1053/2008. (VIII. 4.) Korm. határozat
a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról
1. A Kormány a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégiáról 2007-2032 szóló 47/2007. (V. 31.) OGY határozat 6. pontja alapján, a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégia 2007-2032 (a továbbiakban: Nemzeti Stratégia) hatékony végrehajtása és végrehajtásának követése, értékelése érdekében a kormányzat, a szakmai és civil szervezetek, valamint az egyházak részvételével működő, "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre.[1]
2. A Bizottság a Nemzeti Stratégia végrehajtását és annak civil kontrollját, átláthatóságát segítő, véleményező és javaslattevő testület.
3. A Bizottság feladata
a) vélemények, ajánlások megfogalmazásával tevékenyen közreműködni a Nemzeti Stratégia és a cselekvési tervét tartalmazó Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia intézkedési tervének (a továbbiakban: cselekvési terv) megvalósításában,[2]
b) a Nemzeti Stratégia és a cselekvési terv végrehajtását tervszerűen, módszeresen monitorozni, az utánkövetés eszközrendszerét és eljárásait továbbfejleszteni, egy - a gyermekszegénységet mérő és leginkább jellemző mutatókból álló - indikátorrendszert alkotni, az adatokat összegyűjteni, elemezni és közzétenni,[3]
c) figyelemmel kísérni és értékelni a Nemzeti Stratégia céljaival, prioritásaival kapcsolatos társadalmi folyamatok alakulását,[4]
d) a monitorozás eredményeinek, valamint a kormányzati intézkedések hatásainak, illetve különböző programok működésének a tapasztalatai alapján véleményeket, javaslatokat megfogalmazni a Társadalmi Esélyteremtési és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság számára,[5]
e)[6]
4. A Bizottság feladatainak végrehajtásáról évente, május 31. napjáig, írásban tájékoztatja a feladatkörrel rendelkező minisztert, valamint a nyilvánosságot.[7]
5. A Bizottság elnöke a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára, társelnöke a 6. pontban meghatározott szervezetek képviselői közül az általuk megválasztott személy. Az elnök távollétében a helyettesítésének rendjét a Bizottság ügyrendje határozza meg.[8]
A Kormány a Bizottság további tagjaként a kormányzati oldal képviseletére felhívja
a) a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárát,
b) a diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztos kinevezéséről és feladatairól szóló 2/2022. (VI. 7.) ME utasítással kinevezett miniszterelnöki biztost,
c) a BM szociális ügyekért felelős helyettes államtitkárát,
d) a BM köznevelési államtitkárát,
e) a BM egészségügyi államtitkárát,
f) a BM társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárát,
g) a BM európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárát,
h) a Kulturális és Innovációs Minisztérium (a továbbiakban: KIM) családokért felelős államtitkárát,
i) a KIM innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárát,
j) a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkárát,
k) a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkárát,
l) a Technológiai és Ipari Minisztérium iparért és munkaerőpiacért felelős államtitkárát,
m) az igazságügyi minisztert,[9]
n) a Központi Statisztikai Hivatal elnökét,
o) a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet főigazgatóját,
p) a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatóját
egy-egy tag jelölésére.
5/A. A Kormány a Bizottság további tagjaként a kormányzati oldal képviseletére felhívja[10]
a) a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárát,
b) a diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztos kinevezéséről és feladatairól szóló 2/2022. (VI. 7.) ME utasítással kinevezett miniszterelnöki biztost,
c) a BM szociális ügyekért felelős helyettes államtitkárát,
d) a BM köznevelési államtitkárát,
e) a BM egészségügyi államtitkárát,
f) a BM társadalmi esélyekért felelős helyettes államtitkárát,
g) a BM európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárát,
h) a Kulturális és Innovációs Minisztérium (a továbbiakban: KIM) családokért felelős államtitkárát,
i) a KIM felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkárát,
j) a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkárát,
k) a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkárát,
l) a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárát,
m) az igazságügyi minisztert,
n) a Központi Statisztikai Hivatal elnökét,
o) a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet főigazgatóját,
p) a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatóját
egy-egy tag jelölésére.
