A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20416/2010/5. számú határozata jogalap nélküli gazdagodás tárgyában.

Pfv.II.20.416/2010/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a hozzátartozó, majd dr. Maklári Iván ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Fabók Márta ügyvéd által képviselt I. r. és II. r. alperesek ellen jogalap nélküli gazdagodás megtérítése és egyebek iránt a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság előtt 6.P.XV.22.520/2007. szám alatt folyamatba tett és a Fővárosi Bíróság 48.Pf.633.555/2009/6. számú ítéletével befejezett perében az említett számú jogerős ítélet ellen a felperes által 36. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek a II. r. alperessel szemben előterjesztett kereseti kérelmet elutasító, valamint a felperest a II. r. alperes első- és másodfokú perköltségének megfizetésére kötelező rendelkezését hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a II. r. alperesnek 15 napon belül 37.000 (harminchétezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az I. r. alperessel szemben előterjesztett kereseti kérelmet elutasító és a felperest az I.r . alperes első- és másodfokú perköltségében marasztaló rendelkezést - a le nem rótt teljes kereseti- és fellebbezési illeték viselésére is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben új eljárásra és újabb határozat meghozatalára utasítja.

Megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárásban le nem rótt illeték összege 88.800 (nyolcvannyolcezer-nyolcszáz) forint és mind a felperesnek, mind az I. r. alperesnek 37.000-37.000 (harminchétezer-harminchétezer) forint felülvizsgálati eljárási költsége merült fel.

I n d o k o l á s

A felperes és a II. r. alperes 1991. májusában házasságot kötöttek. A házasságuk fennállása alatt a II. r. alperes 1992. július 15-én M., 2000. október 26-án D. E., 2004. szeptember 24-én K. utónevű gyermekeknek adott életet.

A Csjt. 35. § (1) bekezdésében foglalt vélelemnek megfelelően az anyakönyvbe valamennyi gyermek apjaként a felperes - mint a II. r. alperes házastársa - nyert bejegyzést, és az életközösségük megszakadásáig a felperes, valamint a II. r. alperes a gyermekeket közös háztartásukban együtt nevelték, abban a tudatban, hogy a felperes a vér szerinti apa.

A bírósághoz 2005. április 11-én érkezett keresetlevelében a II. r. alperes a felperes ellen a házasság felbontása és a járulékos kérdések rendezése iránt pert indított. E per tárgyalását a bíróság a felperes által a gyermekek és a II. r. alperes ellen indított apaság vélelmének a megdöntése iránti perek jogerős elbírálásáig felfüggesztette, de előzőleg a felperest ideiglenes intézkedéssel 2005. október 1-jétől gyermekenként havi 16.666-16.667-16.667 forint határozott összegű gyermektartásdíj megfizetésére kötelezte.

A Dunakeszi Városi Bíróság P.20.680/2005/40. számú és 2007. június 19-én jogerőre emelkedett ítéletével megállapította, hogy a 2004. szeptember 24-én dr. O. E. anyától született K. utónevű gyermeknek nem a felperes az apja. Ugyanezen bíróság P.20.632/2006/26. számú és 2007. július 27-én jogerős ítéletével pedig a felperes apaságának a vélelmét a 2000. október 26-án dr. O. E. anyától született D. E. kettős utónevű gyermek tekintetében is megdöntötte.

Az I. r. alperes a K. utónevű gyermekre 2007. október 29-én, a D. E. kettős utónevű gyermekre 2007. november 12-én teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett és e két gyermek családi jogállásának ehhez igazodó változását, a gyermekek apjaként az I. r. alperes feltüntetését, az anyakönyvi adatok is tartalmazzák.

A felperes az ideiglenes intézkedés szerinti tartási kötelezettségének 2006. augusztus 31-ig tett eleget. A Dunakeszi Városi Bíróság 2007. április 13-án kelt végzésével a 2004. szeptember 24-én született K. utónevű gyermek tekintetében a felperes ideiglenes intézkedéssel történt gyermektartásdíj fizetésre kötelezését megszüntette.

