BH 2000.10.469 Egyesület közhasznúsági nyilvántartásba csak akkor vehető, ha alapszabálya pontosan meghatározza azt, hogy tagjain kívül kik és milyen formában részesülhetnek közhasznú szolgáltatásaiból [1997. évi CLVI. tv 2. § (1) bek. a) pont, 4. § (1) bek. a) pont, 7. § (1) bek. 3. pont, (2) bek., 8. § (1) bek., 26. § c) pont].

Az elsőfokú bíróság végzésével módosított alapszabálya alapján közhasznú szervezetté minősítette a kérelmező egyesületet, egyidejűleg rendelkezett K. János Miklós képviseleti joga megszűnéséről.

A Fővárosi Főügyészség az elsőfokú bíróság végzése elleni fellebbezésében indítványozta annak megváltoztatását, és a közhasznú szervezetté minősítés iránti kérelem elutasítását. A fellebbezésben kifejtettek szerint a kérelmező alapszabályából megállapítható biztosító tevékenysége miatt nem minősíthető közhasznú szervezetnek; az alapszabályból nem állapítható meg, hogy tagjain kívül kik részesülhetnek közhasznú szolgáltatásaiból, illetve tevékenysége ezért nem is közhasznú; az alapszabályülések nyilvánosságára, a választmány határozathozatalára, a tagok kooptálására és a vezetőségek választására vonatkozó rendelkezései sértik a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) és az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezéseit.

A Legfőbb Ügyészség átiratával a főügyészség fellebbezését fenntartotta.

A kérelmező a főügyészségi fellebbezésre észrevételt tett, álláspontja szerint nem biztosító egyesület, csak szociális segélyek nyújtásával foglalkozik; nem zártkörű, csak a művészek köre van meghatározva, alapszabálya nem zárja ki, hogy mások is részesülhessenek a közhasznú szolgáltatásokból; alapszabálya nem sérti a Tv. egyéb rendelkezéseit sem.

A fellebbezés részben, az alábbiak szerint alapos.

A Tv. 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet milyen, e törvényben meghatározott közhasznú tevékenységet folytat, és - ha tagsággal rendelkezik - nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. A kérelmező alapszabályából nem állapítható meg, hogy tagjain kívül kik és milyen formában részesülhetnek közhasznú szolgáltatásaiból (alapszabály 2.1 pontja). Az alapszabály 2.3 pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek így csak a tagokra vonatkozhatnak egyéb más alapszabályi rendelkezés hiányában. Ahhoz, hogy a kérelmező a Tv. 26. §-ának c) pontjában foglaltaknak egyébként megfelelő tevékenysége közhasznúnak minősüljön, alapszabályának rendelkeznie kell arról, hogy a nem tagok - tehát akik nem is szándékoznak az egyesület tagjai lenni - az egyesület milyen közhasznú szolgáltatásaiból és hogyan részesülhetnének.

A Legfelsőbb Bíróság itt jegyzi meg, hogy a korábbi eseti döntéseivel már kialakított gyakorlata szerint az egyesületi céloknak, tevékenységeknek a támogatandó személyek egy meghatározott csoportjához - itt az alkotóművészek - való kapcsolódása önmagában nem jelentené a közhasznú szolgáltatások igénybevételének, a kedvezményezettek körének zártságát akkor, ha a szolgáltatásokból a tagokon kívül más alkotóművészek is részesülhetnének anélkül, hogy az egyesület tagjai lennének.

Nem felel meg a Tv. 7. §-a (1) bekezdése 3. pontjának az alapszabályülések nyilvánosságára vonatkozó 7.1.6 pontja, mert az elnökség ülésein az elnök által meghívottak, továbbá a sajtó képviselői vehetnek részt, amely a nyilvánosság korlátozásának tekinthető. A kérelmezőnek az iratokba való betekintést szabályozó szervezeti és működési szabályzata sérti a Tv. 7. §-ának (2) bekezdését a betekintésre jogosult személyek körének korlátozása miatt.