BH 1990.9.332 I. A sajtóhelyreigazítás iránti igény elbírálásánál a sajtóközleményt a maga egészében, összefüggéseiben kell vizsgálni [Pp. 79. § (1) bek., PK 12. sz.].

II. A sajtószerv által nem bizonyított tényállítás közlése esetében akkor is helye van helyreigazításnak, ha híven közli más személy nyilatkozatát [Pp. 79. § (1) bek., PK 14. sz.].

Az N. című lap 1989. május 3-i számában beszámolt a horgászok érdekvédelmi szervezete megyei küldöttközgyűléséről. A cikk foglalkozik a B. H. Gazdaság halászati tevékenységével. A közlemény lényeges tartalma szerint a B. H. Gazdaság kizárólag a saját érdekeit, pillanatnyi gazdasági hasznát nézi, és ezzel kárt okoz a népgazdaságnak. Rablógazdálkodást folytat, az angolnatelepítés erőltetésével sikerült tönkre tenni a Balaton élővilágát. Mindenáron teljesíti az ütemtervet, de nem törődik a Balaton általánosabb érdekeivel, a vízi élővilág óvásával, egyensúlyának a visszaállításával. Nagyrészt a horgászok által befizetett milliókból telepít, de a hasznot a halgazdaság élvezi. A halászatot sem szabályosan végzik, a nád előtt húznak el a halászok, sőt bemennek a nádasba és ütik a vizet, hogy a hal kiriadjon.

A B. H. Gazdaság felperes törvényes határidőben írásban kért helyreigazítást az alperestől, majd ennek eredménytelensége után a törvényes határidőben pert indított.

A felperes a pert megelőző kérelmében, valamint keresetlevelében lényegében válasznyilatkozat közlésére kérte kötelezni az alperest. Ebben ismerteti a felperes tevékenységének az alapjául szolgáló jogszabályokat, hatósági intézkedéseket. Leírja a felperes által végzett telepítés módját és eredményeit, ismerteti a telepítési költségek viselésének az alakulását, a halászat módját, kereteit, a halállomány alakulását és a halállomány változásának természeti környezeti okait. Előadja, hogy munkáját nem öncélúan végzi, tevékenysége nem rablógazdálkodás.

Az alperes kérte a kereset elutasítását. Védekezése szerint lényegében csupán tárgyilagosan tudósított a közgyűlésen elhangzottakról, ezért nem állított valótlant, illetve nem tüntette fel a valóságot hamis színben. Kifogásolta azt is, hogy a felperes tételesen nem jelölte meg, melyek a valótlan vagy a valóságot hamis színben feltüntető tényállítások.

Az elsőfokú bíróság lényegében a kereseti kérelemnek megfelelő helyreigazításra kötelezte ítéletében az alperest Ítéletének az indokolása szerint a valós tények hamis színben feltüntetését jelenti, hogy a felperes rablógazdálkodást folytat, csak a saját érdekeire van tekintettel, nem veszi figyelembe a horgászok és a Balaton általánosabb érdekeit. A sajtóközleményből kitűnik, hogy a horgászok megyei küldöttközgyűléséről tudósít, de nem jelölte meg a forrásokat. A bíróság mellőzte a felperes által kért helyreigazítás szövegének azokat a részeit, amelyek vitatkoznak a közlemény szerzőjével.

Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezett. Kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását. Kifogásolta, hogy a felperes nem jelölte meg azokat a konkrét tényállításokat, amelyeknek a helyreigazítását kéri. Arra hivatkozik, hogy a cikk csupán a küldöttközgyűlésen elhangzottakat közvetítette, ezért a felperesnek kellett volna bizonyítania, hogy ezek az állítások nem felelnek meg a valóságnak. Kérte a közgyűlés jegyzőkönyvének a beszerzését, illetve a jelenlevők tanúkénti kihallgatását.

A felperes ellenkérelmében kérte helybenhagyni az elsőfokú ítéletet. Álláspontja szerint helyreigazítási kérelem tartalmazza a kifogásolt tényállításokat. Ezeknek a valóságát az alperes lett volna köteles bizonyítani.

Az alperes fellebbezése a lényegét tekintve alaptalan. Helyesen hivatkozott azonban az alperes arra, hogy a helyreigazítás szövege megfelelően nem tartalmazza a valótlan tényállításokat, illetve az ezekkel közvetlenül összefüggő valós tényeket.