A felperes 2007. szeptemberében előterjesztett (többször módosított) keresetében a D. E. kettős utónevű és a K. utónevű gyermekek eltartására fordított költségei túlnyomó részének visszatérítéseként az alpereseket egyetemlegesen összesen 1.480.034 forint és ennek kamatai megfizetésére kérte kötelezni a következők szerint:

D. E. vonatkozásában 2002. szeptember 12-től 2002. december 31-ig havi 15.600 forintot, összesen 56.100 forintot és ennek 2002. november 1-jétől járó kamatait kérte. 2003. január 1-jétől december 31-ig havi 18.000 forintot, összesen 216.000 forintot számított fel és kamatot 2003. július 1-jétől igényelt. 2004. január 1-jétől szeptember 25-ig havi 19.300 forinttal számolva 170.400 forint, majd 2004. szeptember 25-től december 31-ig havi 17.500 forint mellett 65.400 forint, vagyis 2004. évre összesen 235.800 forint tőke és ennek 2004. július 1-jétől járó törvényes kamata megtérítését tartotta indokoltnak. 2005. január 1-jétől szeptember 30-ig havi 30.000 forint, összesen 270.000 forint és ennek 2005. május 1-jétől számított törvényes kamatai, 2005. október 1-jétől 2006. augusztus 31-ig - az ideiglenes intézkedés alapulvételével - havi 16.667 forint, összesen 183.337 forint és ennek törvényes kamatai megtérítését kérte.

K. tekintetében az ő születésétől, 2004. szeptember 24-től számítottan 2004. december 31-ig havi 17.500 forint, összesen 65.400 forint és ennek 2004. november 1-jétől járó törvényes kamatai, 2005. január 1-jétől szeptember 30-ig havi 30.000 forint, összesen 270.000 forint és ennek 2005. május 1-jétől járó törvényes kamatai, 2005. október 1-jétől 2006. augusztus 31-ig az ideiglenes intézkedés szerinti havi 16.667 forint, összesen 183.337 forint és ennek 2006. április 1-jétől számított törvényes kamatai megtérítését igényelte.

Keresetét az I. r. alperessel szemben a megbízás nélküli ügyvitel és annak visszautaló rendelkezései folytán a megbízás [Ptk. 484. §, 486. § (2) bekezdése, 478. § (1) bekezdése, 479. § (3) bekezdése] szabályaira, továbbá a jogalap nélküli gazdagodás szabályaira [Ptk. 361. § (1) bekezdése] alapozta. A II. r. alperessel szemben pedig a jogalap nélküli gazdagodás szabályai mellett a kártérítés általános szabályára (Ptk. 339. §), a szerződésszegésért való felelősségre (Ptk. 318. §), a hibás teljesítésre (Ptk. 305. §) és a Családjogi törvénynek a házastársi vagyonközösség fogalmát meghatározó és a házassági vagyonjogi szerződés tartalmát és alakszerűségi kellékeit rendező 27. §-ára hivatkozott.

Keresetének indokai szerint a D. E. kettős utónevű és a K. utónevű gyermek eltartásakor az I.r . alperes helyett teljesített, erre tekintettel költségeit és a kifizetett tartásdíjat részére az I. r. alperes megfizetni tartozik. A nevezett gyermekek tartását ugyanis "előzetes kötelezettség-vállalás nélkül", de ténylegesen ellátta és miután van a gyermekek eltartására kötelezhető más személy (az I. r. alperes), a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint mint önkéntes eltartó a törvény szerinti kötelezettől a helyette teljesített tartás megtérítését követelheti. A II. r. alperest illetően hangsúlyozta, hogy nem az eltartottaktól, hanem az ő tartásukra köteles személyektől követeli vissza a gyermekekre fordított tartás költségét, így a Ptk. 362. §-ában foglalt korlátozó szabály nem érvényesül. A tartásra köteles személyek pedig azáltal gazdagodtak, hogy helyettük a felperes teljesített. A II. r. alperes többszörösen megsértette a Csjt. 27. §-át és e jogellenes magatartásával a felperesnek kárt okozott. Károkozásának a megtérítésére vagy a szerződésszegés, vagy a szerződéses károkozás illetőleg a szerződésen kívüli károkozás szabályait kell alkalmazni (Ptk. 318. § (1) bekezdése, Ptk. 305. §, Ptk. 339. §).