BH 2006.10.310 A vádlott büntetőjogi felelősségét akkor is emberölés bűntettében kell megállapítani, ha a sértett halálának bekövetkezését az orvosi szakma szabályait betartó sebészi munka és gondosabb orvosi ellátás esetlegesen megakadályozta volna. - Az élet kioltására alkalmas elkövetési magatartás és a halál, mint eredmény közötti okozati összefüggésnek azonban fenn kell állnia [Btk. 166. § (1) bek].

A megyei bíróság a 2004. év szeptember hó 8. napján kelt ítéletével B. T. vádlott bűnösségét emberölés bűntettében állapította meg. Ezért őt 2 évi és 6 hónapi börtönbüntetésre és 3 évi közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a bűnügyi költségről is.

Az elsőfokú bíróság az alábbi tényállást állapította meg:

A vádlott és B. E. 38 éves sértett féltestvérek voltak.

A vádlott és a sértett nem nevelkedtek együtt, a sértett az édesapja haláláig az édesapja családjával, féltestvéreivel szorosabb kapcsolatot nem tartott. Anyjuk 2002. év április hó 16. napján meghalt, a temetés után a sértett E. község K. utcai lakásába költözött azzal a kijelentéssel, hogy a házban része van. A lakásban a sértetten kívül lakott a vádlott húga és az édesanyja, a lakóház 4 szobás, így a sértett odaköltözése lakhatási problémát nem okozott. A sértett 1 millió forintot szeretett volna kapni az apai örökrészéért. A sértett rendszeresen végzett alkalmi munkát, azonban italozott. Ha lerészegedett, agresszív volt, kötözködött, de a sértett és a család tagjai között tettlegességre nem került sor. 2003. évben, pontosabban meg nem határozható időpontban, egy esetben a rendőrséget is ki kellett hívni, mert a sértett ittas állapotban a lakás berendezési tárgyait megrongálta. 2003. év őszén - pontosan meg nem határozható időszakban -, a sértett hosszabb ideig fogva tartásban volt, november hónapban már P.-né K. I. társaságában tért vissza E. községbe, és a sértett az élettársát is beköltöztette a közös lakásba.

2003. december hó 21. napján, vasárnap a hajnali órákban B. E. B.-né elhagyta az E. községben lévő lakóházat, dolgozni ment. B. Zs. M. nem tartózkodott otthon, a hétvégét a barátjánál töltötte. A sértett és az élettársa a december hó 20. napjáról 21. napjára virradó éjszaka szórakoztak, a reggeli órákban értek haza. Reggel 8 óra után a sértett felkeltette a vádlottat, mondta, hogy sört hozott haza, igyon és menjen velük szórakozni.

A vádlott először visszautasította az invitálást arra való hivatkozással, hogy még nem reggelizett. Később mégis elfogadta a kínálást, s megivott két félliteres üveg sört. 10 óra körüli időben a sértett, az élettársa és a vádlott elindultak a helyi K. nevű kocsmába. Az italt a sértett rendelte, a vádlott a sértett élettársával közösen elfogyasztott két 4 cl-es kevertet. Fél 12 körüli időben a K. nevű kocsmából átmentek a közelben lévő Sz. B.-féle kocsmába, ahol fél órát tartózkodtak. A vádlott a sértett élettársával közösen megivott egy 4 cl-es kevertet. Délben hazafelé indultak, a sértett kötekedett az élettársával, ezért amikor hazaértek ő nem ment be a lakásba, hanem átment a szomszédba, S. K.-néhoz.

A sértett és a vádlott a lakás konyhájába mentek. A vádlott a konyhaszekrény meghosszabbításában található padra ült le, szalonnát és kenyeret kezdett enni.

