A Szegedi Ítélőtábla Gf.30020/2008/4. számú határozata szerződés hatálytalanságának megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 319. §] Bírók: Kemenes István, Mányoki Zsolt, Szűts Károlyné

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.I.30.020/2008/4.szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla a (felszámoló neve) (felszámolóbiztos: felszámolóbiztos neve, címe) által képviselt (felperes neve) "f.a." (felperes címe) alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Pakai András ügyvéd által képviselt (I.rendű alperes neve, címe) alatti székhelyű I. rendű és az (II.rendű alperes neve, címe) alatti székhelyű II. rendű alperesek ellen szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság 2007. október 1. napján kelt 22.G.40.153/2006/30. számú ítéletével szemben az I. és II. rendű alperesek részéről 32. és 33. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán indult másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a helyesbítéssel hagyja helyben, hogy a felperes a perbeli ingatlanból 25.695.000,- (Huszonötmillió-hatszázkilencvenötezer) Ft és ennek 2003. október 14-től 2004. december 31-ig évi 11 %, 2005. január 1-től a kifizetésig minden naptári félév teljes idejére a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összegű kamata erejéig kereshet végrehajtás útján kielégítést.

Kötelezi az alpereseket, fizessenek meg egyetemlegesen 15 nap alatt a felperesnek 500.000,- (Ötszázezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

Kötelezi a II. rendű alperest, fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 900.000,- (Kilencszázezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

Az I. rendű alperes ügyvezető elnöke (személy 1.neve), a II. rendű alperes ügyvezetője pedig korábbi házastársa, (személy 2.neve).

- 2 -

Az alperesek között 2001. január 12-én tervezési szerződés jött létre, a II. rendű alperes vállalta egy szociális otthon építési terveinek elkészítését. A tervek átadását követően 2002. július 18-án az I. rendű alperes 20 millió Ft vételárért megvásárolta a II. rendű alperestől a település .../136. helyrajzi szám alatt felvett (település, utca, házszám) alatti ingatlant az idősek szociális otthonának létesítése érdekében. A vételárat az I. rendű alperes 10 év alatt 20 részletben fizethette meg, az egyes részletek összege 1 millió Ft volt. Az eladó hozzájárult a vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéséhez, amely a városnév Körzeti Földhivatalnál meg is történt. A kiviteli tervek készítésére az alperesek között 2003. május 28-án jött létre tervezési szerződés, az engedélyes tervekhez hasonlóan a tervezőt a használatba vételi nyilvántartási ár 4 %-a + ÁFA tervezési díj illette meg. A műszaki ellenőri feladatok végzését a II. rendű alperes ugyanezen nyilvántartási ár 2 %-a + ÁFA összegért vállalta.

Az I. rendű alperes 2003. május 30-án vállalkozási szerződést kötött a felperes jogelődjével a szociális otthon generálkivitelezési munkálatainak elvégzésére. A vállalkozó az építési munkák végzését megkezdte, később azonban az őt megillető vállalkozói díjelőleg kifizetésének elmaradása miatt a területről levonult. A Csongrád Megyei Bíróság a 2004. október 11. napján meghozott, november 20-án jogerőre emelkedett, 8.P.21.934/2003/30. számú ítéletével 25.695.000,- Ft és járulékai vállalkozói díj megfizetésére kötelezte az I. rendű alperest a felperesi jogelőd javára. A követelés behajtására irányuló, (végrehajtó neve) önálló bírósági végrehajtó előtt 46.V.150/2006. szám alatt folyó eljárásban a végrehajtó megállapította, hogy az adósnak semmilyen vagyona nincs.

A 2004. február 4-én létrejött vállalkozási szerződés értelmében az I. rendű alperes a II. rendű alperestől rendelte meg az idősek otthona építésével kapcsolatban szükséges hátralévő kivitelezési munkák végzését 377 millió Ft + ÁFA vállalkozói díj ellenében. A vállalkozási szerződés értelmében a II. rendű alperesnek 2004. december 30. napjáig kellett teljesítenie. Ezt megelőzően - 2004. november 22-én - az alperesek felbontották a közöttük 2002. július 18-án létrejött adásvételi szerződést. Az I. rendű alperes az adásvételi szerződés felbontása napján átadta "a felülépítményt" is a II. rendű alperesnek, ennek ellenértékéről 57.697.798,- Ft összegű számlát bocsátott ki. A számla teljesítése az alperesek megállapodása értelmében az egymás felé fennálló követelések "összevezetésével" történt. A városnév Körzeti Földhivatal a 2004. november 22-én létrejött szerződés alapján a II. rendű alperes tulajdonjogát a perbeli ingatlanra visszajegyezte.

