BH 1995.8.457 Nincs törvényi akadálya annak, hogy a kölcsönszerződésben harmadik személy a kölcsön visszafizetéséért az adóssal egyetemleges fizetési kötelezettséget vállaljon [Ptk. 200. § (1) bek., 337-338. §, 523. § (1) bek.].

A felperes pénzintézet az 1989. december 6-án megkötött hitelszerződéssel K. Z. kölcsönigénylő részére változó - a szerződés aláírásakor évi 22%-os - kamatozású újrakezdési (pályakezdési) kölcsönt nyújtott; az alperesek pedig a kölcsönigénylő adóstársaként vállalták a kölcsön és járulékai visszafizetését. A kölcsön teljes összegét K. Z. felvette, s miután az 75 000 forintos részletek törlesztése elmaradt, a felperes végrehajtást kezdeményezett, amelynek során 98 183 forint teljesítés történt.

A bíróság jogerős ítéletében kötelezte az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 300 000 forintot és annak 1992. július 22-től a kifizetésig járó évi 20%-os kamatát, valamint 98 023 forintot és annak 1992. július 22-től járó évi 6%-os kamatát. Ítéletének indokolásában a bíróság kifejtette, hogy a felperessel kötött szerződésük értelmében az alperesek - mint adóstársak - a kölcsön és járulékai megfizetéséért helytállásra kötelesek, és e felelősségük alól nem mentesülhetnek arra hivatkozással, hogy a felperes a kölcsönt ténylegesen K. Z. kezéhez folyósította. A megtörtént teljesítéseket a bíróság A Ptk. 293. §-a alapján a kamatra számolta el, s ennek megfelelően az alpereseket a kölcsöntőke és ügyleti kamata, valamint a tőkésített ügyleti kamat és annak késedelmi kamata megfizetésére kötelezte.

A jogerős ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozással az alperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet. Ebben előadták, hogy a felperessel a kölcsönszerződést nem ők, hanem K. Z. kötötte, s az adós kötelezettségének teljesítéséért kezességet sem vállaltak. A kölcsönnyújtás feltételeinek teljesítésére - minthogy nem vállalkozók - egyébként sem voltak képesek, így adóstársi kötelezettségvállalásuk lehetetlen szolgáltatás nyújtására vonatkozott, és ez okból a szerződés semmis. Kifogásolták a felperes által felszámított ügyleti kamat mértékét, és sérelmezték, hogy a felperes a kölcsön folyósításakor nem tett eleget a velük szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségének. Végül megjegyezték, hogy a jogerős ítélet indokolásából nem tűnik ki egyértelműen, hogy az elszámolt törlesztéseket ők teljesítették.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Ptk. 200. §-ának (1) bekezdése értelmében - a szerződési szabadság elvéből következően - a felek a szerződés tartalmát szabadon állapítják meg; a szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől - ha jogszabály az eltérést nem tiltja - egyező akarattal eltérhetnek, és olyan tartalmú szerződést is köthetnek egymással, amely a külön szabályozott (nevesített) szerződések egyikének fogalma alá sem vonható.