12 óra 30 perc és 13 óra közötti, pontosabban meg nem határozható időben a vádlott a mellette lévő music centeren a magnót kapcsolgatta, amikor a konyhába lépett S. K.-né. Az ittas állapotban lévő sértett haragudott S. K.-néra, mert azt feltételezte, hogy a korábbi élettársa az ő biztatására jelentette fel a rendőrségen. A sértett a konyhaasztal előtt ököllel S. K.-né arcába sújtott, a bal szem körüli területet találta el. A vádlott a csattanásra felnézett, ekkor a sértett már másodszor ütött, S. K.-né a konyhaasztalnak esett, s azt a szemközti falnál lévő padra borította. A vádlott felállt, a sértett és S. K.-né közé lépett, az asztalnak esett S. K.-nét felállította és a sértett félrelökése után a konyhából kikísérte. A vádlott a konyhaajtón nem lépett ki, azt bezárta és visszaindult az asztal felé, s odavetette a sértettnek: "Mit csináltál, egy öreg nőt ütsz le?". A sértett nem válaszolt a vádlottnak, de felé fordult és ököllel ütött. A vádlott elhajolt, ezért az ütés nem érte el. A sértett másodszor is ütött, a vádlott behátrált a konyhaasztal, hűtőszekrény és gáztűzhely közötti térbe, s az ütés elől ismét elhajolt. A sértett harmadik ütése a vádlottat az állán találta el, az fájdalmas volt, de sérülést nem okozott. A jobbkezes vádlott felnyúlt a gáztűzhely feletti akasztóra, s onnan levett egy 25,4 cm teljes hosszúságú, 14,2 cm pengehosszúságú, 2,2 cm maximális pengeszélességű, recézett élű, fehér műanyag nyelű konyhakést, s azt úgy fogta, hogy a penge a nagyujji oldalon volt. A vádlott a jobb kezében tartott késsel legalább közepes erővel, az ütőtávolságon belül lévő sértettet minden előzetes közlés, felszólítás nélkül két esetben bal vesetájékon szúrta. A kés átvágta a sértett által viselt többrétegű ruházatot. A kés pengéje 7-10 cm hosszan a sértett testébe hatolt, a penge véres maradt. A szúrások után a sértett a megszúrt hasfalához nyúlt, hátrább lépett, a vádlott elhaladt mellette, az udvaron a kést eldobta, átment S. K.-né lakásába, közölte, hogy a sértettet megszúrta, hívják ki a rendőrséget és a mentőket.

S. K.-nénak telefonja nem volt, ezért átment a szomszédjában lakó N. L. lakásába és tőle 13 óra 16 perckor távbeszélőn értesítette a H.-i Rendőrkapitányság ügyeletét.

A H.-i Rendőrkapitányság két járőrt küldött a helyszínre, akik 13 óra 40 perckor érkeztek meg. A H.-i Mentőállomás rendőrség által helyszínre hívott mentőegysége 14 órakor megérkezett. A sértett az ellátását megtagadta, a mentőápoló karhatalmi segítséget kért, a sértettet megbilincselték és mentőgépkocsival a h.-i kórház ügyeletére szállították.

A sértett elszenvedett sérülése közvetetten életveszélyes volt, életben maradás esetén kb. 3-4 hét alatt gyógyult volna, maradandó fogyatékosság kialakulása nem lett volna valószínűsíthető.

A sértettől 2003. december hó 21. napján 21 óra 45 perckor levett vérben 0,68 g/l (ezrelék) alkohol-koncentrációt mértek, 13 óra körüli időben a vérében 1,5-2 ezrelék közötti véralkohol-koncentráció lehetett, ami közepes fokú alkoholos befolyásoltságot eredményezett.

A sértettet 2003. december hó 21. napján 14 óra 23 perckor felvették a h.-i A. S. Kórházba. Az ittas sértett az orvosi vizsgálattal szemben agresszíven lépett fel, azt részben akadályozta, szúrt sebei szondázásába nem egyezett bele. A sértettet állapotának romlása miatt műtőbe vitték, narkózis mellett rajta 17 óra 19 perc és 18 óra 28 perc között hasi műtétet hajtottak végre, ezt követően az intenzív osztályra helyezték. A sértett 2003. év december hó 22. napján 06 óra 15 perckor meghalt. A sértett halálát a bal vese alsó pólusát ért kettő szúrt sérülés következében kialakult kivérzéses sokk okozta. A sértett szúrt sérüléseit operáló sebész az orvosi szakma szabályait megszegte, mert a bal vese feltárását, a feltárás után a szövetekben észlelt bevérzést okozó sérülés egyértelmű tisztázását elmulasztotta, a bal vese zsíros tokjában egy 6 ´ 6 cm-es nedvszívó anyag, ún. spongosztán behelyezése után a sebet lezárta. Az intenzív osztályon 2004. év december hó 21. napján 18 óra 40 perctől december hó 22. napján 01 óra 40 percig a sértett ellátása, állapotának követése megfelelő volt. Ezt követően 05 óráig nem volt megfelelő a sértett állapotának követése, 05 órakor a sértett vérnyomása mérhetetlenné vált, intubálás után ismételt műtétre készítették elő, de időközben a sértett elhalálozott. Amennyiben a bal vese alsó pólusának sérüléseit a műtét során felismerték és ellátták volna, ha az intenzív osztályon a beteg állapotát végig megfelelően figyelemmel kísérték volna, a sértett élete bizonyossággal határos valószínűséggel megmenthető lett volna.