A Debreceni Ítélőtábla Gf.30227/2016/17. számú határozata bérleti díj megfizetése tárgyában. Bírók: Drexlerné dr. Karcub Edit, Dzsula Marianna, Szűcs Lajos

Gf.IV.30.227/2016/17.

A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Bán Gergely Ügyvédi Iroda (FÉL CÍME, ügyintéző: dr. Bán Gergely ügyvéd) által képviselt I.R. FELPERES NEVE (I.R. FELPERES CÍME) I.r.,II.R. FELPERES NEVE (II.R. FELPERES CÍME.) II.r. és III.R. FELPERES NEVE (III.R. FELPERES CÍME) III.r. felpereseknek -, a Mihalics Ügyvédi Iroda (FÉL CÍME, ügyintéző: dr. Mihalics Krisztián ügyvéd) által képviselt ALPERES NEVE (ALPERES CÍME, Cg...., adószám: ...) alperes ellen bérleti díj megfizetése iránt indított perében a Debreceni Törvényszék 2016. február 11. napján meghozott 9.G.40.160/2014/39. számú ítélete ellen az alperes részéről 41. sorszámon előterjesztett fellebbezés és a felperesek részéről 2016. június 7. napján benyújtott csatlakozó fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban - a 2016. szeptember 14. napján megtartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság - viszontkeresetet elutasító - ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy az alperes által az I.r. és II.r. felpereseknek fizetendő perköltség összegét személyenként 1 328 285 (Egymillió-háromszázhuszonnyolcezer-kettőszáznyolcvanöt) Ft-ra, míg a III.r. felperesnek fizetendőt 295 175 (Kettőszázkilencvenötezer-egyszázhetvenöt) Ft-ra felemeli, egyebekben pedig az ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és II.r. felpereseknek személyenként 584 351 (Ötszáznyolcvannégyezer-háromszázötvenegy) Ft, míg a III.r. felperesnek 129 856 (Egyszázhuszonkilencezer-nyolcszázötvenhat) Ft másodfokú perköltséget.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak - az állami adóhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára - 2 505 000 (Kettőmillió-ötszázötezer) Ft feljegyzett fellebbezési és csatlakozó fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság az ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az I.r. felperesnek 66 350 445 Ft, a II.r. felperesnek 70 396 425 Ft, a III.r. felperesnek pedig 25 416 320 Ft tőkét és ezen összegeknek az ítéletben részletezettek szerinti késedelmi kamatát, továbbá az I.r. felperesnek 1 280 325 Ft, a II.r. felperesnek ugyancsak 1 280 325 Ft, a III.r. felperesnek pedig 284 520 Ft perköltséget.

Kötelezte továbbá az alperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 3 000 000 Ft feljegyzett kereseti (és viszontkereseti) illetéket.

Az ítéletben megállapított, a fellebbezések elbírálása szempontjából releváns tényállás a következő volt:

2007. évben az I.r. és II.r. felperesek pályázatot írtak ki a településeik közigazgatási területein található, akkor még a vagyonkezelésükben és a Magyar Állam tulajdonában lévő, használaton kívüli repülőtér ingatlan használatba vagy bérbe adására.

A kiírásra az alperes pályázati ajánlatot nyújtott be, amelyet a kiírók elfogadtak és az alperessel mint nyertes pályázóval 2008. április 30. napján bérleti szerződést kötöttek.

E szerződés preambulumában rögzítették, hogy a szerződés célja a TELEPÜLÉS1 és TELEPÜLÉS2 közigazgatási határain belül elterülő repülőtér - III.R. FELPERES NEVE-val közös - hosszú távú hasznosításának és fejlesztésének biztosítása.

Rögzítették továbbá, hogy a repülőtér területéből a szerződés I. számú mellékletében felsorolt hrsz-ú ingatlanoknak a bérbeadók a szerződés aláírásakor még nem tulajdonosai, de a 2245/2007 (XII.23.) Kormányhatározat alapján azok a bérbeadók osztatlan közös tulajdonába fognak kerülni az abban meghatározott tulajdoni hányadok szerint. Ezért a szerződő felek megállapodtak abban, hogy a bérleti szerződés csak a kormányhatározatban szereplő valamennyi ingatlan tulajdonjogának a bérbeadók javára történt bejegyzésével egyidejűleg lép hatályba.

