A Legfelsőbb Bíróság Bfv.379/2007/5. számú határozata hűtlen kezelés bűntette (JELENTŐS vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 319. §] Bírók: Csere Katalin, Katona Sándor, Schäfer Annamária

Bfv.II.379/2007/5.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2007. évi október hó 25. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a II.r. terhelt meghatalmazott védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 3.B.VI-VII.80.054/2005/30. számú ítéletét és a Fővárosi Bíróság 23.Bf.VI-VII.5151/2006/12. számú végzését a II.r. terhelt tekintetében megváltoztatja;

őt a jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vád alól

felmenti.

A bűnügyi költségként a terhelt által befizetett összeget törvényes kamataival együtt visszatéríteni rendeli.

Ezen ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

1/ A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2005. december 6-án kelt 3.B.VI-VII.80.054/2005/30. számú ítéletében a II.r. terhelt bűnösségét jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében állapította meg. Ezért őt 7 hónapi börtönbüntetésre ítélte, amelyet 2 évi próbaidőre felfüggesztett. A bíróság a terheltet előzetes mentesítésben részesítette, kötelezte, hogy 147.678 forint bűnügyi költséget az államnak fizessen meg.

Az ítélet tartalmazza az I.r. terhelt elítéltetésének tényeit is, őt azonban a felülvizsgálat nem érinti.

Az ítéleti tényállás szerint a II.r. terhelt 1995. és 1999. között egy Kft. ügyvezetője volt. Ebben az időben, s így a vádbeli időszakban is az I.r. terhelt egy Rt. vezérigazgatója volt, amely a Kft.-nek kizárólagos tulajdonosa volt.

Az ítélet megállapítása szerint a II.r. terhelt, mint az általa vezetett kft. ügyvezetője az I.r. terhelt "rábírására" olyan szerződéseket kötött egy másik Kft. képviselőjével, illetőleg egy Bank igazgatójával, amelyről tudta, hogy abból a Kft-nek vagyoni hátránya származik.

Az egyik ügylet során a kft. az ő irányításával vásárolt egy 17.000.000 forint értékű Mercedes típusú gépkocsit, melyet határozatlan időre szóló bérleti szerződéssel a Kft., vagyis annak vezetője, rendelkezésére bocsátott. A lízingdíj havi 187.500 forint volt. A gépkocsit 1998. december 12-én eltulajdonították, a biztosító 11.500.000 forint kártérítést fizetett a Kft-nek. Eddig az időpontig azonban a lízingelő Kft. a bérleti díjaknak csupán egy részét térítette meg. Mindent összevetve a II.r. terhelt által vezetett Kft. 5 évi megtérítési időt és 20 % mértékű jegybanki alapkamatot feltételezve havi 346.078 forint ellenében adhatta volna bérbe gazdaságosan a gépkocsit, a tényleges feltételek folytán ehhez képest összesen 1.176.478 forint vesztesége keletkezett. Ez az összeg növekedett azzal, hogy a Kft. a gépkocsiban a bérlő hibájából keletkezett károkat is magára vállalta, ekként a vagyoni hátrány összesen 1.412.473 forint volt.

1998 augusztusában a II.r. terhelt a Kft. képviseletében 20.000.000 forintért vásárolt egy rózsadombi ingatlant, amelyre lízingszerződést kötött az I.r. terhelt által kijelölt személlyel, aki ebben az időben az Rt-t tulajdonló Bank egyik ügyvezető igazgatója volt. A lízingszerződésben 36 hónapos futamidő mellett összesen 12.000.000 forint lízingdíj volt kikötve, amelyből a Bank igazgatója a szerződéskötéskor 6.000.000 forintot kiegyenlített, a lízingdíjak egy részével azonban a későbbiekben adós maradt. 1999. január 5-én 2.000.000 forint tartozása volt. Ekkor a II.r. terhelt felmondta a lízingszerződést, de nem követelte az elmaradt lízingdíj és kamata megfizetését, emiatt összesen a Kft.-nek 3.412.473 forint vagyoni hátránya keletkezett.