A Fővárosi Ítélőtábla Bf.127/2017/7. számú határozata adócsalás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 372. §, 386. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 2. §] Bírók: Mató Ágnes, Rédei Géza, Vincze Piroska

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

1.Bf.127/2017/7.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, 2017. év szeptember hó 14. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az adócsalás bűntette és más bűncselekmény miatt I.r. vádlott és társa ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 1.B.1373/2015/79-I. számú ítéletét I. r. vádlottal szemben megváltoztatja.

A börtönbüntetés végrehajtás felfüggesztésének próbaidejét és a gazdasági társaság ügyvezetői tisztségének gyakorlásától való eltiltás mértékét egyaránt 3 (három) évre csökkenti.

Az ítélet bevezető részéből a 2016. év április hó 7., 2016. év május hó 19., 2016. év szeptember hó 8. és 2016. év december hó 6-i tárgyalási határnapra való utalást mellőzi.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét I. r. vádlott vonatkozásában helybenhagyja.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A Fővárosi Törvényszék az 1.B.1373/2015/79-I. számú, 2017. február 10. napján kihirdetett - hatályon kívül helyezés miatt megismételt eljárásban meghozott - ítéletével I. rendű vádlottat az 1978. évi IV. törvény 310. § (1), (4) bekezdés szerinti folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és a 276. § szerinti folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt - halmazati büntetésül - 2 évi börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 5 évi gazdasági társaság vezető tisztségviselő foglalkozástól eltiltásra ítélte. A büntetés végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette, rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. Ellenben felmentette a vádlottat további 1. rb. adócsalás (1978. évi IV. törvény 310. § (1), (2) bekezdés) bűntette miatt, az ellene emelt vád alól.

Az elsőfokú ítélet marasztaló rendelkezést tartalmazott még a II. rendű vádlottal szemben, de mivel az ítélet az ő vonatkozásában a kihirdetéskor jogerőre emelkedett, e vádlottra a másodfokú felülbírálat nem vonatkozott.

Az elsőfokú ítélet ellen az I. rendű vádlott három nap gondolkodási időt tartott fenn, majd írásban joghatályos fellebbezést jelentett be felmentése végett. A vádlott védője is felmentés érdekében fellebbezett.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.300/2017/1. számú átiratában a védelmi fellebbezéseket alaptalannak találta. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok és a megismételt eljárásra előírt szempontok megtartása mellett lefolytatott bizonyítási eljárásban megalapozott és helyesen mérlegelt tényállást állapított meg. Indokolási kötelezettségét megfelelően teljesítette és kellő indokát adta a vádlotti védekezés elutasításának. Helyesen következtetett a vádlott bűnösségére, törvényes a felrótt magatartás jogi minősítése és a Btk. 2. § alkalmazása. Az átirat arra is utalt, hogy az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során irányadó körülmények helyes értékelése mellett megfelelő büntetést szabott ki, amelynek enyhítésére nincs kellő alap.

Az ügyész a felmentő rendelkezést sem támadta, maga is utalt az e körben beállt részjogerőre.

Az ügyész a Fővárosi Ítélőtábla nyilvános ülésén nem képviseltette magát.

A vádlott védője a másodfokú nyilvános ülésen a felmentést célzó fellebbezését változatlanul fenntartotta, de kiterjesztette másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében is. A felmentést célzó perorvoslatot azzal indokolta, hogy a védence csak névlegesen volt a gazdasági társaság ügyvezetője, nem vett részt a gazdasági tevékenységben, a kiállított számláknak csak töredékét állította ki, ezért legfeljebb 14 számla tekintetében állapítható meg e kapcsolata, amely két millió forint körüli értéket érint. Védence az adóhatóságot nem akarta megtéveszteni, megbízott a II. rendű vádlottban. A büntetés enyhítése kapcsán a kiszabott mellékbüntetés mellőzésére tett indítványt.

A vádlott az utolsó szó jogán védőjéhez kapcsolódott és sajnálatát fejezte ki, hogy megbízott a II. rendű vádlottban, hangsúlyozta, hogy nem ő vezette a céget.

A fellebbezés részben volt alapos.

A Fővárosi Ítélőtábla a kizárólagos védelmi perorvoslatok alapján eljárva az elsőfokú ítéletet és a megelőző eljárást a Be. 348. § (1) bekezdése szerint teljes körben, de a felmentő rendelkezés esetében - ahol a jogorvoslati támadás hiányában részjogerő állt be - a (2) bekezdésben foglalt korlátra tekintettel és az I. rendű vádlott tekintetében bírálta felül.

Ennek során azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat maradéktalanul betartotta, és eleget tett a hatályon kívül helyező végzésben felsorolt iránymutatásoknak is. Alapos és részletes bizonyítási eljárást folytatott le, beszerezte az eredeti számlákat, írásszakértőt rendelt ki, majd személyesen is kihallgatta a tárgyaláson. Széleskörű tanúbizonyítást folytatott a törvényszék és az okirati bizonyítékokat is a tárgyalás anyagává tette. A rendelkezésre álló bizonyítékokat az ítéletben felsorolta és elemzően értékelte, egyenként is számba vette, majd összefüggésükben, összhatásukban is megvizsgálta. A bizonyítékokat értékelő tevékenységéről részletesen számot adott, az összevetés és mérlegelés alapos és hibátlan volt, a felállított logikai lánc megfelelt az ésszerű gondolkodás szabályainak.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozott volt, így a másodfokú eljárásban irányadóan a felülbírálat alapját képezte.