A Nyíregyházi Törvényszék Bf.354/2015/3. számú határozata közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 302. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 331. §, 351. §, 352. §, 361. §, 372. §, 386. §] Bírók: Gulácsiné dr. Torda Gabriella, Lengyelné dr. Katona Piroska, Murvayné dr. Márkus Katalin

Nyíregyházi Törvényszék

Nyíregyháza

1.Bf.354/2015/3. szám

A Nyíregyházi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Nyíregyházán, 2015. november 24. napján tartott fellebbezési nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A közfeladatot ellátó személy eljárásában elkövetett bántalmazás bűntette miatt K.Zs. ellen indított büntetőügyben a Fehérgyarmati Járásbíróság 2015. március 2. napján kihirdetett 7.B.248/2014/4. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlottat az ellene közfeladatot ellátó személy eljárásában elkövetett bántalmazás bűntette (Btk.302.§ (1) bekezdés) miatt emelt vád alól felmenti.

Az ítélet ellen a jelenlévő vádlott és a védő szóban, az ügyész a kézbesítéstől számított 8 (nyolc) napon belül a Nyíregyházi Törvényszéken a Debreceni Ítélőtáblához címzett fellebbezést jelenthet be. Az ügyész és a védő a fellebbezést írásban indokolni köteles.

INDOKOLÁS

A Fehérgyarmati Járásbíróság a felülbírálat alapját képező ítéletével K.Zs. vádlottat közfeladatot ellátó személy eljárásában elkövetett bántalmazás bűntette (Btk.302.§ (1) bekezdés) miatt 250 napi tétel - egy napi tétel összegét 1.200 forintban megállapítva - összesen 300.000 forint pénzbüntetésre ítélte.

Az ítélet ellen a vádlott és védője jelentettek be fellebbezést elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés végett, melyet a nyilvános ülésen változatlanul fenntartottak. Felmentésre irányuló fellebbezése kapcsán a védő hangsúlyozta, hogy a vádlott szándéka a sértett fejének az osztálynaplóval való megérintése során nem bántalmazásra irányult, hanem a sértett fegyelmezését, illetve figyelmének felkeltését célozta, s erre tekintettel cselekménye nem tekinthető társadalomra veszélyesnek. A büntetés enyhítését, próbára bocsátás intézkedés alkalmazását az elkövetés körülményeire, a cselekmény motivációjára, valamint a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély fokára hivatkozással kérte.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség képviselője Bf.803/2015/1. számú írásbeli nyilatkozatában az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta.

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítást lefolytatta és a bizonyítékok okszerű értékelésével megalapozott tényállást állapított meg, amiből helyesen vont következtetést a vádlott bűnösségére és cselekményét törvényesen minősítette közfeladatot ellátó személy eljárásában elkövetett bántalmazás bűntettének. A főügyészség képviselője szerint a vádlotti cselekmény - a járásbíróság jogi érvelésének megfelelően - bántalmazásnak minősül, függetlenül attól, hogy annak esetlegesen nevelő, fegyelmező célzata is volt, továbbá hogy azt a sértett korábbi, illetve részben aktuális magatartása miatti indulat is motiválta. Az emberi test támadó szándékú, erőszakos megérintése - az általánosan elfogadott anyagi jogi értelmezés szerint - bántalmazás. Bár annak nem szükségszerű velejárója a testi sérülés okozása, de az általános élettapasztalat szerint egy osztálynapló méreténél és súlyánál fogva is alkalmas arra, hogy az azzal való - akár kis erejű - fejen ütés a külvilág számára bántalmazásként és ne egyszerű fegyelmezésként jelenjen meg.

A kiszabott büntetést arányban állónak tartotta a cselekmény konkrét tárgyi súlyával és a bűnösségi körülményekkel, annak enyhítését nem tartotta indokoltnak.

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348.§ (1) bekezdése alapján, az azt megelőző eljárással együtt bírálta felül a Be.361-362.§-aiban szabályozott nyilvános ülésen eljárva.

A felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok betartásával lefolytatta a vád megalapozottságáról való döntés meghozatalához szükséges bizonyítást. Ítélete azonban részben megalapozatlan a Be.351.§ (2) bekezdés c./ és d./ pontjaiban írt okokból, iratellensége, illetve helytelen ténybeli következetések miatt.

A megalapozatlanságot a törvényszék úgy küszöbölte ki, hogy - a Be.352.§ (1) bekezdés a./ pontjában biztosított jogkörében eljárva - az iratok tartalma és helyes ténybeli következtetés alapján az alábbiakkal helyesbítette az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást:

- Az ítélet III. pontjának 3. bekezdésében írtakból mellőzi azon megállapítást, hogy a vádlott a sértettet az osztálynaplóval fejen ütötte, illetve hogy az iskolapadról felvett füzettel a sértett kezére ütött. Mindezek helyett rögzíti, hogy miután a vádlott odalépett a sértetthez, a kezében levő osztálynaplóval egy alkalommal a sértett fejére koppintott, majd a sértett előtt az iskolapadon levő füzetet magához véve azzal szintén egy alkalommal a sértett kezére koppintott.

- Nem nyert bizonyítást az, hogy a vádlott fenti cselekményei fájdalom okozására vagy a sértett becsületének csorbítására irányultak volna.

- A 4. bekezdést oly módon pontosítja, hogy L.V. sértettnek nem keletkezett sérülése a vádlott cselekménye következtében.

- L.V. sértett iskolai munkában megbízhatatlan, tanítási órákra nem készül, írásbeli feladatait nem oldja meg. Rendszeresen felszerelés nélkül, késve érkezik az iskolába. Társaival szemben érvényesülésre törekvő, önző, uralkodó, gyakran kerül konfliktushelyzetbe. Önértékelését a túlzott magabiztosság jellemzi, felértékeli önmagát. Gyakran tanúsított fegyelmezetlen, rendbontó magatartást. Nevelőivel tiszteletlen, a büntetésre szeszélyesen, ingerlékenyen reagál és önigazolást keres. Nehezen viseli el a bírálatot, ilyenkor dacos és megsértődik, de gyakran tanúsított agresszív magatartást is. (L.V. sértett osztályfőnöki jellemzése, nyomozási irat 135. oldala).

A fenti kiegészítéssel, illetve helyesbítéssel az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás mentes a Be.352.§ (1) bekezdésében írt hibáktól és hiányosságoktól, ezért az a Be.351.§ (1) bekezdése alapján a másodfokú bíróság számára is irányadó volt.