A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21518/2007/6. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 234. §] Bírók: Lizák Tibor, Molnár Ágnes, Molnár József

Fővárosi Ítélőtábla

4.Pf.21.518/2007/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a Vitári Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Balogh István ügyvéd által képviselt felperesnek, dr. Patyi Gergely ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű és dr. Halmos R. Péter ügyvéd által képviselt III. rendű alperes ellen, szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében, a Pest Megyei Bíróság 2007. szeptember 27. napján kelt 11.P.28.720/2005/31. számú ítélete ellen a felperes részéről 32. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, megállapítja, hogy az I-II. rendű alperesek és a III. rendű alperes között 2002. június 4. napján megkötött jelzálog kölcsönszerződés 6. pontja - a felperes 1/6 részben tulajdonát képező ..... helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában - részben érvénytelen.

Megkeresi a Ráckevei Körzeti Földhivatalt (2300 Ráckeve, Szent István tér 3.), hogy a ... helyrajzi számú kivett 2 lakóház és udvar, szántó és fásított terület megnevezésű ingatlan vonatkozásában felperes 1/6 tulajdoni hányada vonatkozásában a III. rendű alperes javára szóló jelzálogjogot törölje.

Egyetemlegesen kötelezi az I-III. rendű alpereseket, hogy a felperes részére 15 napon belül fizessenek meg 100.000 (egyszázezer) forint első- és másodfokú eljárási perköltséget és az állam javára külön felhívásra 700.000 (hétszázezer) forint első- másodfokú eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felperes módosított keresetében kérte annak megállapítását, hogy az I-III. rendű alperesek között létrejött kölcsönszerződés jelzálog alapítására vonatkozó 6. pontja a felperes tulajdonát képező ...hrsz-ú 1/6 ingatlanrész vonatkozásában semmis és a felperesi tulajdonrész tekintetében rendelkezzen a jelzálogjog törléséről. A felperes kérelmét azzal indokolta, hogy 2000. március hó 1. napján az I. rendű alperessel kötött adásvételi előszerződés szerint megvásárolta az I. rendű alperes tulajdonát képező fenti hrsz-ú ingatlan 1/6 tulajdoni illetőségét, mely alapján tulajdonjoga a Pest Megyei Bíróság 2005. év szeptember hó 6. napján kelt 4.Pf.22.620/2000/4. számú ítéletével - adásvétel jogcímén - került ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre. Előadta, hogy az I-II. rendű alperesek mint adósok és jelzálogkötelezettek - a felperes tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése előtt - 2002. június 4. napján jelzálog kölcsönszerződést kötöttek a III. rendű alperessel 35 millió forint erejéig, melyben a kölcsön biztosítékaként a teljes perbeli ingatlant, így a felperesi résztulajdont ajánlották fel. Álláspontja szerint az I. rendű alperes - a vele kötött adásvételi előszerződésére figyelemmel - a Ptk. 145. § (1) bekezdése alapján csak saját 5/6 rész tulajdoni hányadát ajánlhatta volna fel a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettsége biztosítékaként, ezért az ingatlan egészét érintő rendelkezése a Ptk. 114. § (1) bekezdésére, valamint a Ptk. 200. § (2) bekezdésére tekintettel semmis. Hivatkozott arra, hogy az 1997. évi CXLI. törvény (továbbiakban Inytv.) 5. § (3) bekezdésében írt feltétel a III. rendű alperes részére nem biztosított, mivel megszegte a hitelintézetekről, pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 78. § (1) bekezdésében foglaltakat, miszerint a hitel kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződni a hitelintézetnek a szükséges fedezetek, illetőleg biztosíték meglétéről, valós értékéről, érvényesíthetőségéről. Hangsúlyozta, hogy a III. rendű alperes megbízottjának értékbecslője a felperes ingatlanrészét külön nem tekintette meg, azt nem mérte fel, ezért a III. rendű alperes saját hibájából nem szerzett tudomást az ingatlan-nyilvántartástól eltérő tulajdoni helyzetről.

