőt és a plombát és ez az állapot az alperes őrizete alatt megváltozott. Kifejtette, hogy a felszereléskori munkalapon rögzített fogyasztói nyilatkozat szerint a gázmérő sértetlenségét, a rongálás mentességét csak szemrevételezéssel ellenőrizte, amely csak látható sérülések tekintetében lehet releváns, a tárgyi gázmérő belső szerkezeténél, a tárgyi plombánál azonban a sérülés szemrevételezés útján nem volt észrevehető.