A Fővárosi Törvényszék Bf.8342/2009/4. számú határozata önbíráskodás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 87. §, 170. §, 273. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 346. §, 372. §] Bírók: Csákvári Mária, Tóth Bars, Tóth Mária

Fővárosi Bíróság

mint másodfokú bíróság

23.Bf.XI.8342/2009/4.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN

A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság a Budapesten, 2009. évi december hó 9. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

Í t é l e t e t:

Az önbíráskodás büntette és más bűncselekmény miatt vádlott neve ellen indított büntető ügyben a Budai Központi Kerületii Bíróság 2009 évi május hó 13.napján kihirdetett 3.B.XI.748/2007/10. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlott bűnösségét könnyű testi sértés vétségében (Btk.170.§. (1) bekezdése) is megállapítja.

Halmazati büntetését 500 (ötszáz) napi tétel pénzbüntetésre súlyosítja. Egy napi tétel összegét 500 (ötszáz) forintra felemeli.

Az így kiszabott összesen 250. 000 (kettőszázötvenezer) forint pénzbüntetést kell meg nem fizetése esetén napi tételenként egy-egy napi fogházbüntetésre átváltoztatni.

Egyebekben helybenhagyja az elsőfokú bíróság ítéletét.

A másodfokú eljárásban védői díjként felmerült 3000 (háromezer) forint bűnügyi költséget a vádlott viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye.

I n d o k o l á s

A Budai Központi Kerületi Bíróság 2009 május 13-án kelt, fenti számú ítéletével vádlott neve vádlottat önbíráskodás bűntettének kísérlete miatt 350 napi tétel pénzbüntetésre ítélte,

23.Bf.XI. 8342/2009/4. szám

-2-

egy napi tétel összegét 250 forintban állapította meg, rendelkezett az így kiszabott összesen 87.500 forint pénzbüntetés meg nem fizetés esetére történt átváltoztatásáról. Kötelezte vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére is, míg a könnyű testi sértés vétsége miatt emelt vád alól vádlottat felmentette.

Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott terhére egyrészt sérelmezte könnyű testi sértés vétsége alóli felmentést, másrészt a súlyosabb joghátrány alkalmazását indítványozta, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását.

A Fővárosi Főügyészség Bfel. 15.995/2009 sz. átiratában az ügyészi fellebbezést változatlanul fenntartotta indítványozta, hogy a Fővárosi Bíróság ennek helyt adva változtassa meg az elsőfokú bíróság ítéletét.

A vádlott kirendelt védője a nyilvános ülésen az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta.

Az ügyészi fellebbezés és az ennek nyomán született főügyészi indítvány a bűnösség vonatkozásában teljes egészében, míg szankció esetében túlnyomó részt alapos.

A Fővárosi Bíróság a Be. 346.§ /1/ bekezdésében irt jogkörében eljárva a Be. 348.§ /1/ bekezdése alapján bírálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét ugyanazt megelőző eljárást. Ennek eredményeként megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a büntetőeljárási szabályok megtartásával járt el, feltárt és értékelési körébe vont minden olyan bizonyítékot, amely a vádlott büntetőjogi felelősségével kapcsolatban relevanciával bír, e bizonyítékok kifogástalan értékelésével döntően megalapozott tényállást határozott meg indokolási kötelezettségét is teljesítve.

Ettől eltekintve az elsőfokú bíróság ítéletének a tényállása - szűk körben - iratellenes illetve hiányos azaz a Be 351.§ /2/ bekezdés b/ pont II. fordulata, illetve c/ pontja szerinti részleges megalapozatlanságban szenved.

A Fővárosi Bíróság ezt a részleges megalapozatlanságot a Be. 352.§ /1/ bekezdés . a/ pontja alapján a rendelkezésre álló iratok tartalmára tekintettel az alábbiak szerint küszöbölte ki: