A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20871/2008/9. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 2. §, 19. §, 20. §, 21. §, 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) 48. §] Bírók: Mészáros Mátyás, Tálné dr. Molnár Erika, Völgyesi Lászlóné

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.20069/2007/4., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20524/2007/6., *Kúria Pfv.20871/2008/9.* (BH 2009.3.81, EH 2008.1872), 2/2014. (I. 21.) AB határozat, 3142/2014. (V. 9.) AB végzés

***********

Pfv.IV.20.871/2008/9.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Schiffer András ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Bánáti János ügyvéd által képviselt Nemzetbiztonsági Hivatal (1055 Budapest, Falk Miksa u. 9-11.) alperes ellen közérdekű adatok kiadása iránt a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.20.069/2007. számon megindult és a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.524/2007/6. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által 7. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem tárgyában meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 30.000 (harmincezer) forint együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét, amelyben az alperest az általa kezelt közérdekű adatok kiadására kérte kötelezni, elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetmódosításának megfelelően kötelezte az alperest: 90 napon belül közölje a felperessel, a másolási költségek megjelölésével, hogy az általa kezelt iratok közül mely dokumentumok minősítése szűnt meg a 2005. január 1. és december 31. napja közötti időszakban, milyen okból és közölje a minősítésük elrendelésével kapcsolatosan rendelkezésére álló adatokat is. Kötelezte az alperest a felperes javára 39.000 forint perköltség megfizetésére.

A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a társadalmi szervezet felperes 2006. november 28-án közérdekű adatok közlését kérte a Magyar Köztársaság egyik nemzetbiztonsági szolgálataként működő alperestől. A felperes azt kérte közölni, hogy 2004. január 1. és 2006. november 28-a között az alperesnél mely dokumentumoknak szűnt meg a minősítése; az egyes dokumentumoknak milyen okból szűnt meg a minősítése; mely jogosult és pontosan milyen jogszabály alapján minősítette ezeket a dokumentumokat; mennyi volt az érvényességi idejük és az érvényességi idő mikor kezdődött, végül mi volt a minősítési jelölése és tárgya ezeknek a dokumentumoknak. Az alperes a 2006. december 7-én kelt válaszában azt közölte, hogy a kérelmet a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. (Avtv.) 19. § (3) bekezdés b) pontja és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. tv. (Nbtv.) 48. § (1) bekezdés alapján - nemzetbiztonsági érdekből, illetve mások jogainak védelme érdekében - nem áll módjában teljesíteni. A felperes erre tekintettel az alperest a kérelmében megjelölt közérdekű adatok kiadására kérte kötelezni azzal, hogy módosított keresetében már csak a 2005. évre vonatkozóan kérte az adatok közlését.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezésében arra hivatkozott, hogy az adatközlést törvényi felhatalmazás alapján megtagadhatta. Emellett azzal is érvelt, hogy a kért formában összegyűjtött, rendszerezett adatokkal nem rendelkezik. Az évente több ezerre tehető adatforgalom miatt a kért iratnyilvántartás csak jelentős létszámú munkatárs munkaidejének igénybevételével készíthető el.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes vezetője a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmet - arra is tekintettel, hogy az adatkérés nem csak az adatok mennyiségére, de tartalmára is vonatkozott - az Avtv. 19. § (3) bekezdés b) pontra és az Nbtv. 48. § (1) bekezdésre hivatkozással, diszkrecionális jogkörében eljárva jogszerűen utasította el, amelynek indokoltságát a bíróság nem vizsgálhatja. A felperes ez irányú indítványát alaptalannak találva, mellőzte az Alkotmánybíróság előtt az elutasítás alapjául szolgáló jogszabály alkotmányellenessége vizsgálatának kezdeményezését.

A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletében ezzel szemben megállapította, hogy az Avtv. 19. § (3) bekezdés és az Nbtv. 48. § (1) bekezdés alapján történt elutasítás jogszerűségét vitatva a felperes az Avtv. 21. § (1) bekezdés értelmében jogosult a bírósághoz fordulni és a (2) bekezdés szerint a megismerés megtagadásának jogszerűségét és megalapozottságát ebben az esetben is az adatot kezelő szerv köteles bizonyítani. Ezért függetlenül attól, hogy az adatkezelő diszkrecionális jogára hivatkozással tagadja meg a kért adatokról a tájékoztatást, a bíróság a megtagadás jogszerűségét érdemben vizsgálhatja, azaz a diszkrecionális jogkörben hozott döntés felülbírálata nélkül a bíróság megkövetelheti az adatkezelőtől, hogy a lehetséges keretben az elutasító döntésének megalapozottságát igazolja. Ellenkező esetben a közérdekű adatok megismeréséhez való, az Alkotmány 61. § (1) bekezdésben biztosított alkotmányos alapjog sérülne.