A Fővárosi Törvényszék K.701348/2020/13. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 10. §] Bíró: Szabó Ildikó

Fővárosi Törvényszék

mint elsőfokú bíróság

Az ügy száma: 6.K.701.348/2020/13.

A felperes: ........ Társasház

(..........)

A felperes képviselője: dr. Kovács Zoltán ügyvéd

(...........)

Az alperes: alperes neve

(...........)

Az alperes képviselője: dr. Horváth Zsuzsanna kamarai jogtanácsos

A per tárgya: közigazgatási határozat (hiv. szám: BP-1008/04727-10/2019.) felülvizsgálata

Í T É L E T

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000,- (azaz tizenötezer) forint perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy a NAV külön felhívására fizessen meg 30.000,- (azaz harmincezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Tényállás

[1] A bíróság a keresetlevél, a védirat és a csatolt okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

[2] 2017. decemberében a ....... utca és ...... utca sarkán lévő (........ szám) ...... Irodaházban Bt. áruház nyílt. Felperes képviseletében ...... és ...... számvizsgálóbizottsági tagok 2018. május 28. napján kérelmet terjesztettek elő Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Jegyzője részére, melyben kifogásolták, hogy a ..... áruház anélkül nyílt meg, hogy a használati mód váltással közvetlenül érintett, szemben lévő ........ alatti társasház tulajdonosait az engedélyezési folyamatba ügyfélként bevonták volna. A kérelemben előadták, hogy az üzlet megnyitása óta folyamatosan rakodás zajlik a társasház előtti úttesten és járdán. A rakodás közlekedési torlódást, zajt, rezgést okoz a társasházban. Kérték az engedélyezési folyamatba ügyfélként történő bevonásukat, a szükséges építéshatósági zajvédelmi intézkedés megtételét.

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Jegyzője V/680-5/2018. számú válasziratában tájékoztatta felperes képviselőit, hogy a rendeltetésmódosítás nem építési engedély köteles eljárás, így eljárást nem folytatott le, utalt az építési engedély köteles munkák vonatkozásában a V/20-34/2013. számú határozatára, ahol az építési engedély megadásra került, abban az eljárásban a szemközti társasházak tulajdonosai nem minősültek ügyfélnek.

Felperes 2018. augusztus 7. napján kelt kérelmében az Ákr. 10. § (1) bekezdése alapján ismételten kérte Budapest Főváros XIII. Kerületének jegyzőjét, hogy a közigazgatási eljárásba ügyfélként kerüljön bevonásra. A jegyző 20P-321/2018. számú válasziratában korábbi álláspontját fenntartotta.

Ezt követően felperes képviselői 2018. szeptember 3. napján Budapest Főváros Kormányhivatalához, mint másodfokú hatósághoz fordultak, kérve az eljárásba ügyfélként történő bevonásukat. 2018. szeptember 6. napján szintén Budapest Főváros Kormányhivatalához zajvédelmi hatósági intézkedés meghozatala iránti kérelmet terjesztettek elő.

A alperes neve a BP/1008/15840-3/2018. számú határozatában a zajvédelmi intézkedés iránti kérelmet és a kereskedelmi hatósági intézkedés iránti kérelmet áttette Budapest Főváros XIII. Kerületi Jegyzőjéhez. A másodfokú hatóság által áttett ügyben a Budapest Főváros XIII. Kerületének Építésügyi Osztálya a V/643-8/2018. számú tájékoztató levélben értesítette felperes képviselőjét, hogy sem a zajvédelmi, sem a kereskedelmi hatósági intézkedés megtételének jogszabályi feltételei nem állnak fent.

2018. november 19. napján keltezetten a felperes jogi képviselője útján terjesztett elő kérelmet Budapest Főváros XIII. Kerületi Jegyzője, Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Építésügyi Osztálya és Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztálya részére, amelyben továbbra is kérte, hogy felperes ügyfélként kerüljön bevonásra az eljárásba, továbbá kérte a zajvédelmi hatósági eljárás lefolytatását. Kifejtette kérelmében, hogy a jegyző is, és az Építésügyi Osztály is jogszabálysértően járt el, amikor nem hozott formális határozatot a kérelmekre, különösen akkor, amikor a másodfokú hatóság által áttett zajvédelmi intézkedés iránti kérelem és kereskedelmi hatósági intézkedés iránti kérelem tekintetében nem hoztak formális döntést, csak tájékoztató levelet küldtek felperes részére. A kérelemben kifejtette felperes jogi képviselője, hogy a társasházban élő lakókat zajkibocsátás éri, a zajkibocsátási határértékek meghatározása kapcsán, ezért ügyfélnek minősülnek, valamint továbbra is hivatkozott arra, hogy a társasház lakóinak életét közvetlenül érinti a kereskedelmi egységnek a működése, és hivatkozott arra, hogy ha valakinek a jogát, jogos érdekét érinti az ügy, akkor az ügyfélnek minősül az Ákr. 10. §-ában foglaltak szerint. Mindezek alapján kérte, hogy formális határozatot hozzanak a alperes neve által áttett kérelem tekintetében mind a zajvédelmi, mind pedig a kereskedelmi hatósági intézkedések iránti kérelem vonatkozásában.

