3037/2016. (II. 23.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság Budakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének egyes, a város közigazgatási területén található közterületek védett övezetté nyilvánításáról szóló 13/2014. (V. 05.) számú rendelete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. A Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete (1114 Budapest, Bocskai út 17.; képv.: Dr. Makó Klaudia ügyvéd, 1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 1., fszt. 4.) indítványozó 2015. november 6-án Budakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testülete 13/2014. (V. 05.) számú rendeletével (a továbbiakban: Ör.) szemben az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdés a)-b) pontjai alapján alkotmányjogi panasz indítványt terjesztett elő.

[2] Kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg: az Ör. sérti mind az Alaptörvény és mind a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) egyes rendelkezéseit. Kérte az Ör. teljes egészében való megsemmisítését. A rendelet 2014. május 15-én lépett hatályba.

[3] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A (2) bekezdése kimondja, hogy a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26-27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29-31. § szerinti feltételeket. A (3) bekezdés kimondja, hogy a befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.

[4] 2.1. Az érdekképviseleti egyesület indítványozó az alkotmányjogi panasz kiegészítésében az Alaptörvény I. cikke, XII. cikke, és a 32. cikk (2)-(3) bekezdése sérelmét állította. A 32. cikk (3) bekezdésével összefüggésben hivatkozott a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. § (1) bekezdésére és a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvényre (a Továbbiakban: Tv.). Az indítványozó érdekképviseleti egyesület, jogi személy. Az általa képviseltek Alaptörvényben foglalt jogai érvényesítésére - a törvényi feltételek hiányában - alkotmányjogi panaszt közvetlenül, a saját nevében nem terjeszthet elő. A jelen esetben az indítványozó érintettsége hiányzik, az Ör. nem az indítványozó szervezet, hanem természetes személyek Alaptörvényben biztosított jogait érintheti. Hasonlóan döntött az Alkotmánybíróság a 3133/2013. (VII. 2.) AB végzésben, [9]-[10]. Ezért az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján vissza kell utasítani.

[5] 2.2. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panaszt a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani.

[6] A Tv. 10. §-a kimondja, hogy tilos a védett övezetben ellenszolgáltatást felajánlva mást szexuális szolgáltatás nyújtására felhívni, illetve más személy szexuális szolgáltatásának felajánlását elfogadni. A védett övezet kijelölésétől kezdve ez a szabály mindenkivel szemben hatályosul.

[7] A 2014. május 15-én hatályba lépett Ör. ellen a 2015. november 6-án benyújtott alkotmányjogi panasz elkésett, ezért azt - az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) pontja alapján is - vissza kell utasítani.

[8] A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt visszautasította.

Budapest, 2016. február 16.

Dr. Szívós Mária s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Pokol Béla s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Stumpf István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Varga Zs. András s. k.,

előadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/3185/2015.