BH 1997.1.10 A sikkasztás nem valósul meg, ha a terhelt az általa felvett kölcsön fedezetéül a birtokában levő olyan dolgot köt le, amelynek a tulajdonjoga még nem szállt át másra [Btk. 317. § (1) bek., Ptk. 117. § (2) bek.].

A városi bíróság az 1994. január 16. napján kihirdetett ítéletével felmentette P. J. terheltet az ellene sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól. A megállapított tényállás lényege a következő.

A terhelt korábban az mgtsz elnöke volt, ebből a beosztásából került nyugdíjba. A terheltet felkereste P. P., és felvetette, hogy néhány ismerősével mezőgazdasági termelésre szakosodó társaságot alakítana, és ehhez az mgtsz-től bérelnének földet. Az elképzelés szerint rajtuk kívül még három személy és egy kft. lettek volna társasági tagok. Szóban meg is egyeztek ebben, de írásban csak tervezet készült, így a társaság cégbejegyzési eljárása elmaradt. Az mgtsz mezőgazdasági gépeket kínált eladásra, de csak a tsz-tagok vagy volt tagok számára, így vásárolni csak a terhelt volt jogosult. 1992 májusában a kft. ügyintézője megállapodott a terhelttel abban, hogy a terhelt a társaság számára gépeket vásárol. A gépek vételárát át is adta a terheltnek, aki a gépeket az átadott 915 000 forintból megvásárolta, de az áfa visszaigényelhetőségére tekintettel a P. és Társai Kft. nevére. A gépek a terhelt kezelésében maradtak, illetve két, összesen 360 000 forint értékű gépet később a terhelt elszámolások lebonyolításaképpen átadott a kft. ügyintézőjének, a többit magánál tartotta. A föld művelésével kapcsolatban elszámolási viták támadtak a terhelt és a kft. között.

1993. május 11. napján a terhelt a kölcsön fedezetéül lekötötte a nála maradt mezőgazdasági gépeket. A vád szerint a terhelt a sikkasztás bűntettét ezzel a fedezetül lekötéssel követte el.

A bíróság a felmentő rendelkezést arra alapította, hogy a mezőgazdasági gépek a társaság tulajdonába mentek át, amelynek a terhelt is tagja. Így a gépek társtulajdonosa volt, és így sikkasztást nem követhetett el.

A másodfokon eljárt megyei bíróság az 1995. szeptember 19. napján kelt ítéletével a terhelt bűnösségét a sikkasztás bűntettében megállapította, és őt 100 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egynapi tétel összegét 200 forintban állapította meg. A másodfokú bíróság kifejtette, hogy a társaság nem alakult meg, annak cégbejegyzése nem történt meg, a gépek tehát a társaság tulajdonába nem kerülhettek. A terhelt megbízásából más részére vásárolt a sértett által biztosított pénzből, tulajdonjogot tehát nem szerzett a gépeken, így azok fedezetül lekötésével az idegen dologgal sajátjaként rendelkezett.

A terhelt védője felülvizsgálati indítványában azt adta elő, hogy a társaság létrejöttének nem feltétele a cégbejegyzés, az a szóbeli megállapodással létrejött, és működött is, ezért a gépek a társaság közös tulajdonába kerültek. Mivel a terhelt is tagja volt a társaságnak, így a gépek részben az ő tulajdonában voltak, és a közös tulajdon sérelmére sikkasztás nem követhető el.