A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40429/2009/4. számú határozata tag kizárása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 3. §, 9. §, 47. §] Bírók: Felker László, Rózsa Éva, Rutkai Éva

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.40052/2009/13., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40429/2009/4.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

16.Gf.40.429/2009/4.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Szita Zsolt Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Szita Zsolt ügyvéd, 1015 Budapest, Donáti u. 38/A.) és a Baracsi Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Baracsi Zoltán ügyvéd, 1055 Budapest. Bihari J. u. 20.) által képviselt ..... felperesnek a Bessenyei Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Bessenyei Tibor ügyvéd, 1015 Budapest, Batthyány u. 54.) által képviselt ..... alperes elleni tagkizárás iránti perében a Fővárosi Bíróság 2009. április 3-án kelt 11.G.40.052/2009/13. számú ítélete ellen a felperes által benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 60.000 (hatvanezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A négy tagból álló, 5.000.000 forint jegyzett tőkéjű felperesi társaságot 2007. május 30-án jegyezték be a cégjegyzékbe.

Az ..... államban bejegyzett alperesi társaság 2008. július 9-étől tagja a felperesnek 2.050.000 forint névértékű üzletrésszel.

A felperes társasági szerződésének 11.16. pontja értelmében a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben a tagok írásbeli döntéshozatallal is hozhatnak határozatot.

Felperest, mint lízingbe vevőt a .....vel 2007. december 6-án megkötött lízingszerződés alapján 2008. június 22-étől 2012. december 3-ig a szerződésben rögzített ütemezés szerint összesen 8.784.613,01 CHF összegű lízingdíj-fizetési kötelezettség terheli. Az okirat a lízingbe adót abban az esetben is feljogosítja az azonnali hatályú felmondásra, ha a lízingbe vevő pénzügyi, gazdasági, illetve jogi helyzetében olyan változás következik be, amely kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti, továbbá akkor is, ha a lízingbe vevővel szemben felszámolási-, csőd-, végelszámolási- vagy végrehajtási eljárás indul.

Alperes egy 2008. június 26-án kelt, a lejárati idő vonatkozásában 2008. július 14-én módosított kölcsönszerződés alapján 2008. október 31-i visszafizetési határidővel 65.000.000 forint kölcsönt vett fel egy magánszemélytől (a továbbiakban hitelező). A kölcsön visszafizetéséért felperes is készfizető kezességet vállalt.

Alperes lejárt kölcsöntartozását csak részben fizette vissza, ezért a hitelező 2008. november 7-én, majd 2008. december 1-jén kelt leveleiben felszólította alperest, mint adóst, továbbá felperest is, mint készfizető kezest a kölcsönszerződés alapján még fennálló 25.000.000 forint tartozás és kamatai haladéktalan visszafizetésére. A második fizetési felszólításban utalt arra is, amennyiben 2008. december 8-ig a tartozás maradéktalan kiegyenlítésére nem kerül sor, megteszi a szükséges jogi intézkedéseket az adós és a készfizető kezesek ellen.

Ezt követően 2008. december 10-én alperes hitelezője felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet terjesztett elő felperessel szemben a Fővárosi Bíróságnál, arra hivatkozással, felperes felszólítás ellenére sem tett eleget készfizető kezesi helytállási kötelezettségén alapuló fizetési kötelezettségének. (A beadvány egy példánya 2008. december 10-én a felperes részére is átadásra került.)

A felperes 2008. december 12-én 25.000.000 forintot átutalt az alperes hitelezőjének bankszámlájára.

Ugyanezen a napon, 2008. december 12-én a hitelező visszavonta a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmét.

2008. december 20-án felperes ügyvezetője a határozati javaslat és a kapcsolódó okiratok tagok részére történő megküldésével írásbeli szavazást kezdeményezett az alperes elleni kizárási per megindítása tárgyában.

(A küldeményt a DHL Futárszolgálat útján alperes részére ..... székhelyén 2008. december 26-án kézbesítették.)

Az írásbeli szavazás eredményeként a felperesi társaság alperesen kívüli tagjai 2008. december 31-én meghozottnak tekintendő 1/2008. számú határozattal döntöttek az alperes társaságból történő kizárása iránti perindításról.

A határozat szerint alperes társaságban maradása a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti, működését ellehetetleníti, kárt okoz, mert alperes magatartása miatt magának a társaságnak a léte is veszélybe került, tekintettel arra, hogy a ..... 2008. június 20-án kötött hitelszerződésből eredő kötelezettségeit nem szerződésszerűen teljesítette, ezért a hitelező a társasággal, mint készfizető kezessel szemben felszámolási eljárást kezdeményezett. Ez pedig lehetetlenné teszi a társaság projektjeinek, különösen, de nem kizárólag a 900 férőhelyes kollégiumi beruházásnak a megvalósítását a ..... részére, tekintettel az egyetemmel, illetve a beruházást finanszírozó pénzintézetekkel kötött szerződések rendelkezéseire, melyek azonnali felmondási lehetőséget biztosítanak a szerződő partnerek részére, amennyiben a társaság ellen felszámolási eljárás kerül elrendelésre. Felperes csak a hitelező kielégítésével tudta elhárítani a felszámolás elrendelését.

A felperes 2009. január 13-án keresetet terjesztett elő az alperes társaságból történő kizárása iránt az 1/2008. számú határozatra és a Gt. 47. § (1) és (3) bekezdésére alapítva. Az alperes perköltségben marasztalását is kérte.

Egyebek mellett előadta, alperes nagymértékben veszélyeztette a felperes céljának elérését azzal a szerződésszegő magatartásával, hogy a felperes kezességvállalásával biztosított kölcsöntartozását felszólítás ellenére sem egyenlítette ki maradéktalanul. Az alperes magatartása következtében, neki felróható okból a hitelező felszámolási eljárást kezdeményezett a társasággal szemben, ezáltal pedig magának a társaságnak a léte is veszélybe került, a felszámolás elrendelése ellehetetlenítette volna a társaság vezető projektjének minősülő kollégiumi beruházás megvalósulását.

Alperes továbbá a társaság üzleti hírnevét is súlyosan rombolta akkor, amikor alapot szolgáltatott a társaság elleni felszámolási eljárás megindítását lehetővé tévő helyzet kialakulására.

Egyebekben utalt arra is, a felszámolás elkerülése érdekében az alperes hitelezőjének történt kifizetés azért is hátrányos volt számára, mert emiatt szükségessé vált a lízingszerződés alapján fennálló fizetési kötelezettsége teljesítésének átütemezése.

Alperes a kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását kérte.

Egyebek mellett arra hivatkozott, felperes önként, saját gazdasági érdekének megfelelően vállalt készfizetői kezességet, jól ismerte annak jogi természetét, az azzal járó kötelezettségeket.