6. A Kormány a Bizottság további tagjaként a szakmai és civil oldal képviseleteként[11]
a) felkéri[12]
aa) a Társadalomtudományi Kutatóközpont Gyerekesély-kutató Csoportot,[13]
ab) a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot,
ac) a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetet,
ad) a Magyar Védőnők Egyesületét,
ae) a Nagycsaládosok Országos Egyesületét,
af) az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítványt,
ag) a Roma Koordinációs Tanácsot,
ah) a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületét,
ai) a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségét,
aj) a Magyar Rektori Konferenciát,[14]
ak) a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot és[15]
al) a Roma Szakkollégiumok Egyesületét[16]
am) a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát a munkaadói és munkavállalói oldal képviseletében[17]
egy-egy tag jelölésére, továbbá
b) felkéri azon bevett egyházakat, amelyek a Magyarország területén mind az általános és középiskolai nevelésben és oktatásban, mind a felsőoktatási alap- és mesterképzésben és a doktori képzésben oktatást, nevelést és képzést biztosító köznevelési és felsőoktatási intézményeket tartanak fenn, hogy összesen négy főt jelöljenek.
6/A. A Bizottság ülésén tanácskozási joggal, állandó meghívottként részt vesz:[18]
a) az Alapvető Jogok Biztosa,[19]
b) a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság,[20]
c) a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézete,[21]
d) a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézete,
e) a TÁRKI,
f) az Oktatási Hivatal vezetője,[22]
g) a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért elnöke és[23]
h)[24]
által kijelölt egy-egy személy.
7. A Bizottság tagjait a 6. pontban felsorolt szervezetek képviseletét ellátó testület vagy személy jelöli a feladatkörrel rendelkező miniszter felkérése alapján. A Bizottság tagjait feladataik ellátására a feladatkörrel rendelkező miniszter négy évre, írásban kéri fel. A Bizottság valamely tagjának halála vagy lemondása esetén a tagot jelölő szervezet jogosult újabb jelölésre, a felkérés idejére.[25]
8. A tagok visszahívására a jelölő szervezetek jogosultak, egyidejűleg új tag jelölésével az eredetileg felkért tag megbízatásának idejére. Ennek alapján a felkérés visszavonásáról, és az új tag felkéréséről a feladatkörrel rendelkező miniszter gondoskodik.
9. A Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, és az általa elfogadott munkaterv alapján évente legalább két alkalommal ülésezik.[26]
10. A Bizottság feladataival és működésével kapcsolatos szervezési, adminisztratív és titkársági teendőket a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által vezetett minisztérium látja el.[27]
10/A. A Bizottság működésének nyilvánossága érdekében a Bizottság titkársági feladatait ellátó minisztérium webes felületet működtet, és - a tagok listája, az ügyrend, az ülések jegyzőkönyvei, valamint az üléseken tárgyalt dokumentumok közzétételével - gondoskodik annak a Bizottság munkájához igazodó, rendszeres frissítéséről.[28]
11. A Bizottság a Nemzeti Stratégia, valamint az ezzel szorosan összefüggő Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia nyomonkövetési és indikátor rendszerének kialakítására, fejlesztésére, valamint a társadalmi környezet változásainak nyomonkövetésére szolgáló adatgyűjtések, kutatások koordinációja érdekében szakértői szintű Indikátor Munkacsoportot működtet. Az Indikátor Munkacsoport működésének részletes szabályait a Bizottság ügyrendje határozza meg.[29]
12. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
13. A Bizottságnak a társadalmi felzárkózási koordinációs testületek működésével kapcsolatos egyes kormányhatározatok módosításáról szóló 1545/2021. (VIII. 4.) Korm. határozat (a továbbiakban: KH1.) 1-3. pontjában és 5. pont b) és c) pontjában meghatározott tagjait a KH1. közzétételét követő 15 napon belül kell delegálni, és megbízatásuk a Bizottság KH1. közzétételét megelőzően már felkért tagjai megbízatásának lejárati időpontjáig érvényes.
