1053/2008. (VIII. 4.) Korm. határozat

a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

1. A Kormány a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégiáról 2007-2032 szóló 47/2007. (V. 31.) OGY határozat 6. pontja alapján, a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégia 2007-2032 (a továbbiakban: Nemzeti Stratégia) hatékony végrehajtása és végrehajtásának követése, értékelése érdekében a kormányzat, a szakmai és civil szervezetek, valamint az egyházak részvételével működő, "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre.[1]

2. A Bizottság a Nemzeti Stratégia végrehajtását és annak civil kontrollját, átláthatóságát segítő, véleményező és javaslattevő testület.

3. A Bizottság feladata

a) vélemények, ajánlások megfogalmazásával tevékenyen közreműködni a Nemzeti Stratégia és a cselekvési tervét tartalmazó Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia intézkedési tervének (a továbbiakban: cselekvési terv) megvalósításában,[2]

b) a Nemzeti Stratégia és a cselekvési terv végrehajtását tervszerűen, módszeresen monitorozni, az utánkövetés eszközrendszerét és eljárásait továbbfejleszteni, egy - a gyermekszegénységet mérő és leginkább jellemző mutatókból álló - indikátorrendszert alkotni, az adatokat összegyűjteni, elemezni és közzétenni,[3]

c) figyelemmel kísérni és értékelni a Nemzeti Stratégia céljaival, prioritásaival kapcsolatos társadalmi folyamatok alakulását,[4]

d) a monitorozás eredményeinek, valamint a kormányzati intézkedések hatásainak, illetve különböző programok működésének a tapasztalatai alapján véleményeket, javaslatokat megfogalmazni a Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság számára,[5]

e)[6]

4. A Bizottság feladatainak végrehajtásáról évente, május 31. napjáig, írásban tájékoztatja a feladatkörrel rendelkező minisztert, valamint a nyilvánosságot.[7]

5. A Bizottság 33 tagból áll. A Bizottság elnöke a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára, társelnöke a 6. pontban meghatározott szervezetek képviselői közül az általuk kijelölt személy. Az elnök távollétében a helyettesítésének rendjét a Bizottság ügyrendje határozza meg.[8]

A Kormány a Bizottság további tagjaként a kormányzati oldal képviseletére felhívja

a) a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárát,

b) a diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztos kinevezéséről és feladatairól szóló 2/2022. (VI. 7.) ME utasítással kinevezett miniszterelnöki biztost,

c) a BM szociális ügyekért felelős helyettes államtitkárát,

d) a BM köznevelési államtitkárát,

e) a BM egészségügyi államtitkárát,

f) a BM társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárát,

g) a BM európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkárát,

h) a Kulturális és Innovációs Minisztérium (a továbbiakban: KIM) családokért felelős államtitkárát,

i) a KIM innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárát,

j) a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkárát,

k) a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkárát,

l) a Technológiai és Ipari Minisztérium iparért és munkaerőpiacért felelős államtitkárát,

m) az igazságügyi minisztert,[9]

n) a Központi Statisztikai Hivatal elnökét,

o) a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet főigazgatóját,

p) a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatóját

egy-egy tag jelölésére.

6. A Kormány a Bizottság további tagjaként a szakmai és civil oldal képviseleteként[10]

a) felkéri[11]

aa) a Társadalomtudományi Kutatóközpont Gyerekesély-kutató Csoportot,[12]

ab) a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot,

ac) a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetet,

ad) a Magyar Védőnők Egyesületét,

ae) a Nagycsaládosok Országos Egyesületét,

af) az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítványt,

ag) a Roma Koordinációs Tanácsot,

ah) a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületét,

ai) a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségét,

aj) a Magyar Rektori Konferenciát,[13]

ak) a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot és[14]

al) a Roma Szakkollégiumok Egyesületét[15]

egy-egy tag jelölésére, továbbá

b) felkéri azon bevett egyházakat, amelyek a Magyarország területén mind az általános és középiskolai nevelésben és oktatásban, mind a felsőoktatási alap- és mesterképzésben és a doktori képzésben oktatást, nevelést és képzést biztosító köznevelési és felsőoktatási intézményeket tartanak fenn, hogy összesen négy főt jelöljenek.

6/A. A Bizottság ülésén tanácskozási joggal, állandó meghívottként részt vesz:[16]

a) az Alapvető Jogok Biztosa,[17]

b) a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság,[18]

c) a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézete,[19]

d) a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézete,

e) a TÁRKI,

f) az Oktatási Hivatal vezetője,[20]

g) a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért elnöke és[21]

h)[22]

által kijelölt egy-egy személy.

7. A Bizottság tagjait a 6. pontban felsorolt szervezetek képviseletét ellátó testület vagy személy jelöli a feladatkörrel rendelkező miniszter felkérése alapján. A Bizottság tagjait feladataik ellátására a feladatkörrel rendelkező miniszter négy évre, írásban kéri fel. A Bizottság valamely tagjának halála vagy lemondása esetén a tagot jelölő szervezet jogosult újabb jelölésre, a felkérés idejére.[23]

8. A tagok visszahívására a jelölő szervezetek jogosultak, egyidejűleg új tag jelölésével az eredetileg felkért tag megbízatásának idejére. Ennek alapján a felkérés visszavonásáról, és az új tag felkéréséről a feladatkörrel rendelkező miniszter gondoskodik.

9. A Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, és az általa elfogadott munkaterv alapján évente legalább két alkalommal ülésezik.[24]

10. A Bizottság feladataival és működésével kapcsolatos szervezési, adminisztratív és titkársági teendőket a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által vezetett minisztérium látja el.[25]

11. A Bizottság a Nemzeti Stratégia, valamint az ezzel szorosan összefüggő Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia nyomonkövetési és indikátor rendszerének kialakítására, fejlesztésére, valamint a társadalmi környezet változásainak nyomonkövetésére szolgáló adatgyűjtések, kutatások koordinációja érdekében szakértői szintű Indikátor Munkacsoportot működtet. Az Indikátor Munkacsoport működésének részletes szabályait a Bizottság ügyrendje határozza meg.[26]

12. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

13. A Bizottságnak a társadalmi felzárkózási koordinációs testületek működésével kapcsolatos egyes kormányhatározatok módosításáról szóló 1545/2021. (VIII. 4.) Korm. határozat (a továbbiakban: KH1.) 1-3. pontjában és 5. pont b) és c) pontjában meghatározott tagjait a KH1. közzétételét követő 15 napon belül kell delegálni, és megbízatásuk a Bizottság KH1. közzétételét megelőzően már felkért tagjai megbízatásának lejárati időpontjáig érvényes.

A miniszterelnök helyett:

Dr. Veres János s. k.,

pénzügyminiszter