A Budapest Környéki Törvényszék P.28720/2005/31. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 114. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 117. §, 145. §, 200. §] Bíró: Sándor Ottó

Pest Megyei Bíróság

11.P.28.720/2005./31.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Pest Megyei Bíróság a dr. Balogh István ügyvéd által képviselt felperesnek - a dr. Patyi Gergely ügyvéd által képviselt I. rendű-, és II. rendű-, valamint a dr. Halmos R. Péter ügyvéd által képviselt III. rendű alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indult perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg I.- II. rendű alpereseknek egyetemlegesen 50.000.- Ft/azaz: Ötvenezer forint, a III. rendű alperesnek pedig 400.000.- Ft/azaz. Négyszázezer forint perköltséget.

A le nem rótt eljárási illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Ítélőtáblának címezve a Bíróságon lehet 4 példányban előterjeszteni.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul. A felek a fenti esetekben tárgyalás tartását kérhetik.

Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s :

A bíróság a per anyaga alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A hrsz. alatti, kivett, két lakóház és udvar, szántó és fásított terület művelési ágú ingatlan az I. rendű alperes tulajdonát képezte vétel jogcímén. Az ingatlanra Polgármesteri Hivatala 7532/1999. számú határozatával az I. rendű alperes, mint építtető részére két - egyenként 189,6 nm alapterületű - lakóház építésére adott ki engedélyt.

2000. március hó 01. napján az I. rendű alperes, mint eladó és a felperes, mint vevő - megnevezése szerint - adásvételi előszerződést kötöttek egymással a fent megjelölt ingatlan 1/6-od tulajdoni illetőségére azzal, hogy az a természetben egy utcafronttal rendelkező egész felépítményt - az egyik családi házat -, illetve az ahhoz tartozó telekrészt foglalja magában. A felépítményt a vevő építette, így ő annak tulajdonosa, ráépítés jogcímén, ezt a tulajdonjogot az eladó visszavonhatatlanul elismeri. A vevő a családi házat 1999. október 1-től kizárólagosan birtokolja és használja,de a használatbavételi engedély kiadására még nem került sor, annak beszerzését az eladó vállalta. Megállapodtak abban is, hogy közösen építkeznek az ingatlan addig be nem épített részén, majd a telek megosztását eladó kéri az önkormányzattól és a földhivataltól.

A vételárat 500.000.- Ft-ban jelölték meg, rögzítve, hogy 300.000.- Ft-ot a szerződés aláírását megelőzően a vevő már kifizetett. Az iratra az I. rendű alperes saját kezűleg feljegyezte, hogy a fennmaradó 200.000.- Ft-os vételár hátralékot 2003. március hó 01-én átvette.

2002. június hó 04-én az I.-, és II. rendű alperesek, mint adósok és a III. rendű alperes, mint hitelező között jelzálog kölcsönszerződés jött létre. Ennek alapján a III. rendű alperes 35.000.000.- Ft kölcsönt nyújtott az I.-II. rendű alperesek részére. A felek a kölcsön és járulékai biztosítására egyidejűleg jelzálogjogot alapítottak a hrsz.-ú ingatlanra. A szerződés alapján a földhivatal a III. rendű alperes jelzálogjogát a 41848/2002.06.05. számú határozatával bejegyezte.

A kölcsönszerződés megkötésekor a III. rendű alperes megbízottjaként a Kft. járt el. Az ő megbízásukból járt a helyszínen ingatlan értékbecslő, hogy a biztosítékul szolgáló perbeli ingatlant felmérje, és értékét megállapítsa. Az értékbecslő a helyszínen az ingatlant megtekintette, a felperes és az I. rendű alperes között létrejött adásvételi előszerződés tárgyát képező családi házba azonban bemenni nem tudott, mert az zárva volt. Így csak kívülről, illetőleg az ablakon betekintve állapította meg, hogy a felépítmény megegyezik az építési- és a használatbavételi engedélyben szereplő felépítménnyel, és az alapterületre megegyezik a belülről is megtekintettet, a telken álló másik családi házzal.

Az értékbecslés elkészítésekor és a szerződés megkötésekor az értékbecslő, illetőleg a III. rendű alperes rendelkezésére állt az ingatlanra vonatkozóan az I. rendű alperes részére kiadott építési- és használatbavételi engedély, valamint a tulajdoni lap, amely kizárólagosan az I. rendű alperest tüntette fel tulajdonosként.

A felperes 2004. március hó 05-én keresetet terjesztett elő jelen per I. és III. rendű alperesével szemben annak megállapítása végett, hogy adásvétel címén megszerezte az ingatlan 1/6-od tulajdoni illetőségét, továbbá hogy az általa épített lakóházon ráépítés címén szerzett tulajdonjogot. A jelen per III. rendű alperesét a tulajdonjoga bejegyzésének tűrésére kérte kötelezni.