BH 1995.1.6 A hatóságra vagy a hivatalos személyre tett lealacsonyító, szidalmazó, becsmérlő és az emberi méltóságot durván sértő kijelentések - az alkotmánybírósági határozat folytán - legfeljebb a becsületsértés vétségét valósítják meg, amely joghatályos magánindítvány alapján büntethető [Btk. 183. § (1) bek. a) pont, 180. §, 232. §, Be. 123. § (2) bek., 36/1994 (VI. 24.) AB sz. határozat].

A városi bíróság a vádlottat 1994. május 2-án kelt ítéletével hivatalos személy megsértésének vétsége miatt - mint többszörös visszaesőt - 20 napi közérdekű munkára ítélte. A személyi igazolvánnyal kapcsolatos kötelesség megszegése és a személyazonosság igazolása megtagadásának szabálysértése miatt az eljárást megszüntette.

A tényállás lényege szerint a foglalkozás nélküli, többszörös visszaeső vádlott az összbüntetésként kiszabott 5 év 10 hónapi fegyházbüntetéséből 1992. október 4-én szabadult. 1993. június 18-án a hajnali órákban a vádlott ittas állapotban egy társasággal haladt az utcán. Útközben megállította az arra haladó rendőrségi gépkocsit, amelyet S. G. rendőr őrmester vezetett. A vádlott azt kérdezte tőle, hogy ki volt a társa délután, mert őt meg fogja ölni. Fenyegető kijelentése miatt S. G. igazoltatni kívánta a vádlottat, aki azonban azt megtagadta, további fenyegető, szidalmazó kijelentéseket tett. S. G. emiatt rendőri segítséget kért, mert tartott az agresszíven fellépő vádlottól. Ezért érkezett a helyszínre két rendőr, B. L. és B. T. Felszólításukra a vádlott ekkor sem volt hajlandó magát igazolni, miközben a rendőrökre durva és sértő kijelentéseket használt. Közben a vádlott megindult a Zs. utca irányába, de a rendőrök követve, újból igazolásra szólították fel. Ennek sem tett eleget, szidalmazó kijelentések közepette hadonászott, támadásától lehetett tartani, ezért megbilincselték. Ekkor megmondta, hogy az iratai a gépkocsijában vannak. Odakísérése után igazolta magát, de közben is szidalmazó kijelentéseket tett az intézkedő rendőrökre, majd megbilincselt kezével magát homlokon ütötte, és azt hangoztatta, hogy a sérülései miatt a rendőröket feljelenti. Időközben a helyszínre érkezett Sz. L. és K. P. rendőr, a vádlottat beültették a rendőrségi gépkocsiba, és a detoxikáló állomásra szállították. Ott összetépte a személyi igazolványát, és a rendőröket ismét durva kifejezésekkel illette.

A vádlott ellen a rendőr-főkapitányság vezetője 1993. szeptember 13-án a feljelentést megtette.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést.

A megyei bíróság - ennek alapján - felülbírálta a városi bíróság ítéletét, és a vádlottat a hivatalos személy megsértésének vádja alól felmentette, a személyi igazolvánnyal kapcsolatos kötelesség megszegésének szabálysértése és a személyazonosság igazolása megtagadásának szabálysértése miatt 3.000 forint pénzbírsággal sújtotta; egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A megyei bíróság 1994. július 5-én kelt ítéletében megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott bűnösségére, és a büntető anyagi jogszabálynak megfelelően minősítette a vádlott cselekményét.