A Gyulai Törvényszék M.70154/2020/25. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [2012. évi I. törvény (Mt.) 9. § (1) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (2) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 342. § (3) bek.] Bírók: Balogné Patkás Katalin, Juhász Gábor, Kiss Imréné

Gyulai Törvényszék

mint munkaügyi perben eljáró elsőfokú bíróság

Az ügy száma: 7.M.70.154/2020/25/I.

A felperes(ek): ... (lakóhely: ...) I. rendű felperes; ... (lakóhely: ...) II. rendű felperes

A felperes(ek) képviselője: dr Deák György ügyvéd (székhely: ...) aki az I. és II. rendű felpereseket képviseli

Az alperes: ... (székhely: ...)

Az alperes képviselője: Kulcsár Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kulcsár László ügyvéd; székhely: ...)

A per tárgya: munkaviszony-megszüntetés jogellenességére alapított kártérítési átalány és végkielégítés

Í t é l e t :

A bíróság az I. és II. rendű felperesek kereseteit elutasítja.

Kötelezi az I. és II. rendű felpereseket, hogy 15 napon belül személyenként külön-külön fizessenek meg a alperesnek 76200-76200,- (hetvenhatezerkétszáz- hetvenhatezerkétszáz) forint perköltséget.

A feljegyzett 143762 (száznegyvenháromezer-hétszázhatvankettő) forint eljárási illeték és 8784 (nyolcezer-hétszáznyolcvannégy) forint költség az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül elektronikus kapcsolattartás útján fellebbezésnek van helye, melyet - a Szegedi Ítélőtáblához címezve - a Gyulai Törvényszéknél lehet előterjeszteni. A fellebbezési eljárásban munkaügyi perben nem kötelező a jogi képviselet. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, vagy ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy ha a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s

[1] Az ...-ban született II.r. felperes 2012. június 4. napjától az ...-ben született I.r. felperes pedig 2012. október 26. napjától állt határozott idejű, teljes munkaidős munkaviszonyban az alperessel. A perbeli időszakban a felperesek alapbére 1235 forint/óra; munkaköre keverő- és szárítóüzemi dolgozó elnevezésű (FEOR: 8421). A felperesek munkaköri leírása a többi között tápgyártással, koncentrátumok bekeverésével, táp kihordással kapcsolatos feladatokat is tartalmazott.

[2] Az alperesi társaság egyéb tevékenységei mellett állattenyésztést is folytat, hozzávetőlegesen ... körüli sertés esetében körülbelül napi ... tonna takarmányt gyártanak, több ... forint értékben. Ezzel kapcsolatban három műszakban folyik a termelés.

[3] A felpereseket foglalkoztató szervezeti egységnek a keverőüzemnek felpereseken kívül 11 munkaválallója van, közülük 2018. októberétől ... a szárító- és keverőüzem-vezető, továbbá ... munkája is kapcsolódik a keverőüzemhez, mert ő megbízás alapján vezeti a sertés ágazatot.

[4] A felperesek foglalkoztatása kezdetétől az ...-ban született ... volt a közvetlen felettesük, aki 2018. novemberétől másik munkáltatóhoz szerződött, így a szintén 2012-től foglalkozatott ...-ben született, korábban adminisztrátor munkakört betöltött ... lett a keverőüzem vezetőként a felperesek felettese.

[5] ... elégedett volt a felperesek munkájával, azzal volt, hogy a területen a felmerülő konfliktusokat is hatékonyan kezelte. 2012. december 19-én a II. rendű felperesnek írásbeli figyelmeztetést adott egy éjszakai műszakot érintő belső ellenőrzés visszajelzése kapcsán, melyben felhívta a biztonságtechnikai vezető információi alapján a II. rendű felperest a kellő tiszteletre és alázatra, és hogy éjszakai műszakban mellőzze az internet használatát.

