A Debreceni Ítélőtábla Pf.20734/2007/5. számú határozata szavatossági igény érvényesítése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 164. §, 229. §, 235. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §, 306. §, 310. §, 355. §, 361. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 15. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Csiki Péter, Szabóné dr. Bélteky Erzsébet, Veszprémy Zoltán

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf. II. 20.734/2007/5. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Debreceni Ítélőtábla a Bihariné dr. Kiss Katalin ügyvéd (4024 Debrecen, Kossuth u. 21. I/8.) által képviselt felperes neve (... szám alatti lakos) felperesnek, a Dr. Kiss Miklós ügyvéd (4025 Debrecen, Petőfi tér 7.) által képviselt I.rendű alperes neve (...) I. rendű, II.rendű alperes neve (...) II. rendű és III.rendű alperes neve (...) III. rendű alperesek ellen szavatossági igény érvényesítése iránt indított perében a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 8. P. 20 756/2007/11. számú ítélete ellen a felperes által 14. és az alperesek által 15. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az I-II-III. rendű alperesek marasztalását kijavítási költség és kártérítés címén 2 302 170 (Kettőmillió-háromszázkettőezer-egyszázhetven) forintra felemeli, a felperes által az államnak felhívásra megtérítendő kereseti illeték összegét 79 260 (Hetvenkilencezer-kettőszázhatvan) forintra leszállítja, és kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra térítsen meg az államnak 19 200 (Tizenkilencezer-kettőszáz) forint állam által előlegezett szakértői költséget.

Kötelezi az I-II-III. rendű alpereseket egyetemlegesen, hogy 15 nap alatt fizessenek meg a felperesnek 7 260 (Hétezer-kettőszázhatvan) forint általános forgalmi adót is magában foglaló 43 560 (Negyvenháromezer-ötszázhatvan) forint fellebbezési eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra térítsen meg az államnak 51 000 (Ötvenegyezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A felperes módosított keresetében szavatosság jogcímén kérte kötelezni az alpereseket egyetemlegesen a perben kirendelt műszaki szakértő által megállapított 3 139 888 Ft javítási költség, valamint kártérítés jogcímén 9 havi, összesen 360 000 Ft albérleti díj és a javítási költség fedezésére felvett hitel igénylésével felmerült összesen 123 265 Ft költsége megfizetésére. Indokként előadta, hogy az alperesek a 2005. június 23-án 11 500 000 Ft vételár ellenében a ... 779 m2 területű vályogból épület lakóházat, udvart és gazdasági épületet magában foglaló ingatlanra kötött adásvételi szerződést hibásan teljesítették, mert az épület nem rendelkezik megfelelő falszigeteléssel, s az aljzat töltésmagassága a szigetelési színt feletti, így megfelelő szigetelés esetén is a nedvességet a falazatba vezeti. Hivatkozott arra, hogy a vételt megelőző többszöri megtekintéskor a berendezett lakásban nedvesedés nyomait nem észlelte, és az alperesek is többszöri rákérdezésre a nedvesedésre nemlegesen válaszoltak. Az aljzat túltöltését pedig csak a javítás megkezdésekor észlelte. Vitatta, hogy a kijavítással a falazatban előállt műszaki értéknövekedés az ingatlan forgalmi értékét is növelné.

Az alperesek kérték a kereset elutasítását. Védekezésük szerint szerződésszerűen teljesítettek, mert az általuk szolgáltatott felülépítmény a szigetelésre is kiterjedően korának megfelelő műszaki állapotú volt. A hibás teljesítés fennállta esetén pedig mentesülnek a szavatossági felelősség alól, mert a felperes a szerződéskötéskor a hibát ismerte, vagy kellő gondosság esetén ismernie kellett volna. Álláspontjuk szerint az ingatlan műszaki állapotát rontotta a felperes rendeltetésellenes használata, s a kijavítás az ingatlan forgalmi értékét is növeli, s marasztalásuk esetén ennek javukra történő elszámolását kérték. Állították, hogy az épület rendeltetésszerű használatra alkalmas volt. A felperes az ingatlanban egyébként is felújítási, átalakítási munkálatokat tervezett, és kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége alapján elvárható lett volna tőle, hogy a szívességi lakáshasználatban a rokonainál lakjon, ezért az albérleti díjat nem háríthatja tovább.

Az elsőfokú bíróság 8. P. 21 485/2005/27. számú ítéletével Őri János építész szakértő véleményére hagyatkozva az alperesek terhén a keresetben megjelölt teljesítési hibát és azért az alperesek szavatossági felelősségét megállapította azzal, hogy a felületi hibák kialakulásában 15 %-ban közrehatott a fűtés és szellőztetés hiánya, ezért a szakértő II. számú kiegészített véleménye alapján meghatározott 3 139 888 Ft kijavítási költséget a felperes közrehatására figyelemmel 470 980 Ft javítási költséggel csökkentve az alpereseket 2 668 905 Ft javítási költség és a keresettel egyezően összesen 483 265 Ft kártérítés, mindösszesen 3 152 170 Ft megfizetésére kötelezte. Az alpereseknek a műszaki szakértői bizonyítás továbbfejlesztésére és az ingatlanforgalmi szakértő kirendelésére irányuló bizonyítási indítványát elutasította. Elfogadta a műszaki szakértőnek azon, ingatlanforgalmi szakértővel történt konzultáción alapuló nyilatkozatát, hogy noha a kijavítással a falazat műszaki értéke kb. 30 %-kal megnő, nagy valószínűséggel az az ingatlan forgalmi értékét nem növeli, mert az ingatlannak csupán egy szerkezeti eleme válik újjá, és a többi része korának megfelelő marad, a kijavítással csak az értékegyensúly áll helyre.

A Debreceni Ítélőtábla az alperesek fellebbezése alapján meghozott Pf. II. 20 161/2007/3. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét a felperes közrehatását megállapító részében a keresetet részben elutasítónak tekintette, és e tekintetben az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezés hiányában nem érintette, ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Végzésének indokolásában kifejtette, hogy a fellebbezésükben az alperesek által is már nem vitatottan a teljesítési hiba fennáll, melyért az alpereseket szavatossági felelősség terheli, s a felperes kártérítési igénye jogalapjában és összegszerűségében is megalapozott. Az elsőfokú bíróságnak az értékcsökkenést illetően elfoglalt álláspontját találta aggályosnak, s az elsőfokú bíróság ítéletét ez okból helyezte hatályon kívül, az új eljárásra az elsőfokú bíróságnak ingatlanforgalmi szakértő kirendelését írta elő annak megállapítása végett, hogy a javítás következtében előállt műszaki értéknövekedés az ingatlan forgalmi értékében miként jelenik meg.

Az új eljárásban a felperes keresetében az alpereseket 2 668 905 Ft javítási költség és 483 265 Ft kártérítés, mindösszesen 3 152 170 Ft egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni. Vitatta a perbe bevezetett ingatlanforgalmi szakértő azon véleményének megalapozottságát, hogy a műszaki szakértő véleményének megfelelő kijavítás a felülépítménynek 1 000 000 Ft-os forgalmi értéknövekedését eredményezné. Álláspontja szerint az értéknövekedés elszámolásával sérül a szavatossági joga azáltal, hogy az értéknövekedésnek megfelelő javítási költségrészt magának kell viselnie. Részéről a jogalap nélküli gazdagodást a javítási költség fedezéséhez felvett hitelek visszafizetésének kötelezettsége kizárja.