A Kecskeméti Törvényszék Mf.21117/2007/4. számú határozata kártérítés (BALESETI kártérítés) tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 182. §] Bírók: Bulla László, Gálné dr. Galgóczy Mária, Koós Gabriella

BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG

KECSKEMÉT

3.Mf.21.117/2007/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság a dr. Szabó Róbert ügyvéd cím által képviselt felperes neve felperesnek,- a dr. Kardos Gyula ügyvéd (6000 Kecskemét, cím2 által képviselt alperes ellen baleseti kártérítés iránt indított perében a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 2007. április 26. napján kelt 1.M.660/2004/115. számon kiegészített és kijavított 2006. december 18. napján kelt 1.M.660/2004/109. számú ítélete ellen az alperes részéről 111. és 116. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság kiegészített és kijavított ítéletének az alperest a baleset során viselt ruházat címén nettó 240 forint és kamatai, kórházi kényszervásárlás címén nettó 14.400 forint és kamatai, kórházi látogatás és utazási költség címén nettó 21.360 forint és kamatai, élelem-kiegészítés címén nettó 24.000 forint és kamatai, közlekedési többletköltség címén nettó 29.600 forint és kamatai, tisztítási többletköltség címén nettó 9.600 forint és kamatai, gyógyszer-költség címén nettó 7.200 forint és kamatai, gyógyászati segédeszköz címén nettó 17.104 forint és kamatai lejárt kártérítés megfizetésére kötelező nem fellebbezett rendelkezéseit nem érinti,

míg a megfellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja és a 2007. január 1. napjától minden év január 10. napjáig fizetendő 4276 forint járadék összegét 1282-(Egyezer-kettőszáznyolcvankettő) forintra,

a nettó 228.800 forint gondozás kisegítés jogcímén megítélt kártérítés összegét 68.640-(Hatvannyolcezer-hatszáznegyven) forintra és ezen összeg után az elsőfokú bíróság ítéletében írt kezdőidőponttól járó és mértékű késedelmi kamatára,

a lejárt mezőgazdasági járadék összegét az 1999. május 27. napjától 1999. december 31. napjáig terjedő időre 148.320 forintról 44.496-(Negyvennégyezer-négyszázkilencvenhat) forintra és ezen összeg után az elsőfokú bíróság ítéletében írt kezdőidőponttól járó és mértékű késedelmi kamatára,

a lejárt keresetveszteségi járadék összegét 2000. január 1. napjától 2000. december 31. napjáig terjedő időre 277.789 forintról 87.140-(Nyolcvanhétezer-egyszáznegyven) forintra, a 2001. január 1. napjától 2001. december 31. napjáig terjedő időre megállapított 344.933 forintról 66.744-(Hatvanhatezer-hétszáznegyvennégy) forintra, 2002. január 1. napjától 2002. december 31. napjáig terjedő időre 509.623 forintról 101.537-(Egyszázegyezer-ötszázharminchét) forintra, 2003. január 1. napjától 2003. december 31. napjáig terjedő időre 766.601 forintról 138.066-(Egyszázharminc-nyolcezer-hatvanhat) forint-ra, 2004. január 1. napjától 2004. december 31. napjáig terjedő időre 826.760 forintról 144.852-(Egyszáznegy-vennégyezer-nyolcszázötvenkettő) forintra, 2005. január 1. napjától 2005. december 31. napjáig terjedő időre 894.060 forintról 130.290-(Egyszázharmincezer-kettőszáz-kilencven) forintra, 2006. január 1. napjától 2006. december 31. napjáig terjedő időre 1.153.492 forintról 158.966-(Egyszázötven-nyolcezer-kilencszázhatvanhat) forintra és ezen összegek után az elsőfokú bíróság ítéletében írt kezdőidőponttól járó és mértékű késedelmi kamatára, míg a 2007. január 1. napjától fizetendő havi 116.364 forint keresetveszteségi járadék jogcímén megítélt összeget havi 14.755-(Tizennégyezer-hétszázötvenöt) forintra leszállítja azzal, hogy a jövőben esedékes keresetveszteségi járadék összegét az alperes havonta és előre minden hó 10. napjáig köteles a felperesnek megfizetni,

