A Fővárosi Törvényszék P.21019/2020/8. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bek.]

Fővárosi Törvényszék 2

62.P.21.019/2020/8

Fővárosi Törvényszék

62.P.21.019/2020/8.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. T. Tóth Balázs ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt

felperes (felperes címe.) felperesnek

-

a Balsai Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe.; ügyintéző ügyvéd: dr. ifj. Balsai István) által képviselt

alperes (alperes címe.) alperes ellen

közérdekű adat kiadása iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 127.000,- (százhuszonhétezer) Ft perköltséget.

Az eljárás illetékmentes.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül jelen bíróságnál elektronikus úton benyújtandó, de a Fővárosi Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye.

A Fővárosi Ítélőtábla előtt a fellebbezési eljárásban a jogi képviselet kötelező.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, illetve a bíróság indokoltnak tartja, vagy a tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni; ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; ha a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos; ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

[1] A bíróság a peres felek előadásai és a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

[2] A felperes 2019. január 16-án elektronikus úton közérdekű adat megismerése iránti kérelemmel fordult alpereshez, melyben kérte az alperest, hogy az Infotv. 28. § (1) bekezdése alapján az alábbi adatokat küldje meg számára elektronikus másolatban:

I. Az "Egyes törvényeknek a közigazgatási bíráskodás felállításával összefüggő módosításáról", illetve "Egyes törvényeknek a közigazgatási bíráskodás megújításával összefüggő módosításáról" címet viselő törvény tervezetének 2016 augusztus 17-én kelt dokumentumban az alperes által készített véleményezését.

II. A "közlemény címe" címmel, 2018. június 12-én a https://link1 címen közétett közlemény által hivatkozott alábbi adatokat:

1. a pályázók által a bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályairól és a pályázati rangsor kialakítása során adható pontszámokról szóló 7/2011. (III. 4.) KIM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerint megszerzett összpontszám, személyenként, név szerint

2. a kinevezett 60 bíró által megszerzett pontszámok, a Rendelet 1. melléklete szerinti bontásban, személyenként, név szerint

3. a 29 áthelyezett bíró mely bíróságról mely bíróságra, milyen ügyszakból milyen ügyszakba kerül, személyenként, név szerint.

III. 2012. január 1-től a Fővárosi Törvényszékre és a Fővárosi Ítélőtáblára szóló bírói pályázatok esetén az eltérésekre [Bjt. 18. § (3)-(5) bekezdései] az alperes elnöke által tett írásbeli javaslatot és a tanács ülésén előadott szóbeli indoklásáról szóló jegyzőkönyveket.

[3] Az alperes 2019. január 31-én elektronikus úton megküldött válaszlevelében az adatkérést megtagadta. Az I. pontban levő adatkérésnél arra hivatkozott, hogy a jogszabályok véleményezésével kapcsolatban a minisztériumoknak megküldött észrevételek és javaslatok döntés-előkészítő iratok, melyek az Infotv. 27. § (5)-(6) bekezdése alapján nem nyilvánosak. A II. ponthoz előadta, hogy a kért adatok személye adatoknak minősülnek. A Bjt. 148. § (2) bekezdése alapján a bíró hozzájárulása nélkül közérdekből a bíró nevéről, szolgálati helyéről és beosztásáról, valamint- ha törvény azt megengedi - egyéb adatairól adható tájékoztatás. A GDPR 6. cikke alapján az adatkezelő a harmadik személyre vonatkozó személyes adatokat az adatigénylő számára nem továbbíthatja. Tájékoztatta viszont a felperest a vonatkozó nyilvános adatok, információk internetes elérhetőségéről. A III. pontnál arra hivatkozott, hogy az alperes elnöke által tett írásbeli javaslat és a tanács ülésén előadott szóbeli indokolásról készült jegyzőkönyv az Infotv. 27. § (5)-(6) bekezdése alapján nem nyilvános, illetve az Infotv. 3.§ 5. pontja alapján nem közérdekű adat.

[4] Ezt követően a felperes a törvényi határidőben keresetlevelet terjesztett elő a Fővárosi Törvényszéken. A keresetben kérte a bíróságtól, hogy kötelezze az alperest a II. 3. pontban levő adatok kivételével a fenti adatok kiadására a e-mail cím1 elektronikus levélcímre. A felperesnek perköltség iránti igénye is volt. A kereset jogalapjaként az Infotv. 26. § (1) bekezdését, 31. § (1) és (7) bekezdését jelölte meg.

