A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21964/2010/4. számú határozata hibás teljesítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 310. §, 339. §] Bírók: Bartal Géza, Farkas Attila, Fehér Ferenc

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Járásbíróság P.22395/2008/39., Debreceni Törvényszék Pf.20724/2010/4., *Kúria Pfv.21964/2010/4.* (BH+ 2011.11.486)

***********

Pfv.VII.21.964/2010/4. szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Lengyel Adrienn ügyvéd által képviselt szám alatti lakos felperesnek a dr. Kónya Judit ügyvéd által képviselt szám alatti lakos alperes ellen hibás teljesítés miatt indított perében a Debreceni Városi Bíróságon 55.P.22.395/2008. szám alatt folyt, és a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2.Pf.20.724/2010/4. számú ítéletével befejezett perében az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 50.000 (Ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Megállapítja, hogy a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s :

A felperes 2004. november 3-án vásárolta meg az alperestől a ... szám alatti családi házas ingatlant 16.500.000 forintért. A felperes 2005. tavaszán a konyha, kamra, fürdőszoba és WC helyiségeknél a falazat, illetve a burkolat repedését, a vakolat felpúposodását észlelte. A hibajelenségek okának felderítése érdekében több alkalommal kereste az alperest, aki azonban a hibák elhárítása érdekében nem intézkedett. A felperes felkérésére Ő. J. szakértői véleményt készített, amelyben megállapította a lakóépület hibáit, és meghatározta a hibajelenségek elhárításához szükséges javítási munkálatokat, továbbá azok költségét. A felperes a hibák kijavítására V. J.-el kötött vállalkozási szerződést. A munkavégzés során nem a vásárláskori műszaki állapotot állították vissza, hanem a helyreállításán túlmenően további munkálatok elvégzésére is sor került.

A felperes módosított keresetében elsődlegesen szavatossági igény, míg másodlagosan kártérítés címén összesen 3.716.691 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A szavatossági igény elévülésére hivatkozott, míg a kártérítési igénnyel szemben azzal védekezett, hogy a felelőssége nem áll fenn, mivel az esetleg fennálló hibákról nem tudott, az adásvétel során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

A bíróság jogerős ítéletével 3.587.051 forint és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest a felperes részére, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A bíróság az alperes hibás teljesítését állapította meg. A falazat és a burkolat repedése, a vakolat felpúposodása tekintetében azonban arra a következtetésre jutott, hogy a felperes a szavatossági igénye érvényesítésével elkésett, ezért a válaszfalnál és a padozatnál jelentkező hibák miatt a Ptk. 310. §-a alapján bruttó 2.010.551 forint kijavítási költség megfizetésére kártérítés jogcímén kötelezte az alperest a felperes javára. A padlásfödém hibája tekintetében a bíróság alaptalannak ítélte az alperes elévülési kifogását, és ebben a körben a Ptk. 306. § (1) bekezdése szerint 562.500 forint javítási költség megfizetésére kötelezte az alperest a felperes részére. Szavatosság jogcímén ítélte alaposnak a bíróság az ereszcsatorna javítására érvényesített bruttó 25.000 forintos felperesi igényt is. A koszorú hiánya miatt a Ptk. 310. § (1) bekezdés alapján árleszállítás címén kötelezte az alperest a felperes részére 990.000 forint megfizetésére. A bíróság ítélethozatala alapjául elfogadta B. Sz. M. szakértő véleményét, miután arra a következtetésre jutott, hogy az alperes által az elsőfokú tárgyalás berekesztését megelőzően becsatolt magánszakértői vélemény a kirendelt szakértő véleményét nem tette aggályossá.

A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a jogszabályokkal összhangban álló új határozat meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 206. §-át, a Pp. 166. § (1) bekezdését, a Pp. 177. § (1) - (2) bekezdését, a Pp. 182. § (3) bekezdését, a Pp. 164. § (1) bekezdését, a Pp. 163. § (2) és (3) bekezdését, a Ptk. 310. §-át, a Ptk. 339. §-át és a Ptk. 355. §-át.