A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40429/2009/4. számú határozata tag kizárása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 3. §, 9. §, 47. §] Bírók: Felker László, Rózsa Éva, Rutkai Éva

Fővárosi Ítélőtábla

16.Gf.40.429/2009/4.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Szita Zsolt Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Szita Zsolt ügyvéd, 1015 Budapest, Donáti u. 38/A.) és a Baracsi Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Baracsi Zoltán ügyvéd, 1055 Budapest. Bihari J. u. 20.) által képviselt ..... felperesnek a Bessenyei Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Bessenyei Tibor ügyvéd, 1015 Budapest, Batthyány u. 54.) által képviselt ..... alperes elleni tagkizárás iránti perében a Fővárosi Bíróság 2009. április 3-án kelt 11.G.40.052/2009/13. számú ítélete ellen a felperes által benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 60.000 (hatvanezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A négy tagból álló, 5.000.000 forint jegyzett tőkéjű felperesi társaságot 2007. május 30-án jegyezték be a cégjegyzékbe.

Az ..... államban bejegyzett alperesi társaság 2008. július 9-étől tagja a felperesnek 2.050.000 forint névértékű üzletrésszel.

A felperes társasági szerződésének 11.16. pontja értelmében a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben a tagok írásbeli döntéshozatallal is hozhatnak határozatot.

Felperest, mint lízingbe vevőt a .....vel 2007. december 6-án megkötött lízingszerződés alapján 2008. június 22-étől 2012. december 3-ig a szerződésben rögzített ütemezés szerint összesen 8.784.613,01 CHF összegű lízingdíj-fizetési kötelezettség terheli. Az okirat a lízingbe adót abban az esetben is feljogosítja az azonnali hatályú felmondásra, ha a lízingbe vevő pénzügyi, gazdasági, illetve jogi helyzetében olyan változás következik be, amely kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti, továbbá akkor is, ha a lízingbe vevővel szemben felszámolási-, csőd-, végelszámolási- vagy végrehajtási eljárás indul.

Alperes egy 2008. június 26-án kelt, a lejárati idő vonatkozásában 2008. július 14-én módosított kölcsönszerződés alapján 2008. október 31-i visszafizetési határidővel 65.000.000 forint kölcsönt vett fel egy magánszemélytől (a továbbiakban hitelező). A kölcsön visszafizetéséért felperes is készfizető kezességet vállalt.

Alperes lejárt kölcsöntartozását csak részben fizette vissza, ezért a hitelező 2008. november 7-én, majd 2008. december 1-jén kelt leveleiben felszólította alperest, mint adóst, továbbá felperest is, mint készfizető kezest a kölcsönszerződés alapján még fennálló 25.000.000 forint tartozás és kamatai haladéktalan visszafizetésére. A második fizetési felszólításban utalt arra is, amennyiben 2008. december 8-ig a tartozás maradéktalan kiegyenlítésére nem kerül sor, megteszi a szükséges jogi intézkedéseket az adós és a készfizető kezesek ellen.

Ezt követően 2008. december 10-én alperes hitelezője felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet terjesztett elő felperessel szemben a Fővárosi Bíróságnál, arra hivatkozással, felperes felszólítás ellenére sem tett eleget készfizető kezesi helytállási kötelezettségén alapuló fizetési kötelezettségének. (A beadvány egy példánya 2008. december 10-én a felperes részére is átadásra került.)

A felperes 2008. december 12-én 25.000.000 forintot átutalt az alperes hitelezőjének bankszámlájára.

Ugyanezen a napon, 2008. december 12-én a hitelező visszavonta a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmét.

2008. december 20-án felperes ügyvezetője a határozati javaslat és a kapcsolódó okiratok tagok részére történő megküldésével írásbeli szavazást kezdeményezett az alperes elleni kizárási per megindítása tárgyában.

(A küldeményt a DHL Futárszolgálat útján alperes részére ..... székhelyén 2008. december 26-án kézbesítették.)

Az írásbeli szavazás eredményeként a felperesi társaság alperesen kívüli tagjai 2008. december 31-én meghozottnak tekintendő 1/2008. számú határozattal döntöttek az alperes társaságból történő kizárása iránti perindításról.

A határozat szerint alperes társaságban maradása a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti, működését ellehetetleníti, kárt okoz, mert alperes magatartása miatt magának a társaságnak a léte is veszélybe került, tekintettel arra, hogy a ..... 2008. június 20-án kötött hitelszerződésből eredő kötelezettségeit nem szerződésszerűen teljesítette, ezért a hitelező a társasággal, mint készfizető kezessel szemben felszámolási eljárást kezdeményezett. Ez pedig lehetetlenné teszi a társaság projektjeinek, különösen, de nem kizárólag a 900 férőhelyes kollégiumi beruházásnak a megvalósítását a ..... részére, tekintettel az egyetemmel, illetve a beruházást finanszírozó pénzintézetekkel kötött szerződések rendelkezéseire, melyek azonnali felmondási lehetőséget biztosítanak a szerződő partnerek részére, amennyiben a társaság ellen felszámolási eljárás kerül elrendelésre. Felperes csak a hitelező kielégítésével tudta elhárítani a felszámolás elrendelését.

A felperes 2009. január 13-án keresetet terjesztett elő az alperes társaságból történő kizárása iránt az 1/2008. számú határozatra és a Gt. 47. § (1) és (3) bekezdésére alapítva. Az alperes perköltségben marasztalását is kérte.

Egyebek mellett előadta, alperes nagymértékben veszélyeztette a felperes céljának elérését azzal a szerződésszegő magatartásával, hogy a felperes kezességvállalásával biztosított kölcsöntartozását felszólítás ellenére sem egyenlítette ki maradéktalanul. Az alperes magatartása következtében, neki felróható okból a hitelező felszámolási eljárást kezdeményezett a társasággal szemben, ezáltal pedig magának a társaságnak a léte is veszélybe került, a felszámolás elrendelése ellehetetlenítette volna a társaság vezető projektjének minősülő kollégiumi beruházás megvalósulását.

Alperes továbbá a társaság üzleti hírnevét is súlyosan rombolta akkor, amikor alapot szolgáltatott a társaság elleni felszámolási eljárás megindítását lehetővé tévő helyzet kialakulására.

Egyebekben utalt arra is, a felszámolás elkerülése érdekében az alperes hitelezőjének történt kifizetés azért is hátrányos volt számára, mert emiatt szükségessé vált a lízingszerződés alapján fennálló fizetési kötelezettsége teljesítésének átütemezése.

Alperes a kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását kérte.

Egyebek mellett arra hivatkozott, felperes önként, saját gazdasági érdekének megfelelően vállalt készfizetői kezességet, jól ismerte annak jogi természetét, az azzal járó kötelezettségeket.

Hangsúlyozta azt is, felperes ellen nem indult felszámolási eljárás, mert a hitelező kérelmét még azt megelőzően visszavonta, hogy annak alapján a bíróság bármilyen intézkedést tett volna.

Vitatta, hogy alperes üzleti jóhírneve az ő magatartása következtében sérült volna.

Állította, felperes keresetét egyetlen olyan múltbéli eseményre alapítja, amely nem szolgálhat alapul a kizárásra. A bírói gyakorlatra utalva kifejtette, csakis a társaság jövőbeni működésére valós és súlyos veszélyt jelentő tagi magatartás esetén lehet helye a kizárásnak, ugyanakkor a kereset alapjául a felperes által felhozott magatartás nem minősül ilyennek.