A XIII. Kerületi jegyző kizárási kérelmet nyújtott be a BFKH-hoz a zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelem vonatkozásában, és a kereskedelmi hatósági intézkedés iránti kérelem vonatkozásában egyaránt, mivel a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonosa az érintett ingatlanoknak.

[3] A kizárás iránti kérelem alapján alperes neve Építésügyi és Örökségvédelmi Hatóság Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Osztálya a 2019. március 11. napján kelt BP/1008/04727-3/2019. számú végzésében a zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelem, a zajvédelmi hatósági intézkedés és a kereskedelmi hatósági intézkedés tekintetében Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Jegyzőjét kizárta, és az eljárás lefolytatására Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzatának Jegyzőjét jelölte ki.

[4] Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Főosztály 2019. március 14-én kelt KP/38385-2/2019. számú határozatával megállapította a zajkibocsátási határértéket és intézkedési terv benyújtására kötelezte a Bt. Magyarország Kereskedelmi Betéti Társaságot, és megállapította a zajkibocsátási határértéket megállapító döntés és intézkedési terv benyújtásához kapcsolódó eljárásban a felperes ügyféli jogállását. A Bt. üzlet működésével kapcsolatos kereskedelmi hatósági intézkedés megtételére vonatkozó kérelmet elutasította a 2019. április 3. napján kelt KP/38644-5/2019. számú határozatával. A határozat rögzítette, hogy az eljárásban a kereskedelmi hatóság azt vizsgálta, hogy a működési engedély visszavonásának feltételei fennállnak-e, fennáll-e olyan körülmény, jogsértés, amely a kereskedő tevékenységének korlátozásával vagy tiltásával orvosolható, fennáll-e az üzlet ideiglenes bezárásának feltétele. A működési engedély visszavonásának feltételeivel kapcsolatban rögzítette a hatóság, hogy azt már nem lehet visszavonni az Ákr. 120. § (1) bekezdése alapján, mivel az egy éven túliság már bekövetkezett. Az ideiglenes bezáratásra vonatkozóan kifejtette, hogy nem merült fel az eljárás során olyan körülmény, amely alátámasztotta volna, hogy a kereskedő kereskedelmi tevékenysége a jogszabályi előírásoknak nem felelt meg. A társasház lakóinak nyugalmát zavaró áruszállítással kapcsolatos környezeti zaj veszélyes mértékét a környezeti hatóság végleges határozatában nem állapította meg. A hatóság megállapította a zajkibocsátási határértéket és annak a betartására vonatkozó intézkedési terv benyújtására kötelezte a kereskedőt, egyúttal figyelmeztette őt a zajbírság kiszabására is. Ennél fogva a kereskedelmi tevékenység ideiglenes megtiltásának feltételei nem álltak fenn. Az éjszakai zárva tartás körében rögzítette, hogy az üzlet nyitva tartása, a kereskedelmi tevékenységet lehetővé tevő áruszállítás nem haladja meg a jogszabály alapján elrendelhető korlátozás idejét, továbbá a környezetvédelmi hatóság nem állapított meg végleges döntésében veszélyes mértékű zajt, ezért a tevékenység korlátozásának feltételei nem álltak fenn. Mindezek okán az üzlet működésével kapcsolatban kereskedelmi hatósági intézkedés megtétele nem volt szükséges. Tájékoztatta továbbá az elsőfokú hatóság a felperest, hogy a kereskedő által végzett kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó áruszállításból eredő zavarásnak a mértékének a megítélése, hogy az kimeríti-e a szükségtelen zavarás fogalmát jogértelmezési kérdés, amely bíróság hatáskörébe tartozik. A jogkérdés vizsgálata során a bíróság a szomszédjog szabályai szerint dönt.