A szeVÁrosnévrződés felbontásakor a II. rendű alperes tudott az I. rendű alperes felperesi jogelőddel szemben fennálló tartozásáról, az ezzel kapcsolatban született bírósági ítélet tartalmát ismerte. Nem volt titok a II. rendű alperes előtt az sem, hogy a birtokába bocsátott ingatlanon kívül az I. rendű alperesnek egyéb vagyona nincs.

A felperes keresetében az alperesek között 2004. november 22-én létrejött szerződés hatálytalanságának megállapítását, továbbá a II. rendű alperes arra történő kötelezését kérte, hogy a tulajdonába került perbeli ingatlanból a Csongrád Megyei Bíróság 8.P.21.934/2003/30. számú ítélete folytán őt megillető követelését végrehajtás útján kielégítse. Álláspontja szerint az alperesek az adásvételi szerződés felbontásakor rosszhiszeműek voltak, ennek időpontjában ugyanis mindketten tudtak az I. rendű alperes felperesi jogelőddel szemben fennálló tartozásáról. Céljuk a felbontó szerződéssel ténylegesen a jogerős bírói ítélettel megállapított követelés

- 3 -

Gf.I.30.020/2008/4.szám

tekintetében a kielégítési alap elvonása volt. Az alperesek között létrejött szerződést ingyenesnek minősítette tekintettel arra, hogy közöttük tényleges pénzmozgás nem volt. Utalt arra is, hogy az alperesek egymással összefonódásban álló gazdálkodó szervezetek, emiatt is megállapítható a rosszhiszeműségük, továbbá e kapcsolat miatt a szerződés ingyenességét vélelmezni kell.

Az I. és II. rendű alperesek a kereset elutasítását kérték. Egyező álláspontjuk szerint az adásvételi szerződés felbontásakor jóhiszeműek voltak, céljuk nem a jogerős bírósági ítélettel megállapított követelés kielégítési alapjának elvonása volt, hanem az I. rendű alperes II. rendű alperessel szemben fennálló tartozásának rendezése. A II. rendű alperes tételesen felsorolta, hogy milyen címen, milyen összegű követelése állt fenn az egyesülettel szemben. Kiemelte, miután az I. rendű alperessel szemben jelentős követelése állt fenn, melyet elszámoltak, az ingatlan nem ingyenesen került vissza a tulajdonába.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperesek között 2004. november 22. napján létrejött és a település .../136. helyrajzi szám alatt felvett (település, utca, házszám) alatti külterületi ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződést felbontó megállapodás a felperessel szemben hatálytalan. Kötelezte a II. rendű alperest annak tűrésére, hogy a felperes ezen ingatlanból 25.695.000,- Ft és ennek 2003. október 14. napjától a kifizetés napjáig járó, a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamata erejéig kielégítést keressen. Megállapította, hogy az alperesek vonatkozásában nem állnak fenn a Ptk. 685/B § (1) bekezdésében szabályozott "összefonódás" kritériumai, erre figyelemmel az általuk 2004. november 22. napján kötött szerződés kapcsán a felek rosszhiszeműségét, illetőleg az ügylet ingyenességét vélelmezni nem lehetett (Ptk. 203. § (2) bekezdés). Ugyanakkor a felperes a Pp. 164. § (1) bekezdése alapján őt terhelő bizonyítási kötelezettségének az alperesek ügyletkötéskori rosszhiszeműsége tekintetében eleget tett. A II. rendű alperes ügyvezető elnöke (személy 2.neve) tanúvallomásában elismerte, hogy az adásvételi szerződést felbontó megállapodás előtt már tudott az I. rendű alperes felperessel szemben fennálló tartozásáról és arról is, hogy az I. rendű alperest ezen összeg megfizetésére a Csongrád Megyei Bíróság jogerős ítéletével kötelezte. A rosszhiszeműség megállapításához szükség volt annak bizonyítására is, hogy az adásvételi szerződés felbontásakor a II. rendű alperes azt is ismerte, a szerződéssel a felperesi követelés kielégítési alapját elvonja (BH 2001.62.). (személy 2.neve) tanúvallomásával alátámasztotta azt is, hogy a felbontó szerződés megkötésekor tisztában volt azzal a körülménnyel, hogy az I. rendű alperesi egyesületnek az ingatlanon kívül más vagyona nincs. Nem fogadta el az elsőfokú bíróság a II. rendű alperes jóhiszeműséggel kapcsolatos azon hivatkozását, mely szerint az I. rendű alperes szerződésszegése folytán rákényszerült a szerződés felbontására, illetőleg, hogy az I. rendű alperesnek nem volt egyéb, más vagyona, amiből a vele szemben fennálló tartozást kiegyenlíthette volna. Tekintettel arra, hogy a Ptk. 203. § (1) bekezdésében írt vagylagos feltételek közül a felperes a II. rendű alperes rosszhiszeműségét bizonyította, nem tért ki az ügylet ingyenes jellegére.