[5] Az I. pontban levő kérelemhez előadta, hogy a törvénytervezet szakmai véleményezése az alperes végleges álláspontjának rögzítése, nem az alperes álláspontjának kialakítását előkészítő irat. Hivatkozott arra, hogy az alperes nem jelölte meg, hogy az igényelt adatok milyen döntés meghozatalát szolgálják, milyen kapcsolatban állnak az alperes mint a közérdekű adatot kezelő szerv mely feladat- és hatáskörébe tartozó melyik döntésével, továbbá azt is meg kell tudnia mondani, hogy a kért adatok megismerése az alperes törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását milyen okból veszélyeztetné, és az esetleges veszélyre tekintettel miért lenne arányos a kért adatok nyilvánosságtól való elzárása a szükségesség-arányosság tesztjét alkalmazva azt követően, hogy az igényelt véleményezés tárgya alapjául szolgáló törvényt az Országgyűlés már elfogadta. Hivatkozott a 21/2013. (VII. 19.) AB, a 6/2016. (III.11.) AB és a 21/2013. (VII.19.) AB határozatokra.

[6] A II. pontban levő kérelemhez előadta, hogy álláspontja szerint a bírói pályázatokkal kapcsolatban kért adatok az Infotv. 26. § (2) bekezdése alapján közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek. A bírák személyi nyilvántartásban szereplő egyes személyes adatait a törvény tételesen nyilvánosnak minősíti, így a bírák bírói státuszával kapcsolatos egyes adatok nem a privát szférába tartozó védett személyes adatok. Az Infotv. hivatkozott rendelkezése szerint pedig minden közfeladat ellátásával összefüggő személyes adat közérdekből nyilvános adatnak minősül. Álláspontja szerint ilyen a bírói kinevezés érdekében beadott pályázatnak egy közfeladatot ellátó szerv által jogszabály alapján készített értékelése is. Előadta, hogy a bírói működés teljessége alapelvi szinten főszabály szerint nyilvános. Hivatkozott az Alaptörvény B) cikk (1) pontjára és a VI. cikk (2) bekezdésére és 28. cikkére. A közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog minden hatalmi ág átláthatóságát, működésének ellenőrzését szolgálja. A bírói pályázati eljárás nyilvános, az annak eredményeként született kinevezés közzéteendő a Magyar Közlönyben. Ezzel a döntéssel szemben élhet a pályázaton részt vett bíró kifogással arra hivatkozva, hogy a bíróvá kinevezés törvényben meghatározott feltételei nem álltak fenn, vagy a nyertes pályázó a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek nem felelt meg. Ez feltételezi, hogy a nem nyertes pályázó megismerheti a nyertes pályázatot és annak értékelését. Hivatkozott arra, hogy a Bjt. 148. § (2) bekezdése eleve lehetővé teszi törvény engedélye esetén közérdekből a bíró személyi nyilvántartásban szereplő adatai közül a tájékoztatást adását. Az Infotv. 26. § (2) bekezdése pedig a már ismertetettek szerint törvényi engedélyt jelent a közfeladat ellátással összefüggő személyes adatok nyilvánosságra hozatalára. A két törvényi rendelkezés alapján arányossági tesztet kell lefolytatni. A kiadni kért adatok nyilvánvalóan összefüggenek az igazságszolgáltatásban ellátott közfeladattal. A vonatkozó KIM rendelet 1. mellékletében szereplő adatok egyike sem olyan, amely a bírói privát szférával lenne kapcsolatos. Az alperesnek amúgy is lehetősége van az esetleges közfeladattal kapcsolatban nem álló információkat nem közölni, illetve azt felismerhetetlenné tenni. Hivatkozott a 60/1994. (XII. 24.) AB, a 21/2013. (VII. 19.) AB és a 3/2015. (II. 2.) AB határozatokra, valamint a Kúria BH 2018.9.253 számú, a Szegedi Ítélőtábla Pf.11.20.261/2015/3. számú, illetve a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.026/2015/5/II. sz. eseti döntéseire.