A miniszterelnök helyett:
Dr. Veres János s. k.,
pénzügyminiszter
Lábjegyzetek:
[1] Módosította az 1267/2019. (V. 8.) Korm. határozat 5. pont a) alpontja. Hatályos 2019.05.09.
[2] Megállapította az 1267/2019. (V. 8.) Korm. határozat 1. pontja. Hatályos 2019.05.09.
[3] Megállapította az 1267/2019. (V. 8.) Korm. határozat 1. pontja. Hatályos 2019.05.09.
[4] Módosította az 1267/2019. (V. 8.) Korm. határozat 5. pont b) alpontja. Hatályos 2019.05.09.
[5] Módosította az 1399/2024. (XII. 16.) Korm. határozat 1. pontja. Hatályos 2024.12.17.
[6] Hatályon kívül helyezte az 1177/2011. (V. 31.) Korm. határozat 9. pontja. Hatálytalan 2011.05.31.
[7] Módosította az 1683/2012. (XII. 29.) Korm. határozat 3. pont a) alpontja. Hatályos 2012.12.30.
[8] Megállapította az 1399/2024. (XII. 16.) Korm. határozat 2. pontja. Hatályos 2024.12.17.
[9] Megállapította az 1340/2023. (VII. 31.) Korm. határozat 1. pontja. Hatályos 2023.08.01.
[10] Beiktatta az 1399/2024. (XII. 16.) Korm. határozat 3. pontja. Hatályos 2024.12.17.
[11] Megállapította az 1223/2015. (IV. 20.) Korm. határozat 1. pontja. Hatályos 2015.04.21.
[12] Megállapította az 1267/2019. (V. 8.) Korm. határozat 3. pontja. Hatályos 2019.05.09.
[13] Megállapította az 1521/2022. (XI. 2.) Korm. határozat 3. pontja. Hatályos 2022.11.03.
[14] Megállapította az 1521/2022. (XI. 2.) Korm. határozat 4. pontja. Hatályos 2022.11.03.
[15] Megállapította az 1521/2022. (XI. 2.) Korm. határozat 4. pontja. Hatályos 2022.11.03.
[16] Beiktatta az 1521/2022. (XI. 2.) Korm. határozat 5. pontja. Hatályos 2022.11.03.
[17] Beiktatta az 1399/2024. (XII. 16.) Korm. határozat 4. pontja. Hatályos 2024.12.17.
[18] Beiktatta az 1177/2011. (V. 31.) Korm. határozat 6. pontja. Hatályos 2011.05.31.
[19] Módosította az 1683/2012. (XII. 29.) Korm. határozat 3. pont f) alpontja. Hatályos 2012.12.30.
[20] Beiktatta az 1948/2020. (XII. 18.) Korm. határozat 2. pontja. Hatályos 2021.01.01.
[21] Módosította az 1683/2012. (XII. 29.) Korm. határozat 3. pont g) alpontja. Hatályos 2012.12.30.
[22] Megállapította az 1267/2019. (V. 8.) Korm. határozat 4. pontja. Hatályos 2019.05.09.
[23] Megállapította az 1267/2019. (V. 8.) Korm. határozat 4. pontja. Hatályos 2019.05.09.
[24] Hatályon kívül helyezte az 1545/2021. (VIII. 4.) Korm. határozat 6. ponja. Hatálytalan 2021.08.05.
[25] Módosította az 1177/2011. (V. 31.) Korm. határozat 8. b) pontja. Hatályos 2011.05.31.
[26] Módosította az 1267/2019. (V. 8.) Korm. határozat 5. pont c) alpontja. Hatályos 2019.05.09.
[27] Módosította az 1267/2019. (V. 8.) Korm. határozat 5. pont d) alpontja. Hatályos 2019.05.09.
[28] Beiktatta az 1399/2024. (XII. 16.) Korm. határozat 5. pontja. Hatályos 2024.12.17.
[29] Módosította az 1267/2019. (V. 8.) Korm. határozat 5. pont e) alpontja. Hatályos 2019.05.09.