A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21448/2007/4. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 79. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Győriné dr. Maurer Amália, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.22686/2007/6., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21448/2007/4.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.448/2007/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a Strasser-Józsa-Vető Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző: dr. Strasser Tibor ügyvéd) által képviselt Gyermekrák Alapítvány Kiemelkedően Közhasznú Szervezet (1066 Budapest, Jókai u. 40.) felperesnek, dr. Simits Iván ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, sajtó-helyreigazítás iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2007. július 4. napján meghozott, 27.P.22.686/2007/6. számú ítélete ellen az alperes részéről 7. és 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A peres felek a másodfokú költségeiket maguk viselik.

Kötelezi az alperes által szerkesztett lapot kiadó ....-ét, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket. A le nem rótt 12.000 (tizenkettőezer) forint csatlakozó fellebbezési illetéket a felperes személyes illetékmentessége folytán a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének részben helyt adva ítéletével kötelezte az alperest, hogy az általa szerkesztett ... című napilap nyomtatott és internetes formában megjelenő ...-i számának 1. oldalán "...", s a 4. oldalán "..." címmel megjelent cikkel azonos helyen és betűszedéssel az ítélet jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül tegye közzé az alábbi közleményt; az 1. oldali cikkre vonatkozó kijelentéseket lapja 1. oldalán, a 4. oldalit a 4. oldalon, s az internetes kiadásban mind a helyreigazító lapszámban, mind az eredeti helyen, a május 12.-i számnál egy linkre utalással elérhetővé tétellel:

"Helyreigazítás

Lapunk fenti számában fenti címmel megjelent írásunkban, az 1. oldali, "..." címmel megjelent cikkben valótlanul állítottuk, hogy a 2006. évi bevételből támogatásra el nem költött csaknem 430 millió forint nagyobb része "egyéb" kiadásra ment el, az alapítvány abból csupán 158 milliót takarított meg - ezzel szemben kiadásként 2006-ban (közhasznú eredmény-kimutatása alapján) a Gyermekrák Alapítvány 186,797 millió forintot könyvelt el, ebből 105,780 millió forint nem fizetett támogatásként kapott reklámok ellenértéke, a megtakarítás 242,800 millió forint volt.

A lap fenti száma 4. oldalán, "..." címmel megjelent írásunkban valótlanul állítottuk, hogy az alapítvány 2006. évi kiadásai nagyobb része, 270 millió forint egyéb célokra, tehát nem a beteg gyermekek támogatására ment el, a valóság ezzel szemben az, hogy az alapítvány 2006-ban 186,797 millió forintot könyvelt el kiadásként, ebből 105,780 milliós forint nem fizetett támogatásként kapott reklámok értéke, míg a gyerekek támogatására 243,00 millió forintot költött ezévben.

Valótlanul állítottuk, hogy nem felel meg a valóságnak a felperesi alapítvány képviselője nyilatkozata, miszerint 2006-ban bevételük döntő részét megtakarították, mivel 672,702 millió forint bevétele (a közhasznú eredmény-kimutatás alapján) 414,317 millió forint közhasznú támogatásból, 108,311 millió forint vállalkozásoktól kapott támogatásból, 31,915 millió forint egyéb bevételből 242,800 millió forint megtakarításuk keletkezett (úgy, hogy a fenti teljes bevétel 105,780 millió forint reklámfelületként kapott támogatást is tartalmazott, ami csak reklámozás céljára használható fel)."

Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította, és kötelezte az alperes által szerkesztett lapot kiadó ... ét, hogy külön felhívásra fizessen meg a Magyar Államnak 10.500 forint eljárási illetéket. Megállapította, hogy a további le nem rótt 10.500 forint eljárási illetéket a Magyar Állam, egyéb költségeiket pedig a felek maguk viselik.

Az ítélet indokolásában megállapította, hogy a felperes a sajtó-helyreigazítási eljárásra vonatkozó anyagi és eljárásjogi szabályokat megtartotta, valamint ismertette a Ptk. 79. §-ában foglaltakat, a Legfelsőbb Bíróság PK 12., 14. és 15. számú állásfoglalásait, továbbá a bizonyítási eljárásra vonatkozó Pp. 164. § (1) bekezdésében és a Pp. 206. § (1) bekezdésében írt szabályokat. Utalt az Alkotmánybíróságnak a közügyek kulturális megvitatása érdekében a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó 36/1994. (VI.24.) számú határozatára és az abban kifejtett érvelésre.

Azon állításokkal kapcsolatban - miszerint a felperes 2006. évben mintegy 270 millió forintot költött magára, valamint nem hajlandó átadni a 2006. évi pénzügyi beszámolót, továbbá a személyi jövedelemadóból felajánlott 1 %-on felüli 256 millió forintos egyéb bevételek aligha fedezték az alperesi cikk által kalkulált 270 millió forintos "egyéb" költségeket - megállapította, hogy az alperes a ...-i számában önkéntesen eleget tett helyreigazítási kötelezettségének. Kifejtette, hogy az alperesi helyreigazítás nem tekinthető jogsértőnek azon formai indok miatt, hogy az 1. oldalon megjelent valótlan állítások nem vagy nem teljes egészében az 1., hanem a 4. oldalon kerültek helyreigazításra, ugyanis ugyanazon helyreigazító közlemény kétszeri közöltetése felesleges. A 270 millió forintos működési költség vonatkozásában nem fogadta el a felperes tartalmi érvelését sem, mivel egyrészt a felperes 2006. évi közhasznú eredmény-kimutatásának adatai nem támasztják alá a 71 millió forint összegű nettó működési költséget, másrészt a teljes körű tájékoztatás jegyében nem csak a nettó kiadási költséget kell működési költségként feltüntetni. A 2006. évi pénzügyi beszámolóval kapcsolatban utalt arra, hogy - figyelemmel 36/1994. (VI.24.) AB határozatban foglaltakra - a magát elsősorban közadakozásból fenntartó alapítvány közzétételi határidőkre hivatkozással nem tagadhatja meg a sajtó részére történő tájékoztatást.

A felperes által közzétett adatok látszatot igazoló voltára és az elmúlt három év alatt "egyéb" célokra elköltött 376 millió forintra vonatkozó kijelentésekről megállapította, hogy azok a szabad véleményalkotás jogszerű kereteit nem lépik túl, mivel a cikk szerzője csupán azt csak minősítette, ahogy a felperes elsősorban a bevételekről tájékoztatta összegszerűen és követhetően a közvéleményt, míg a kiadásokról történő hasonló részletességű tájékoztatás elmaradt. Kiemelte, hogy a cikk szerzője az interneten kívüli egyéb felperesi tájékoztatás hiányában okszerűen következtethetett az egyéb költségek összegére, még akkor is, ha a becsült könyvelési adatokra támaszkodva végül nem valós következtetésre jutott, amit a felperes más kereseti kérelmének megfelelően orvosolt a bíróság.

A 2004., 2005. és 2006. évi kiadások mértékére, valamint az egyéb kiadások összegének elmúlt három évbeli emelkedésére és az adományok értékének csökkenésére vonatkozó állításokkal kapcsolatban rögzítette, hogy az e körben előterjesztett kereseti kérelmek sértik a kérelemhez kötöttség elvét, mivel azok oly mértékben átfogalmazták az eredeti helyreigazítási kérelmeket, hogy ebben a formában már nem teljesíthetők. A 2005. évi csaknem 200 millió forint összegű kiadással kapcsolatban külön rámutatott arra is, hogy az eredmény-kimutatás adatai is az állítás valóságtartalmát igazolják.