A Legfelsőbb Bíróság Mfv.10002/2010/4. számú határozata bérmegállapodás megsértéséből eredő igény tárgyában. Bírók: Földényi Gyuláné, Stark Marianna, Tálné dr. Molnár Erika

Kapcsolódó határozatok:

Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.118/2009., Kaposvári Törvényszék Mf.21012/2009/3., Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.523/2009/5., Veszprémi Törvényszék Mf.20331/2010/4., *Kúria Mfv.10002/2010/4.*, Kúria Mfv.10916/2010/3.

***********

Mfv.II.10.002/2010/3.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Sipos Ottó ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű felpereseknek a dr. Máté Ernő ügyvéd által képviselt alperes ellen bérmegállapodás megsértéséből eredő igény iránt a Kaposvári Munkaügyi Bíróság előtt 5.M.118/2009. szám alatt megindított és másodfokon a Somogy Megyei Bíróság 3.Mf.21.012/2009/3. számú jogerős ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen a felperesek által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Somogy Megyei Bíróság 3.Mf.21.012/2009/3. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felpereseket, hogy tizenöt nap alatt fizessenek meg az alperesnek egyenként 10.000 (tízezer) forint + 2500 (kettőezer-ötszáz) forint ÁFA felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.

I n d o k o l á s

A felperesek a keresetükben a 2006. évi alágazati kollektív szerződésbe foglalt bérmegállapodásra hivatkozva annak megállapítását kérték, hogy az alperes megsértette annak 3. és 6/a. pontjában foglaltakat. Ezért kérték az alperes munkáltató kötelezését arra, hogy a társaságnál 2006. évre 2,7 %-os mértékű átlagos keresetfejlesztést hajtson végre a 2006. szeptemberi 8,1 %-os tarifaemelésre tekintettel.

A Kaposvári Munkaügyi Bíróság 5.M.118/2009/5.számú ítéletével a felperesek keresetét elutasította.

A tényállás szerint a közúti közlekedési alágazat kollektív szerződése megkötésére a felperesek, mint munkavállalói érdekképviseleti szervek és 24 személyi fuvarozó ... társaság - köztük az alperes - nevében a ... Szövetsége, mint munkavállalói érdekképviseleti szervezet volt jogosult. Az alágazati kollektív szerződés 1. számú mellékletét képezte a szerződő felek mindenkori éves bérmegállapodása, melyet 2006. évre vonatkozóan 2005. október 25-én írtak alá. Ennek 3. pontja arról rendelkezett, hogy "2006.évben a keresetfejlesztés mértéke az átlagos helyközi tarifaemelés mértékével egyező. Átlagos helyközi tarifaemelés mértékét egyrészt a 2005. október 15-től már hatályos tarifaemelési mérték áthúzódó hatása, másrészt a 2006. évben végrehajtott további tarifaemelés mértékének súlyozott havi átlaga együttesen adja. Amennyiben az OÉT keresetnövelési ajánlata ennél nagyobb, annak megfelelő keresetfejlesztést kell végrehajtani." A megállapodás 6/a. pontja szerint "a Társaságnak az alágazati megállapodás, mint kötelező minimum alkalmazása mellett lehetősége van arra, hogy helyi bérmegállapodásokban ennél magasabb mértékű jövedelemfejlesztésben állapodjanak meg."

A felperesek perbeli álláspontja szerint e megállapodás alapján 2006. évben mindösszesen 6,7 %-os munkahelyi keresetfejlesztést kellett volna végrehajtani, azért, mert a 82/2005.(X.1.) GKM rendelet alapján 2005. október 15-től hatályos tarifaemelési mérték áthúzódó hatása 4 %, míg a 2006. szeptember 1-től végrehajtott 8,1 %-os átlagos helyközi tarifaemelés 2006. január 1-től számított súlyozott havi átlaga 2,7 % volt.

A perbeli vita tárgyát az képezte, hogy a 2006. évi bérmegállapodás alapján a keresetfejlesztés mértékét illetően miként kell figyelembe venni, hogy a 60/2006.(VIII.22.) GKM rendelet 2006. szeptember 1-től ugyan 8,1 %-os átlagos helyközi tarifaemelést írt elő (melynek 2006. január 1-től számított súlyozott havi átlaga nem vitatottan 2,7 % volt), de ez a tarifaemelés az alperesnél bérfejlesztésre alapot adó nettó árbevételt - felperesek által sem vitatottan - nem eredményezett, mert csak az árkiegészítés-változás és ÁFA mérték emelés miatti bevételkiesés kompenzálására nyújtott fedezetet.

A munkaügyi bíróság a Ptk. 207. § (1) bekezdésében foglaltakat alkalmazva a bérmegállapodás értelmezésekor nemcsak annak nyelvtani jelentéséből indult ki, hanem részletesen vizsgálta a felek szerződéskötéskori feltehető akaratát is. E körben megállapította, miszerint nem volt gyakorlata annak, hogy a bérfejlesztés mértékét a tarifaemelések mértékéhez igazítsák, ezért az érdekképviseletek a 2005. évi tárgyalások folyamán is kerülni kívánták ezt a lehetőséget annak bekövetkezése bizonytalansága miatt. A tárgyalásokat ténylegesen folytató szakszervezeti képviselő és a ... Szövetségének képviselője tanúvallomása egyező volt a tekintetben, hogy a bértárgyalások során fel sem merült annak lehetősége, hogy egy miniszteri rendelettel végrehajtott tarifaemelés a társaságnak bevétel növekedést nem eredményez. Nem volt ezért olyan körülmény vagy nyilatkozat, melyet a felperesek akként értelmezhettek volna, hogy a tarifaemelést annak bevételnövelő hatásától függetlenül fogják a bérfejlesztés alapjául tekinteni. Épp ellenkezőleg, a munkáltatói szövetség képviselői hangsúlyozták, hogy bérfejlesztésnek csak bevétel növekedés lehet az alapja. E tényállás alapján a munkaügyi bíróság arra vont le jogkövetkeztetést, miszerint az alperes nem szegte meg a 2006. évre kötött bérmegállapodás 3. pontjában foglaltakat, amikor a 2006. évi, kizárólag az ÁFA kulcs emelés költségnövelő hatását kompenzáló tarifaemelés mértékét a bérfejlesztésnél figyelmen kívül hagyta.