továbbá az alperes által fizetendő 2.400.000 forint összegű nem vagyoni kártérítés összegét 800.000-(Nyolcszázezer) forintra és ezen összeg után az elsőfokú bíróság ítéletében írt kezdőidőponttól járó és mértékű késedelmi kamatára leszállítja,

egyben az elsőfokú ítélet szerint az alperes által a felperes részére 2000. január 1. napjától 2006. december 31. napjáig terjedő időre megállapított lejárt, összesen 1.483.200 forint mezőgazdasági járadék, valamint a 2007. január 1. napjától megállapított havi 27.666 forint mezőgazdasági járadék megfizetésére vonatkozó elsőfokú ítéleti rendelkezést megváltoztatja és e körben a keresetet elutasítja.

A megyei bíróság mellőzi az alperes kötelezését az elsőfokú ítélet szerint a felperes részére 449.330 forint perköltség megfizetésére és megállapítja, hogy a peres felek az elsőfokú eljárás során felmerült költségeiket maguk viselik.

A megyei bíróság az alperes részéről a Bírósági Gazdasági Hivatal felhívására a Magyar Állam javára fizetendő 101.403 forint szakértői költség összegét 60.155-(Hatvanezer-egyszázötvenöt) forintra, míg az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága felhívására megfizetendő 539.200 forint peres eljárási illeték összegét 134.800-(Egyszázharmincnégyezer-nyolcszáz) forintra leszállítja. Egyben megállapítja, hogy a fennmaradó 240.619-(Kettőszáznegyvenezer-hatszáztizenkilenc) forint állam által előlegezett költséget és 539.200-(Ötszázharminckilencezer-kettőszáz) forint eljárási illetéket a Magyar Állam viseli,

egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága külön felhívására 129.200-(Egyszázhuszonkilencezer-kettőszáz) forint felleb-bezési illetéket, míg a fennmaradó 516.800-(Ötszáztizen-hatezer-nyolcszáz) forint fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A felperes időtartamban állt munkaviszonyban esztergályos munkakörben az alperesi munkáltatónál. A munkaviszonyát megelőzően az alperes jogelődjénél több évtizedig dolgozott. A felperes időpontban a váltótársa betegsége miatt 12 órás munkanapot kezdett meg este 6 órakor, feladata gyűrű esztergálás volt. A munkafolyamat elvégzése során az esztergagéppel egybeépített daruval mintegy 300-400 kg tömegű acélgyűrűt kellett az esztergapadra emeltetnie, amely gyűrű a felemelését követően megcsúszott és a felperes bal lábfejének zúzódásos sérülését okozta.

A baleset következtében a felperes 27 napig állt kórházi kezelés alatt, majd napjától lett rokkantnyugdíjas. Az ellátását megállapító határozat szerint a baleseti eredetű munkaképesség-csökkenése a rokkantsági nyugdíjra jogosultságot megalapozó 67 % mértéken belül 20 %. A balesetből eredően a felperes nem alkalmas hosszabb időtartamú álló munkavégzésre, tartós állást nem igénylő mezőgazdasági tevékenységet azonban továbbra is végezhet. A felperes rokkantsága döntő mértékben természetes okú megbetegedéseire vezethető vissza, állapota végleges. A sérüléssel kapcsolatban végtagfájdalmak, lábdagadás jelentkezhet felperesnél, mely esetleg erősödhet is. A felperes esetében a sérüléssel összefüggésben a házkörüli tevékenység, illetve a szabadidő eltöltése vonatkozásában kisfokú korlátozó tényezőt jelent a bal láb mozgáskorlátozottsága és a szubjektíven jelentkező fájdalom. A társadalomban szokásos kapcsolatok létesítése és fenntartása tekintetében a járáskor esetleg használandó támbot hátráltathatja, a sérülése a tömegközlekedés használatát, a gépkocsivezetési képességet és összességében a társadalomban való részvételét hátrányosan, jelentősen nem befolyásolja.