A Budapest Környéki Törvényszék P.28720/2005/31. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 114. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 117. §, 145. §, 200. §] Bíró: Sándor Ottó

Kapcsolódó határozatok:

*Budapest Környéki Törvényszék P.28720/2005/31.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.21518/2007/6., Kúria Gfv.30228/2008/6.

***********

Pest Megyei Bíróság

11.P.28.720/2005./31.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Pest Megyei Bíróság a dr. Balogh István ügyvéd által képviselt felperesnek - a dr. Patyi Gergely ügyvéd által képviselt I. rendű-, és II. rendű-, valamint a dr. Halmos R. Péter ügyvéd által képviselt III. rendű alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indult perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg I.- II. rendű alpereseknek egyetemlegesen 50.000.- Ft/azaz: Ötvenezer forint, a III. rendű alperesnek pedig 400.000.- Ft/azaz. Négyszázezer forint perköltséget.

A le nem rótt eljárási illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Ítélőtáblának címezve a Bíróságon lehet 4 példányban előterjeszteni.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul. A felek a fenti esetekben tárgyalás tartását kérhetik.

Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s :

A bíróság a per anyaga alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A hrsz. alatti, kivett, két lakóház és udvar, szántó és fásított terület művelési ágú ingatlan az I. rendű alperes tulajdonát képezte vétel jogcímén. Az ingatlanra Polgármesteri Hivatala 7532/1999. számú határozatával az I. rendű alperes, mint építtető részére két - egyenként 189,6 nm alapterületű - lakóház építésére adott ki engedélyt.

2000. március hó 01. napján az I. rendű alperes, mint eladó és a felperes, mint vevő - megnevezése szerint - adásvételi előszerződést kötöttek egymással a fent megjelölt ingatlan 1/6-od tulajdoni illetőségére azzal, hogy az a természetben egy utcafronttal rendelkező egész felépítményt - az egyik családi házat -, illetve az ahhoz tartozó telekrészt foglalja magában. A felépítményt a vevő építette, így ő annak tulajdonosa, ráépítés jogcímén, ezt a tulajdonjogot az eladó visszavonhatatlanul elismeri. A vevő a családi házat 1999. október 1-től kizárólagosan birtokolja és használja,de a használatbavételi engedély kiadására még nem került sor, annak beszerzését az eladó vállalta. Megállapodtak abban is, hogy közösen építkeznek az ingatlan addig be nem épített részén, majd a telek megosztását eladó kéri az önkormányzattól és a földhivataltól.

A vételárat 500.000.- Ft-ban jelölték meg, rögzítve, hogy 300.000.- Ft-ot a szerződés aláírását megelőzően a vevő már kifizetett. Az iratra az I. rendű alperes saját kezűleg feljegyezte, hogy a fennmaradó 200.000.- Ft-os vételár hátralékot 2003. március hó 01-én átvette.

2002. június hó 04-én az I.-, és II. rendű alperesek, mint adósok és a III. rendű alperes, mint hitelező között jelzálog kölcsönszerződés jött létre. Ennek alapján a III. rendű alperes 35.000.000.- Ft kölcsönt nyújtott az I.-II. rendű alperesek részére. A felek a kölcsön és járulékai biztosítására egyidejűleg jelzálogjogot alapítottak a hrsz.-ú ingatlanra. A szerződés alapján a földhivatal a III. rendű alperes jelzálogjogát a 41848/2002.06.05. számú határozatával bejegyezte.