[6] Az I. és II. rendű felperesek általában egy műszakban dolgoztak, illetve törekedtek arra, hogy munkaidő beosztásuk ekként valósuljon meg, baráti kapcsolatban álltak, a munkatársak irányába véd- és dacszövetség alakult ki köztük. Meggyőződésük volt, hogy munkaköri feladataira alkalmasabbak és megfelelőbben teljesítik munkakörüket mint a megegyező illetve hasonló munkakörű, munkakapcsolatban álló munkatársak többsége, elismerendő értéknek tekintették, hogy az alperesnél már hosszabb idejű munkaviszonnyal rendelkeznek más munkatársakhoz képest, mindezt esetenként kijelentésekkel és kifejezésekkel tudomására hozták e munkatársaknak.

[7] A felepresek - különösen a II. r. felperes - kifejezetten rossz viszonyban volt/voltak ... munkatársukkal, ezt előmozdította és elmélyítette az a körülmény, hogy a külső telephely szükségleteihez képest utóbbi munkatárs munkaköri kötelezettsége és délelőtti munkaidőbeosztása folytán a délutáni műszak - azaz a felperesek - terhére a legyártandó tápok típusa, mennyisége vonatkozásában is rendelkezést kellett tenni. A konfliktus alapja volt, hogy voltak egyszerűbben és munkaigényesebben legyártható tápok, a munkaigényes pl. malac1 tápra vonatkozó rendelkezés ellenérzést váltott ki a felperesekből. Mindez arra ia vezetett, hogy a ... nem vállalta, hogy a II. rendű felperessel egy műszakba osszák be, illetve ... szabadsága idején az őt helyettesítő munkatársak, igyekeztek kerülni, hogy egyes munkaigényesebb tápok legyártására rendelkezést tegyenek, miért is a szabadságról visszatérő ... maradt a "hálátlan feladat".

[8] A felperesekkel a munkatársak nagy része sem akart együtt, egy műszakban dolgozni.

[9] A felpereseknek kifejezetten rossz volt a kapcsolata ... alapanyag raktárossal is, ez adott esetben arra is vezetett, hogy amikor a felperesek által teljesített éjszakai műszak után egyes jelölő táblák nem voltak a helyükön, ezt a már bizalmatlan alapanyagraktáros a személye ellen irányuló magatartásként, a jelölés felperesek általi elmozdításaként értékelte. A felperesek elbocsátását megelőző - körülbelül egy hónappal - pedig az alapanyagraktáros szabadságáról visszatérve, észlelve, hogy a zsákokon a címke át van ragasztva, magyarázatot kért az I. rendű felperestől, tőle azt a választ kapta, hogy ő ragasztotta át, kíváncsi volt, hogy figyel-e a raktáros. Ugyanezen a napon a raktáros azt is tapasztalta, hogy a II. rendű felperes megcserélt két tételt, a II.r. felperes részéről rossz helyre történő berakodás valósult meg, amit az érintett munkatársak ugyan megbeszéltek, de a viszonyulás általános állapota miatt az alapanyag raktárosnál ez bizalatlanságot eredményezett és az I. rendű felperes részéről kifejtett átcímkézéséhez, illetve az azzal kapcsolatos kommunikációval, konfliktussal azonos módon veszélyeztette a szervezeti egység megfelelő működését.

[10] A felperesek elzárkózóak voltak attól, hogy átmenetileg a szükséghez képest más munkakörébe tartozó részfeladatot teljesítsenek ha úgy érezték, hogy erre sor kerül, akkor azt juttatták kifejezésre, hogy a munkatárs alkalmazása felesleges, díjazására ők lennének jogosultak. Ilyen magatartás valósult meg ... alapanyag raktáros esetében, és ez valósult meg a keresőképtelenségét követően a felpereseknél idősebb, de az alperesnél csak 2016-ban munkába állt ... munkatárs esetében. Hasonló felpereseknél kimutatható hozzáállás látszik a 2017. novemberétől foglalkoztatott ... esetében is, akit ... kilométerről otthonából rendeltek be, hogy pihenőnapján takarmányt vigyen ki az egyik ólhoz.