A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20568/2009/13. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 84. §, 355. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kizmanné dr. Oszkó Marianne, Pullai Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.568/2009/13.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Balázs Szilvia ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Ligeti György ügyvéd (címe) által képviselt I. rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű, felszámoló neve (címe, ... felszámolóbiztos) felszámoló által képviselt II. rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű alperes ellen, személyhez fűződő jog megsértése miatt a Fővárosi Bíróság 2007. szeptember 28. napján meghozott, 26.P.25.871/2005/32. számú ítélete ellen a felperes részéről 38., az I. rendű alperes részéről 36., a 39. sorszámú kiegészítő ítélete ellen az I. rendű alperes részéről 40., a 43. sorszámú kiegészítő ítélete ellen a felperes részéről 45., az I. rendű alperes részéről 44. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja, és az I. rendű alperest terhelő nem vagyoni kártérítés összegét 1.500.000 (egymillió-ötszázezer) forintra és járulékaira, az I. rendű alperes által fizetendő kereseti illeték összegét pedig 90.000 (kilencvenezer) forintra leszállítja.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 114.000 (száztizennégyezer) forint, az I. rendű alperest, hogy 90.000 (kilencvenezer) forint fellebbezési illetéket fizessenek meg a Magyar Államnak, külön felhívásra.

Ezt meghaladóan fellebbezési költségeiket a felek maguk viselik.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A felperes kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az I. rendű alperes az általa kiadott ... című lap ...-i, ...-jei és ...-i, továbbá a ... című lap ...-i, ...-i és ...-i cikkeiben foglaltakkal megsértette jóhírnév és képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát. A jogsértés miatt kérte az I. rendű alperes kötelezését a további jogsértéstől való eltiltásra, elégtételadásra. Kereseti kérelmében annak megállapítását is kérte, hogy a II. rendű alperes az általa kiadott ... című újság ...-i, ...-i és ...-i, ...-i valamint a ...-i cikkeiben foglaltakkal megsértette jóhírnév és képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát. Objektív jogkövetkezményként kérte az alperesek további jogsértéstől való eltiltását és elégtételadásra kötelezését. Az alpereseket nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni, továbbá indítványozta velük szemben közérdekű bírság kiszabását is.

Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Az I. rendű alperes álláspontja szerint a cikkek valós tényeket közöltek. Előadta, hogy amennyiben a felperesnek nem vagyoni hátránya keletkezett, az nem az alperesi cikkeknek volt köszönhető, nem állt azzal okozati összefüggésben. A fényképekkel kapcsolatban azt adta elő, hogy számtalan kép jelent meg a felperesről a sajtóban, a képek melletti közlések pedig megfelelnek a valóságnak.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az I. rendű alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a ... napján megjelent ... 1. és 3. oldalán, valamint a ... napján megjelent ... című napilap 11. oldalán valótlanul híresztelte, hogy a felperesnek karrierje érdekében viszonya volt ...fel és ezzel szexbotrányba keveredett. Megállapította továbbá, hogy az I. rendű alperes megsértette a felperes jóhírnevét azzal, hogy a ... ... napján a 10. oldalon megjelent cikkben valótlanul azt híresztelte, hogy a felperes álházasságot kötött és házasságával kapcsolatosan folyamatosan hazudott. Azt is megállapította az elsőfokú bíróság ítéletével, hogy a II. rendű alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a ... ... napján megjelent lapszámában a 2. oldalon azt híresztelte, hogy a felperes karrierje érdekében női bájait latba vetve ...fel tartott fenn intim viszonyt, valamint megállapította azt is, hogy a II. rendű alperes a ... ... napján a 3. oldalon megjelent "..." foglaltakkal megsértette a felperes jóhírnevét azáltal, hogy azt a hamis látszatot keltette, hogy a felperes kizárólag botrányokkal kíván ismeretséget szerezni magának. Az I. és II. rendű alpereseket a további jogsértéstől eltiltotta, és kötelezte őket arra, hogy 15 napon belül a ... és a ... című napilapok címlapján jelentessék meg az ítélet rendelkező részének rájuk vonatkozó részét, kommentár nélkül az eredeti cikkekkel azonos betűszedéssel, sajnálatuk kifejezése mellett. Kötelezte az I-II. rendű alpereseket, hogy fizessenek meg a felperesnek fejenként 3.000.000-3.000.000 forintot és ezen összegek után 2005. február 2. napjától a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 360.000 forint, a II. rendű alperesnek pedig 180.000 forint perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 1.395.000 forint le nem rótt kereseti illetéket. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy 180.000 forint, a II. rendű alperest pedig, hogy 225.000 forint kereseti illetéket fizessen meg az államnak, külön felhívásra. A felperes keresetét ezt meghaladóan elutasította.

Az ítélet indokolásában az elsőfokú bíróság az ingatlanba való behatolásról szóló közlés (kereseti kérelem 1. és 10. pontja) vonatkozásában megállapította, hogy a lapok nem közöltek valótlan tényt azzal, hogy a felperest úgy mutatták be, mint aki a viták következtében külső segítség igénybevételével jutott a közös ingatlanba. Arra a közöltekből nem lehetett következtetni, hogy a felperes bűncselekményt követett volna el, illetve, hogy bűnöző életmódot folytatott volna.

Az ...fel folytatott állítólagos viszony, szexbotrány és a női bájak latba vetése tekintetében (1., 5. és 12. kereseti kérelem) azt állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy valójában nem állította a szöveg a kapcsolat fennálltát, de hamisan azt a látszatot keltette, mintha a felperes az író által állított közeledést nem utasította volna vissza egyértelműen. Bizonyíték nem merült fel arra nézve, hogy a felperes szakmai előrejutása érdekében létesített volna intim viszonyt, ezért alaptalan volt az az állítás is, hogy szexbotrányba keveredett volna. Az alperesek alaptalanul híresztelték a felperesről, hogy ...fel kapcsolata volt. A jogsértés szempontjából közömbösnek ítélte, hogy egy könyvből idéztek az alperesek, mivel így a jóhírnév sérelmét híresztelés útján valósították meg.

... nyilatkozatairól (kereseti kérelem 2., 3. pontja) megállapította, hogy a közléseknek indulati tartalma volt, azonban a felperes elismert szakmaiságára nézve valótlan vagy sértő tartalmat nem hordoztak, azokból ilyen összefüggésekre nem lehetett következtetni.