BH 1998.12.617 A társadalmi szervezet működésének ellenőrzésére felügyelőbiztos kinevezésének feltételei [1989. évi II. tv. 16. § (2) bek. c) pont].

A Fővárosi Bíróság 1992. január 16-án kelt végzésével nyilvántartásba vette az alperesi szervezetet.

Az alapszabályban a szervezet egyebek mellett célul tűzte ki a tagok között olyan együttműködési lehetőségek megteremtését és fenntartását, amely az érdekazonosság alapján elősegíti és folyamatosan biztosítja a magánszemélyek, a vállalkozók, a jogi személyek közötti közvetlen gazdasági-társadalmi kapcsolatokat.

Meghatározásra került a szervezet vagyona is. Eszerint a vagyon a tagok által befizetett tagdíjakból, támogatásokból, felajánlásokból, az általa létrehozott gazdasági társaságok adózott nyereségéből, valamint a gazdaságélénkítő programjainak felosztásra nem kerülő eredményéből áll. A szervezet céljának megvalósítása érdekében nyereségérdekelt vállalkozásokat alapíthat, illetve ilyenben részt vehet.

Az alapszabály azt is meghatározza, hogy a pénzügyi lehetőségek függvényében a szervezet tagjának hitel formájában a vállalkozási tevékenység céljára segítséget nyújt.

Az alapszabály módosítása során (1994. I. 24.) úgy határoztak, hogy a tagdíj kárpótlási jegyben vagy egyéb forgalomképes értékpapírban is megfizethető, az elnökség által meghatározott árfolyamon.

Az alperesi szervezet a tevékenységének megkezdését követő rövid időn belül a tagok által rendelkezésre bocsátott kárpótlási jegyekkel erre jogosító engedély nélkül különböző gazdasági, banki és biztosítási jellegű pénzintézeti tevékenységbe kezdett. Tevékenységét az egész ország területére kiterjesztette, és több helyen külön irodát hozott létre kárpótlási jegyek felvásárlására, különböző banki és biztosítási jellegű tevékenységek végzésére.

A felperesi ügyész 1994. november 8-án előterjesztett keresetében indítványozta, hogy a bíróság az alperes tevékenységét az 1989. évi II. törvény 16. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján függessze fel, és a szervezet további működésének ellenőrzésére felügyelőbiztost jelöljön ki.

A Fővárosi Bíróság 1995. február 21-én kelt ítéletével az alperes tevékenységét felfüggesztette, egyben működésének ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelt ki N. István igazságügyi szakértő személyében, 1 évi időtartamra.

A felügyelőbiztos kérelmére a Fővárosi Bíróság végzésével N. István felügyelőbiztost felmentette, egyben az I. Befektetési és Szervezési Kft-t a felügyelőbiztosi feladatok ellátására kirendelte. Ez utóbbi felügyelőbiztos az 1996. május 9-én kelt és a felpereshez címzett levelében közölte, hogy feladatát nem tudja ellátni az alperesi elnökség együttműködésének teljes hiánya miatt.

Az egy év letelte után a felperes a jelen ügyben 1996. április 26-án előterjesztett keresetében indítványozta, hogy a bíróság az alperes tevékenységét az alperes tisztségviselőivel szemben jogosulatlan pénzintézeti tevékenység és más bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás jogerős befejezéséig vagy a tisztségviselők megválasztásáig függessze fel, ellenőrzésére felügyelőbiztost rendeljen ki, és kötelezze, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül hívja össze az egyesület közgyűlését. Kérte továbbá a felperes, hogy a bíróság kötelezze az egyesület vezető tisztségviselőit, hogy a felügyelőbiztossal működjenek együtt, továbbá az egyesület vagyontárgyait, a működéssel kapcsolatos okiratokat adják át a felügyelőbiztosnak. Ezt meghaladóan az egyesülettel kapcsolatos minden tevékenységtől tiltsa el a vezető tisztségviselőket.

A Fővárosi Bíróság 1996. május 28-án kelt ítéletével a keresetet elutasította. Az indokolás szerint az eltelt idő azt igazolta, hogy a felfüggesztés és a felügyelőbiztos kirendelése nem töltötte be célját, mert ebben az alperes nem működött közre. Ezért a további felfüggesztést és felügyelőbiztos kirendelését indokolatlannak találta. Az alperesnek kell a jövőben a törvényes működést megkísérelni, egyben helytállni az igényt érvényesítő személyekkel szemben.

Utalt továbbá az elsőfokú bíróság arra is, hogy az 1989. évi II. törvény 16. §-a alapján nincs lehetőség arra, hogy a bíróság ítéletben kötelezze a jogi személyt vagy képviselőit az együttműködésre. Miután ezt az alperes nem tette meg, ezzel is igazolta a szervezet törvénytelen működését, és ennek alapján az ügyész indítványozhatja a szervezet megszüntetését.

A felperes fellebbezésében indítványozta az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és az alperesi egyesület tevékenységének felfüggesztését, továbbá az ellenőrzésre felügyelőbiztos kinevezését. A fellebbezés indokaként hivatkozott az Etv. 16. §-a (2) bekezdésének c) pontjára, amely szerint ha a bíróság a társadalmi szervezet tevékenységét felfüggeszti, ez értelemszerűen azzal jár, hogy a felfüggesztés tartama alatt a társadalmi szervezet nem folytathatja eddigi tevékenységét, és a felfüggesztés a szervezet egész működésére, az önkormányzati szervek, így az ügyintéző és képviseleti szervek munkájára is kihat. Az egyesület nevében és képviseletében a felfüggesztést követően nem járhatnak el a képviseleti szervek.

Indítványozta továbbá, hogy a Legfelsőbb Bíróság kötelezze az egyesület képviselőit az egyesület ügyiratainak, okiratának, eszközeinek átadására, és arra is, hogy az egyesület ügyintéző szerve az ellenőrzést végző felügyelőbiztossal működjön együtt.

A fellebbezés utalt még arra is, hogy a küldöttgyűlés összehívására csak a tagság és a szervezeti egységek felmérése alapján kerülhet sor. Az alperes küldöttgyűléssel kapcsolatos tervei előkészítetlenek és az 1994. december 20-án elfogadott alapján 3.1.1.2 pontja szerint jelenleg nem is kivitelezhető.