A Debreceni Törvényszék P.20756/2007/11. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 81. §, 177. §, 193. §, 252. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 277. §, 296. §, 305. §, 306. §, 307. §, 308. §, 310. §, 318. §, 339. §, 340. §, 361. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]

Kapcsolódó határozatok:

*Debreceni Törvényszék P.20756/2007/11.*, Debreceni Ítélőtábla Pf.20734/2007/5.

***********

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BÍRÓSÁG

8.P.20.756/2007/11. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a Bihariné Dr. Kiss Katalin (4024 Debrecen, Kossuth u. 21. I/8.) ügyvéd által képviselt (...) felperesnek - Dr. Kiss Miklós (4025 Debrecen, Petőfi tér 7.) ügyvéd által képviselt (...) I. r., a (...) II. r. és (...) III. r. alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság kötelezi az I-II-III. r. alpereseket, hogy 15 nap alatt egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 2 152 170 (Kettőmillió-egyszázötvenkettőezer-egyszázhetven) Ft-ot kijavítási költség és kártérítés címén, továbbá 253 000 (Kettőszázötvenháromezer) Ft perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az államnak külön felhívásra térítsen meg

144 900 (Egyszáznegyvennégyezer-kilencszáz) Ft le nem rótt illetéket.

A bíróság a felperes keresetét ezt meghaladóan elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet a Debreceni Ítélőtáblához címezve a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság előtt kell előterjeszteni.

A fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a felek a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül határoz akkor is, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, ideértve a meg nem fizetett illeték vagy állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

Indokolás:

A bíróság a felek nyilatkozatai és a csatolt iratok, valamint a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként az alábbi tényállást állapította meg.

A B. belterületi ... hrsz-ú, ténylegesen B., S. u. ... szám alatti lakóház udvar, gazdasági épület megjelölésű, 779 m2 területű ingatlan tulajdonosai a II-III. r. alperesek és édesanyjuk az I. r. alperes voltak, az ingatlant a felperessel történt ügyletkötést megelőző években életvitelszerűen kizárólag az I. r. alperes lakta.

Az I-II-III. r. alperesek az ingatlant értékesíteni kívánták, ezért az ingatlanon táblát függesztettek ki arról, hogy az ingatlan eladó. A felperes és élettársa ezen hirdetést észlelve érdeklődött első ízben az ingatlan felől, majd azt a végleges vételi szándék kialakításáig többször is megtekintették. Tekintettel arra, hogy a felperes szülei is B.-ben élnek, a felperes tudomással bírt arról, hogy a megtekintett ingatlan körülbelül mikori építésű, illetve, hogy vályogból készült. Ezen utóbbi tényről az eladóktól is tájékoztatást kapott, arra vonatkozó kifejezett kérdésére azonban, hogy az eladók ottlakásuk ideje alatt észleltek-e falvizesedéssel kapcsolatos problémát, nemleges választ kapott. A felperes, illetve az ingatlant szintén megtekintő családtagjai az életvitelszerűen lakott, berendezett felülépítményben nedvesedés nyomait nem észlelték.

A felperes mint vevő és az I-II-III. r. alperesek, mint eladók között 2005. június 23. napján jött létre adásvételi szerződés a B. belterületi ... hrsz-ú, perbeli ingatlanra vonatkozóan 11 500 000 Ft vételár kikötése mellett, amely teljes vételárat a vevő a ... Bank B.-i Fiókjánál igényelt, a fegyveres testületek hivatásos tagjának járó hitelből kívánta megfizetni, legkésőbb 2005. augusztus 15. napjáig. A felek az ingatlan birtokbaadása tekintetében úgy állapodtak meg, hogy arra a vételár ügyvédi letétbe helyezett összegéből 10 000 000 Ft megfizetésének napját követő 30 napon belül kerül sor. Az eladók a szerződésben szavatosságot vállaltak az ingatlan per, teher és igénymentességéért, valamint kijelentették, hogy az ingatlannak általuk ismert rejtett hibája nincs.

A felperes elképzelése szerint körülbelül 500 000 Ft ráfordítással kisebb átalakítási munkálatokat tervezett végezni a megvásárolt ingatlanban, amely közfalak áthelyezését, burkolatcseréket és festést foglalt volna magában.

Az ingatlan felperes általi birtokbavételére 2005. augusztus 28. napján került sor, amely birtokbavételkor az I-II-III. r. alperesek felhívták a felperes figyelmét arra, hogy a bútorok kipakolását követően az egyik szobában a közfalon körülbelül 2 m2 nagyságú felázást észleltek, míg az ezzel azonos közfalú másik szobában a padlótól számított 40 cm-es magasságig körben nedvesedés látható. Ugyanebben a szobában a parketta körülbelül 10 cm magasságig fel volt púposodva. A felperes ekkor az ingatlant kívülről megtekintve a kőporozáson szintén észlelte nedvesedés nyomait.

A peres felek a közmű mérőórák állásának felírását követően azzal váltak el egymástól, hogy június 30-án az ingatlanban az észlelt hibákkal kapcsolatban további megbeszélést folytatnak, amely megbeszélésre sor is került, azonban a felek között semmilyen megállapodás nem jött létre. A felperes ezen megbeszélést megelőzően, még a 2005. augusztus 28-ai birtokbavétel napján az ingatlanba hívta szakember ismerőseit, akiktől azt a tájékoztatást kapta, hogy vagy az alapon nincs szigetelés, vagy az aljzat nincsen szigetelve és az a vizet az alaphoz, illetve a falra vezeti, amely szigetelés jelentős költséggel elvégezhető. Ezt követő napon a felperes írásban kérte az adásvételi szerződést készítő ügyvédet, hogy a nála letétben lévő 1 500 000 Ft vételárrészt ne fizesse ki az eladók részére, mivel az adásvételi szerződésben foglaltak teljesítésével szemben kifogása van. Az ügyvéd szóban arról tájékoztatta a felperest, hogy nincs lehetőség a még meg nem fizetett vételárrész visszatartására és azt az eladók részére a felperesnek adott tájékoztatásnak megfelelően ki is fizette.

A felperes 2005. szeptember 2-án szakemberrel ismét megnézette az ingatlant, akitől szintén azt a tájékoztatást kapta, hogy az építéskor az alap szigetelése nem, vagy nem megfelelően lett elvégezve, mert az építés idejekor általánosan alkalmazott bitumenes szigetelésnek a funkcióját ennyi idő után is be kellene töltenie. Tájékoztatást kapott a kijavítás alkalmazható műszaki eljárásáról, illetve annak várható költségéről is. Ezt követően a felperes ismételten kereste az alpereseket előbb telefonon, majd írásban kérve tőlük, hogy a lakóház alap és aljzatszigetelésének, valamint a felázás okozta károknak a kijavíttatását végeztessék el, mert ellenkező esetben nem tudja a közöttük létrejött szerződést hibátlanul teljesítettnek tekinteni. Levelére kért válasz határidejét 2005. szeptember 13. napjában jelölte meg, arra azonban semmilyen választ nem kapott.