Az I-III. rendű alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I-II. rendű alperesek a Pest Megyei Bíróság jogerős ítéletében foglaltak ellenére is vitatták, hogy az I. rendű alperes és a felperes között létrejött adásvételi előszerződés alapján a felperes az ingatlanon résztulajdonjogot szerzett, mert álláspontjuk szerint a perbeli szerződés, valójában egy kölcsön biztosítéka volt.

A III. rendű alperes elsődlegesen ítélt dologra hivatkozással a per megszüntetését kérte, mert álláspontja szerint a bíróság előző jogerős ítélete kiterjed a felperes jelen perben érvényesített igényére is. Érdemben a kereset elutasítását kérte. Előadása szerint a kölcsönszerződés megkötésekor jóhiszeműen járt el: az ingatlan-nyilvántartás adatai és egyéb hatósági engedélyek egyértelműen alátámasztották, miszerint az I. rendű alperes az ingatlan kizárólagos tulajdonosa, így jogosult volt a jelzálogszerződés egész ingatlanra kiterjedő megkötésére.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasító ítélete indokolásában kifejtette, hogy a per megszüntetésének jogszabályi feltétele nem áll fenn, tekintettel arra, hogy a III. rendű alperes által hivatkozott előző peres eljárásban a felperes nem kérte a jelen per alperesei között létrejött jelzálogszerződés érvénytelenségének megállapítását. Az elsőfokú bíróság az ügy érdemében elfoglalt álláspontját azzal indokolta, hogy a támadott jelzálog kölcsönszerződés megkötésének időpontjában az I. rendű alperes a perbeli ingatlannak az ingatlan-nyilvántartás szerint kizárólagos tulajdonosa volt. Utalt arra, hogy a Ptk. 117. § (3) bekezdése szerint az ingatlan tulajdonjogának átruházásához az erre irányuló szerződésen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges, melyre a Pest Megyei Bíróság 4.Pf.22.260/2000/4. számú ítéletét követően, az I-III. rendű alperesek között létrejött jelzálogszerződés megkötése után került sor. Megállapította, hogy a felperes résztulajdonjogot csupán a jelzálogjog bejegyzését követően szerzett, így a jelzálogjog törlését a később bejegyzett tulajdonjogára hivatkozással nem kérhette. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes kereseti kérelme akkor sem lenne alapos, ha az ingatlanon a tulajdonjogot a felperes nem a perbeli adásvételi előszerződés alapján szerezte volna meg, hanem az I. rendű alperes által az elismert ráépítés címén, tehát a jelzálogjogot alapító szerződés megkötését és a jelzálogjog bejegyzését megelőzően. Kifejtette: ebben az esetben az Inytv. 5. §-ában megfogalmazott közhitelesség elve alkalmazandó, amely szerint az ellenkező bizonyításig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogról és feljegyzett tényről vélelmezni kell, hogy az fennáll és az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. Hangsúlyozta: a III. rendű alperes az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerzett jogot, így jóhiszemű szerzőnek minősül. Utalt arra, hogy a III. rendű alperes a felperes tulajdonjogáról és tulajdoni igényéről tudomással nem bírt, eljárása során kellő gondosságot tanúsított, mikor a perbeli ingatlant értékbecslő útján megtekintette és az ingatlan-nyilvántartásba feltüntetett adatokat a helyszínen látottakkal egyezőnek ítélte meg, melyet alátámasztott az I. rendű alperes nevére kiállított építési engedély, használatbavételi engedély és építési engedélyezési tervdokumentáció is. Álláspontja szerint abból a körülményből, hogy az ingatlanon található két családi ház közül az egyik családi házban más személy lakik, nem vonható le az a következtetés, hogy e harmadik személynek az ingatlan vonatkozásában tulajdoni igénye fenn állna.