BH 1999.1.32 Fizetési meghagyás esetén a befizetett eljárási illeték részbeni visszatérítésének akkor van helye, ha a kérelem visszavonására a fizetési meghagyásnak a bíróság részéről történő kibocsátását megelőzően kerül sor [Pp. 315. § (1) bek., 322. § (2) bek., 1990. évi XCIII. tv. 42. § (1) bek. d) pont, 58. § (1)-(7) bek.].

A felperes 19.230.539,-Ft és kamata megfizetése érdekében fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperessel szemben az elsőfokú bíróságtól. A kérelmére 300.000,-Ft eljárási illetéket rótt le. Az elsőfokú bíróság a fizetési meghagyást kibocsátotta, azt az adós 1996. szeptember 23-án átvette, ellene 1996. szeptember 30-án ellentmondást nyújtott be. Az elsőfokú bíróság az 1997. január 30-án kelt végzésében a felperest az ellentmondás benyújtásáról értesítette, egyben felhívta, hogy az illetéket 15 nap alatt a peres eljárás illetékére, 750.000,-Ft-ra egészítse ki. A felperes az 1996. december 30-án kelt bejelentésében előadta, hogy az alperessel peren kívül megállapodást kötött, ezért a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmétől eláll, kérte az eljárás megszüntetését, és egyben a lerótt 300.000,-Ft illeték visszatérítését. A kérelmét az 1997. március 17-én kelt beadványában megismételte. Az elsőfokú bíróság végzésében a felek között folyamatban lévő pert a Pp. 322. §-ának (2) bekezdésére utalással az illeték lerovásának elmulasztása miatt megszüntette, az illeték visszatérítése iránt előterjesztett kérelmet elutasította.

A végzés ellen a felperes fellebbezett, amelyben az elsőfokú bíróság végzésének részbeni megváltoztatását és az általa lerótt 300.000,-Ft illeték visszatérítését kérte. Csupán utalt rá, hogy az illeték 90%-a az 1990. évi XCIII. tv. 58. §-ának (1) bekezdése szerint egyébként is visszaigényelhető, tekintettel arra, hogy az eljárás érdemi tárgyalás nélkül szűnt meg.

Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A fellebbezés nem alapos.