BH 2001.6.298 A Munka Törvénykönyvében szabályozott összeférhetetlenség kérdését - eltérő megállapodás hiányában - a gazdasági társaság cégjegyzékben feltüntetett tevékenységi körének a munkáltató tevékenységi körével való összehasonlítása alapján kell vizsgálni [Mt. 191. § (2) bek. b) pont].

A felperes 1976. óta állt az alperes, illetőleg a jogelődei alkalmazásában, legutóbb bányászati üzemigazgató munkakört látott el. Az Mt. 188. §-ának (3) bekezdése szerint meghatározott körben vezető állású munkavállalónak minősült.

Az alperes 1997. március 24. napjával kezdődő öt hónap felmondási idővel megszüntette a felperes munkaviszonyát, mert különböző gazdasági társaságokban való részvételével megsértette az összeférhetetlenségi szabályokat, a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, ebből a szempontból nem ellenőrizte a munkatársait. Mindezek miatt, valamint az ügyének kivizsgálása során tanúsított magatartásával elvesztette a munkakörének ellátásához szükséges bizalmat.

A felperes a keresetében a munkaviszony megszüntetésének jogellenességére hivatkozással a kollektív szerződésben megjelölt többlet felmondási időre járó munkabér és többlet-végkielégítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest, valamint a további foglalkoztatás mellőzésével a magasabb összegű végkielégítés kétszeresét követelte.

A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét. Megállapította, hogy a felmondás indokai közül az 1., 2., 3. és 6. pontokban foglaltak valós és okszerű indokát képezték a felperes munkaviszonya megszüntetésének.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.

A megyei bíróság az ítéletével helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Az ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az Mt. 191. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint a vezető állással összeférhetetlen az olyan gazdasági társaságban való részvétel, amelynek a tevékenységi köre részben vagy egészben megegyezik a munkáltatóéval. Ebből a szempontból nincs jelentősége, hogy a gazdasági társaság a munkáltatóéval megegyező tevékenységet ténylegesen folytatja-e, vagy az csak a cégjegyzékben szerepel. A felperes nem a vezető állású munkavállalóktól elvárható módon járt el az összeférhetetlenségi nyilatkozat kitöltésekor, valamint ezzel kapcsolatos személyes meghallgatásakor, ezért az e körben tanúsított magatartása és a felmondásban megjelölt társaságokban való részvétele alátámasztják az alperes bizalomvesztését.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az alperesnek a kereset szerint történő marasztalása iránt a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Tagadta, hogy megszegte a vonatkozó vezérigazgatói utasításban és az Mt. 191. §-ában foglaltakat, mert mindkét rendelkezés az azonos vagy hasonló tevékenységet folytató gazdasági társaságban való tagságot tilalmazza. A tevékenységi körök azonossága szempontjából csak a ténylegesen gyakoroltak jöhetnek szóba, mert ezek veszélyeztethetik a munkáltató érdekét. Azok a társaságok, amelyekben részt vett, tevékenységet egyáltalán nem folytattak, vagy az nem egyezett meg az alperesével, ezért bejelentési kötelezettsége nem volt, összeférhetetlen helyzetbe nem került. Az U. Rt.-ben fennálló tagsági viszonya a bejelentési kötelezettség keletkezésekor már nem állt fenn. A részvénytársaság és az alperes között a gazdasági kapcsolat 1991 áprilisában keretszerződés megkötésével keletkezett, ebben a beosztásánál fogva nem vett részt. Később a munkaköréből eredően három esetben szerződött a társasággal, de a keretszerződés alapján és ahhoz igazodóan. A részvénytársaság tulajdonosi összetétele és az alperessel fennálló gazdasági kapcsolata kezdettől fogva ismert volt.

Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.