A Kúria Kfv.37360/2021/2. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1995. évi LIII. törvény (Kvt.) 65. § (1) bek., 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 10. § (2) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 265. § (2) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Horváth Tamás, Kiss Árpád
*Kijavítva a Kfv.IV.37.360/2021/5. számú végzéssel.
A KÚRIA
mint felülvizsgálati bíróság
végzése
Az ügy száma: Kfv.IV.37.360/2021/2.
A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró, Dr. Horváth Tamás bíró
A felperes: felperes1
(cím1)
A felperes képviselője: Dr. Kelemen Anita pártfogó ügyvéd
(cím2)
Az alperes: Bajai Polgármesteri Hivatal
(cím3
Az alperes képviselője: Dr. Papp Zoltán jegyző
Az alperesi érdekelt: egyéb érdekelt1
(cím4)
Az alperesi érdekelt képviselője: Dr. Pillér Ágnes kamarai jogtanácsos
A per tárgya: fás szárú növények kivágást engedélyező közigazgatási határozat felülvizsgálata
Az elsőfokú bíróság neve és a felülvizsgálattal támadott határozatának száma: Szegedi Törvényszék 10.K.701.100/2020/30. számú ítélete
Rendelkező rész
A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja.
*A pártfogó ügyvéd díját a felperes viseli.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperesi érdekelt "Fakivágási engedélykérelem a közterületen lévő fás szárú növényekre" elnevezésű nyomtatványon kérelmet nyújtott be az alpereshez a egyéb1 tér helyrajzi szám1, helyrajzi szám2, helyrajzi szám3. és helyrajzi szám4. hrsz.-ú közterületein található 21 db fa (12 db japánakácfa, 2 db díszgalagonya fa, 1 db vérszilvafa, 1 db gesztenyefa, 1 db nyírfa, 1 db bálványfa, 1 db fehérakácfa, 1 szivarfa és 1 db fehér eperfa) és 340 m2 cserje kivágása tárgyában. A műszaki leírás 7. pontja szerint a kivágott fás szárú növények pótlására az új környezetrendezési koncepció szerint 108 db lombos fa (korai juhar, nagylevelű hárs, díszkörte, nyírfa stb.) és 1887 m2 talajtakaró cserje és évelő növény kerül telepítésre.
[2] Az alperes a 2020. március 3. napján kelt, 05/634-2/2020. számú határozatával a kérelemnek helyt adott.
[3] A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes 05/634-13/2020. ügyiratszámú határozatával a 05/634-2/2020. számú határozatát jogszabálysértés miatt visszavonta, egyúttal az alperesi érdekelt által benyújtott, a Baja helyrajzi szám1, helyrajzi szám2, helyrajzi szám3. és helyrajzi szám4. hrsz.-ú (egyéb1 tér) ingatlanokon található 21 db fa (12 db japán akácfa, 2 db díszgalagonya fa, 1 db vérszilva fa, 1 db gesztenyefa, 1 db nyírfa, 1 db bálványfa, 1 db fehérakácfa, 1 szivarfa és 1 db fehér eperfa) és 340 m2 cserje kivágására irányuló kérelmének helyt adott és a fás szárú növények kivágását a rendelkező részben felsorolt feltétetek teljesítése mellett engedélyezte.
Az elsőfokú ítélet
[4] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozat ellen, amelyet az elsőfokú bíróság fenti számú határozatával elutasított.
A felülvizsgálati kérelem
[5] A jogerős ítélettel szemben a felperes jogszabálysértések megjelölése mellett felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. § (1) bekezdés a) pontjának aa), ab) és ad) alpontjára és b) pontjára hivatkozással. A felülvizsgálati kérelem Kp. 118. § (1) bekezdés a) pontjának aa) pontjának befogadása tekintetében kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság tévesen a természet védeleméről szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Környezetvédelmi tv.) 65. § (1) bekezdés b) pontja alapján állapította meg, hogy a felperes nem volt jogosult pert indítani. A Kp. 118. § (1) bekezdés a) pontjának ab) alpontja tekintetében kifejtette, hogy a kivitelező egyezsége a beruházás bővítéséről a közpénzfelhasználás jogszerűtlenségén túl sem ad jogalapot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 1.§ (1) bekezdésének hatálya alá sorolására, ezért e jogkérdés társadalmi jelentősége különleges, figyelemmel a 9/1992. (I. 30.) AB határozatban foglaltakra is, amely a jog biztonságnál az egyértelműséget kívánja meg. A Kp. 118. § (1) bekezdés a) pontjának ad) alpontjának alátámasztására előadta, hogy az ítélet tévesen jelölte meg a per tárgyát, mivel nem csak a fászárú növények kivágását engedélyező közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti keresetet nyújtott be. Az elsőfokú bíróság egyesítette a további kereseti kérelmeivel az ügyet, amit nem tehetett volna meg. El sem bírálta azokat emiatt az ítélet tényállása és indokolása hiányos. Továbbá az ítélet meghozatala előtt a tárgyalás végén az eljáró bíró csak felmutatta az alperes által beadott útügyi határozatot. A felperes azt az elsőfokú bíróságtól se kapta meg a Pp. 265. § (2) bekezdésének felhívása ellenére sem. Végezetül a Kp. 118. (1) bekezdés b) pont szerinti befogadási ok indokolásaként előadta, hogy a keresetlevében megjelölt környezet védelmének általános szabályairól szóló Környezetvédelmi tv. 98. § (1) bekezdést és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 10.§ (2) bekezdését az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az ítéletében, ezért az ítélet a Kúria 4/2010. számú KJE határozatának 1. pontjától eltér.
A Kúria döntése és jogi indokai
[6] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs lehetőség.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!