A Szegedi Ítélőtábla Pf.20782/2015/4. számú határozata képmáshoz való jog megsértése tárgyában. Bírók: Lengyel Nóra, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.782/2015/4. szám

A Szegedi Ítélőtábla a Kolozsvári és Waldmann Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Kolozsvári Renátó)által képviselt felperesnek - a dr. Kovács Tamás ügyvéd által képviselt alperes ellen képmáshoz és hangfelvételhez való jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Szegedi Törvényszék 2015. július 27. napján kelt 7.P.21.138/2015/9. számú ítélete ellen a felperes 10. sorszám alatt benyújtott fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T:

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 45 000 (negyvenötezer) Ft másodfokú perköltséget, és az állami adóhatóság külön felhívására a Magyar Államnak 48 000 (negyvennyolcezer) Ft másodfokú illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

Az alperes a (B.) Kft-vel állt munkaviszonyban, amelynek ügyvezetője a felperes. Az alperes 2015. április 1., április 2. és április 3. napján a felperes hozzájárulása nélkül hangfelvételt készített a vele folytatott beszélgetésről.

Az alperes a munkáltatója ellen a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 4.M.180/2015. szám alatt munkaviszonya megszüntetése miatt indított perben a 2015. május 11. napján tartott tárgyaláson bejelentette, a hangfelvételt bizonyítékként kívánja felhasználni.

A felperesi munkáltató ellenezte a hangfelvétel bizonyítási eszközként történő felhasználását, utalva arra, hogy azt az alperes a jelen per felperesének hozzájárulása nélkül rögzítette.

A felperes a 2015. június 5. napján kézbesített levélben felszólította az alperest, hogy az engedélye nélkül készített hangfelvételt semmisítse meg.

A felperes keresetében kérte, a bíróság állapítsa meg, az alperes azzal, hogy engedélye nélkül hangfelvételt készített a beszélgetésükről, megsértette a hangfelvételhez fűződő személyiségi jogát. Kérte a sérelmes helyzet megszüntetését, a megelőző állapot helyreállítását, és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését.

Az alperes ellenkérelmében elismerte, hogy a felperes hozzájárulása nélkül készítette a felvételt. Védekezése szerint azzal az volt a célja, hogy a munkáltatója ellen indított perben bizonyítani tudja a keresetét megalapozó tényelőadásait. Előadta, a felperes a négyszemközti beszélgetés során elhangzottakat a peres eljárásban letagadná, és a hangfelvétel hiányában nem kerülhetne sor a tényállás teljes körű felderítésére. Érvelése szerint a hangfelvétel felhasználását nem lehet visszaélésnek tekinteni, ha az a hangfelvétel felhasználójával szemben elkövetett jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eljárásban történik.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes a tényállásban írt hozzájárulás nélküli felvételkészítéssel megsértette a felperes hangfelvételhez fűződő személyiségi jogát, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a peres felek eljárási költségeiket maguk viselik, továbbá mindkét felet külön-külön 18 000 Ft eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Határozatának indokolása szerint az alperes nem vitásan a felperes hozzájárulása nélkül készítette a hangfelvételt, amely a 2013. évi V. tv. (a továbbiakban: Ptk.) 2:48. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a jogsértést megvalósítja. A kért objektív jogkövetkezmények közül a jogsértés megállapításán túl érvényesíteni kívánt, a hangfelvétel megsemmisítésére irányuló kérelmet megalapozatlannak találta. Elfogadta azt az alperesi álláspontot, miszerint mivel a hangfelvételt az alperes bizonyítékként kívánja felhasználni az ellene elkövetett jogsértés bizonyítására a munkaügyi bíróság előtt, annak felhasználása jogsértőnek nem tekinthető, következésképp a megsemmisítésére nem látott lehetőséget.