A Kúria Pfv.20109/2014/9. számú precedensképes határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. §, 81. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

A határozat elvi tartalma:

A jogtalan előny kikötésének a zsarolás szó használatával való minősítése véleménynyilvánításnak minősül, ami jóhírnévsértés megállapítására nem ad alapot. Nem állapítható meg a levéltitok megsértése, ha az alperes nem jogosulatlanul jut az információk birtokába.

Kapcsolódó határozatok:

Szekszárdi Törvényszék P.20248/2012/17., Pécsi Ítélőtábla Pf.20189/2013/6., *Kúria Pfv.20109/2014/9.*, 3063/2018. (II. 20.) AB végzés

***********

Pfv.IV.20.109/2014/9.szám

A Kúria a dr. Pap Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Németh L. Zsolt ügyvéd által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Szekszárdi Törvényszék előtt 6.P.20.248/2012. számon megindított és a Pécsi Ítélőtábla Pf.VI.20.189/2013/6. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 27. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - megtartott tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000 (százezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 400.000 (négyszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróság .. számú határozata ellen az alperes által 2010. november 8-án "Panasz és kijavítási kérelem" elnevezésű beadványt nyújtott be az eljáró bírónak, amelyben bejelentette, hogy az eredeti feljelentésben ő szerepelt, míg a bírói megrovás a fiára vonatkozott. Majd ezt követően a beadvány a következőket tartalmazta: "Ugyanakkor biztos voltam benne, hogy a feljelentő ezt nem fogja annyiban hagyni, mert már jóval korábban megzsarolt több embert a feljelentettek közül, hogy pénzért elállna a pertől, aztán kijelentette, hogy ha nem kap pénzt, akkor a perben szereplő összes embertől külön-külön fog kártérítést kérni a területileg illetékes bíróságokon."

A felperes a jóhírnév és levéltitok megsértése miatt a jogsértés megállapítását, az alperes további jogsértéstől való eltiltását, a jogsértés abbahagyására, elégtételadásra és 4.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezését kérte. Keresetét arra alapította, hogy a 2010. november 8-i levélben az alperes hamisan vádolta zsarolással. Emellett a másokhoz írt magánlevelezésébe az alperesnek nem volt jogosultsága betekinteni.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság - felperes keresetét elutasító - ítéletét helybenhagyta.

A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy az alperes a felperes személyhez fűződő jogait nem sértette meg a perben hivatkozott magatartásaival. Tévesnek ítélte a felperes vélekedését, miszerint a zsarolás olyan büntetőjogi szakkifejezés, amelyen kizárólag a Btk. 323. § (1) bekezdésében meghatározott különös bűncselekményi tényállást kell és lehet érteni. A zsarolás köznapi értelemben is használt kifejezés, jelentése a következményekkel való fenyegetés. A felperes eljárására, amelyben egyértelműen és közvetlen okozati összefüggésbe hozta a kártérítés iránti követelése teljesítését a büntetőeljárás megszüntetésével, a vitatott kifejezés alkalmazása nem tekinthető okszerűtlennek. A széles összefüggésben használt kifejezés jelentéstartalma alávonható magatartást, a következményekkel való fenyegetést a felperes megvalósította. Kétségtelen, hogy negatív megítélés kapcsolódik a kifejezéshez, azonban az alperes szóválasztása valójában a felperesről kialakított véleményét tükrözi.

A felperes által megjelölt elektronikus levelekkel kapcsolatban sem állapítható meg a személyhez fűződő jog megsértése. Az alperes, illetve az alperes közeli hozzátartozója a levelek címzettjeinek vádlott társa volt, a felperes által kezdeményezett eljárással kapcsolatban alakult ki olyan érdekközösség, amelynek természetes következményeként az alperes a címzettektől az ügy fejleményeiről tájékoztatást igényelhetett, illetve kaphatott.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatását, hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének való helyt adó döntés meghozatalát kérte.