A Fővárosi Törvényszék P.22625/2013/38. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 95. §, 96. §, 172. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 5. §] Bíró: Takács Eszter

Fővárosi Törvényszék

...P..../2013/28.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Stern Sándor ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

a dr. Papp Sándor ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

alperes neve (I.r. alperes címe.) I. r. alperes,

a dr. Láncziné dr. Tóth Ildikó ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

II.r. alperes neve (II.r. alperes címe.) II. r. alperes

ellen tulajdonjog megállapítása iránt indított perében, amely perbe az alperes pernyertessége érdekében a dr. Ribarits Tamás ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt beavatkozó neve (beavatkozó címe) beavatkozott

meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. alperesnek 165.100,- (százhatvanötezer-egyszáz) Ft, a II. r. alperesnek és az alperesi beavatkozónak pedig személyenként 127.000,- (százhuszonhétezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Fővárosi Törvényszéken öt példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint a csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy amennyiben a határidőben benyújtott fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, illetve előzetes végrehajthatósággal, teljesítési határidővel, részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti tárgyalás tartását, ellenkező esetben a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést.

Ha a fellebbezés tárgya nem a fent felsoroltakra vonatkozik, tárgyaláson dönt a másodfokú bíróság. Kivételesen a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül dönt az ügyben a felek kérelmére, illetve amennyiben a másodfokú bíróság megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

I N D O K O L Á S

A bíróság a felek nyilatkozatai és a perben rendelkezésre álló okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A település külterület szám helyrajzi számú ingatlan a felperes kizárólagos tulajdonában áll. Az ingatlanra a II. r. alperes javára bányaszolgalmi jog van bejegyezve 1984. március 21-ei eredeti ranghellyel. A felperes jogelődei a perbeli ingatlan tulajdonjogát végrehajtási árverés útján szerezték meg, akiktől a felperes részben csereszerződéssel, részben közös tulajdon megszüntetése iránti szerződéssel, részben pedig adásvétel útján szerezte meg a perbeli ingatlan egyes tulajdoni hányadait, míg végül az ingatlan kizárólagos tulajdonosává vált. A perbeli ingatlan tulajdoni lapja szántó, legelő, kivett út és kivett termálkút megjelölést tartalmaz, a földrészlet összes területe 19 hektár 4746 m2, a kivett termálkút területe pedig 1284 m2.

A felperes a keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a perbeli ingatlan "kivett termálkút" megjelöléssel érintett része a kizárólagos tulajdonát képezi. Előadta, hogy az ingatlan korábbi tulajdonosai árverés útján szerezték meg a perbeli ingatlant, és ő tőlük származtatja a tulajdonjogát, a alperes neve képviseletében eljárt cég neve Zrt. azonban közölte vele, hogy az ingatlanon lévő termálkút nem az ő tulajdona, hanem az a alperes neve tulajdonában áll.

Hivatkozott a felperes a közte és az ingatlan korábbi tulajdonosa, 1-es személy között vételár megfizetése iránt folyt perben a Szegedi Ítélőtábla által Pf..../2010/3. szám alatt hozott ítéletre, előadva, hogy az ítélet indoklásából is kiderül az, hogy az ingatlanon termálkút helyezkedik el és az ingatlan vételárának a meghatározásánál döntő szempont volt a termálkút léte. Hivatkozott továbbá a felperes a BH 2008.23 számú jogesetre, miszerint a termálkút, mint vízi létesítmény az ingatlan alkotórészének minősül, ezért osztja az ingatlan sorsát.

Előadta, hogy az ingatlanon lévő termálkút, mint az ingatlannal alkotórészi kapcsolatban álló építmény önállóan forgalom tárgya nem lehet, hanem annak tulajdonjoga csak azzal a földingatlannal együtt ruházható át, amelyen az található. Előadta, hogy az alperes jogi álláspontja szerint nem termálkút a perbeli létesítmény, hanem az mint a föld méhének kincse a alperes neve tulajdonát képezi.

Keresetének jogalapjaként a felperes a Ptk. 97. § (1) bekezdését, a Ptk. 95. § (1) bekezdését, a Ptk. 686. §-át, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 5. § (1) bekezdését jelölte meg. Előadta, hogy az ingatlanon termálvízzel fűtött kertészetet kíván létesíteni és hivatkozott az 1995. évi LVII. törvény 6. § (4) bekezdésének b) pontjára, amely szerint az ingatlan tulajdonosának a tulajdonában vannak az ingatlan határain belül lévő és saját célt szolgáló vízi létesítmények.

Később a felperes a keresetét kiterjesztette a II. r. alperesre is, akinek a javára az ingatlan tulajdoni lapján bányaszolgalmi jog van bejegyezve, és kérte, hogy a II. r. alperest a bíróság az I. r. alperessel szemben előterjesztett kereset tűrésére kötelezze. Kérte továbbá az alperesek perköltségben marasztalását.

Az I. r. alperes kérte a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását. Előadta, hogy a szövetkezet Szövetkezet, mint a perbeli ingatlan használója, 1980. július 15. napján hozzájáruló nyilatkozatot adott a 2-es cég neve Vállalat részére olajkút fúrásához, valamint ahhoz bevezető út megépítéséhez. Az 1980. október 30. napján kelt határozatával a felügyelőség Felügyelőség engedélyt adott a 2-es cég neve Vállalat részére a perbeli szántó művelési ágú ingatlanon fúróberendezés felszerelésére, fúrólyuk mélyítésére és kiképzésére kőolaj és földgáz termelő kúttá. 1984. március 29. napján az 2-es települési Földhivatal a perbeli ingatlan tulajdoni lapjára bányaszolgalmi jogot jegyzett be a 2-es cég neve Vállalat javára.

1989-ben elkészült település község újrafelmérése, ennek során megváltozott a perbeli földrészlet helyrajzi száma és az 1989-ben készült térképen feltüntetésre került a termálkút felirat és a kút határvonala anélkül azonban, hogy a termálkút térképi feltüntetésének bármilyen jogi előzménye lett volna. A termálkút megjelölés térképen való feltüntetése tehát téves térképszerkesztés eredménye volt. Ez idő tájt, amikor a térkép tartalmazta a termálkút megjelölést, az ingatlan tulajdoni lapjának az első részén továbbra is csak a szántó és legelő művelési ág megjelölés szerepelt, tehát termálkút művelési ág nem szerepelt a tulajdoni lapon.

1991. június 27-én az igazgatóság Igazgatótanácsa arról döntött, hogy a meddő szénhidrogén kutak a 2-es cég neve Vállalat kezeléséből a 3-as cég neve Vállalat kezelésébe kerülnek azzal, hogy a bányaszolgalmi jog jogosultjává is a 3-as cég neve Vállalat válik. 1994. április 15-én település Nagyközség Önkormányzata a település Nagyközség Földkiadó Bizottságával kötött csereszerződés folytán megszerezte a perbeli ingatlan tulajdonjogát, majd pedig sor került a perbeli ingatlan megosztására. A telekmegosztáshoz szükséges vázrajzon a földmérő által feltüntetett művelési ágak kerültek a tulajdoni lapon bejegyzésre, így került fel a tulajdoni lapra a "kivett termálkút" művelési ág megjelölés "f" alrészletként, ami korábban nem szerepelt a tulajdoni lapon.