Tekintettel arra, hogy a kormányhatározat szerint a bérleti szerződés tárgyát képező ingatlanok egy részének tulajdonjogát a III.r. felperes szerezte meg, a bérleti szerződést bérbeadóként a III.r. felperes is aláírta.

A szerződést a felek határozott időre, 100 évre kötötték és abban részletesen meghatározták a szerződés alanyait megillető jogokat és az őket terhelő kötelezettségeket, továbbá a szerződés megszűnésére és a felek együttműködésére vonatkozó szabályokat.

E rendelkezések között a bérleti szerződés I/2. pontjában a bérbeadók kijelentették, hogy "a bérlemény bérbeadásának, repülőtérkénti üzemeltetésének a fentiek szerinti használatának és hasznosításának jelenlegi ismereteik szerint a vonatkozó jogszabályok betartásával, a szükséges engedélyek megszerzésével azokra tekintettel tulajdonosi hatáskörükbe tartozó akadálya nincs".

A bérleti szerződés 30. pontjában pedig a felek azt rögzítették, hogy "bérlő saját költségén köteles a működéshez szükséges minden hatósági engedélyt beszerezni. Az engedélyek megszerzéséből vagy azok megszerzésének elmulasztásából eredő kárt bérlő viseli".

Az alperes már a bérleti szerződés megkötése előtt különböző előkészítő munkálatokba kezdett és azokat a szerződés megkötése után is folytatta.

A repülőtér létesítéséhez az I.r. és II.r. felperesek településrendezési tervét is módosítani kellett, amely módosításhoz szükséges hatósági vélemények beszerzése során, 2008. július 25-én a ERDÉSZETI HATÓSÁG (a továbbiakban: erdészeti hatóság) arról tájékoztatta az I.r. felperest, hogy a szabályozással érintett terület egy része erdőterület, amelynek igénybevételére (termelésből való kivonására) csak az erdészeti hatóság engedélyével kerülhet sor.

Az erdészeti hatóság tájékoztatása szerint erdőterület termelésből való kivonása csak kivételes esetben, akkor történhet, ha az erdőterületre tervezett létesítmény elhelyezésére az adott térségben más, arra alkalmas földterület nem található. Ilyen esetben az igénybevétel megvalósulását követően az erdőgazdálkodó köteles az igénybevett erdőnek megfelelő értékű erdőt létesíteni, vagy az újra erdősítés költségét megfizetni. Ennek összege az akkor hatályos szabályok szerint erdőállományoktól függően hektáronként 282 000 Ft-tól 412 000 Ft-ig terjedt.

Az erdészeti hatóság tájékoztatását követően a felperesek és az alperes több alkalommal is egyeztettek és a felperesek lépéseket tettek annak érdekében, hogy az erdő igénybevételére vonatkozó engedélyt a szakhatóság megadja.

Ennek során a II.r. felperes a tulajdonába került ... hrsz-ú ingatlan vonatkozásában 29,51 hektár erdőterület termelésből való kivonására 2009. március 2. napján elvi hozzájárulást kért az erdészeti hatóságtól, amely ügyben a szakhatóság az eljárást a 2009. május 18-án meghozott határozatával a környezeti hatásvizsgálati eljárás befejezéséig felfüggesztette.

Az I.r. felperes ugyancsak eljárást kezdeményezett a repülőtér területén lévő erdőterület termelésből való kivonásának tényleges engedélyezése iránt, amely eljárást az erdészeti hatóság a 2009. augusztus 10. napján meghozott, majd 2010. április 15. napján módosított határozatával a tervezett repülőtér jogerős létesítési engedélyének megszerzéséig, de legkésőbb 2014. augusztus 10. napjáig felfüggesztette.