A Kúria Pfv.21934/2015/4. számú precedensképes határozata. [1952. évi III. törvény (Pp.) 141. §, 164. §, 206. §] Bírók: Baka András, Kovács Zsuzsanna, Pataki Árpád

A határozat elvi tartalma:

Ha a személyiségi jogsértés abban áll, hogy a felperesről a hozzájárulása nélkül származására és vallására vonatkozó személyes adatot közöl egy olvasott internetes hírportál, az 500.000 Ft nem vagyoni kártérítés megítélése köztudomásúnak tekintett hátrányok okán nem tekinthető eltúlzottnak. 1959. IV. Tv. 84. § (1) e), 1959. IV. Tv. 355. § (1), 1959. IV. Tv. 355. § (4), 1952. III. Tv. 141. § (2), 1952. III. Tv. 141. § (6), 1952. III. Tv. 164. § (1), 1952. III. Tv. 206. § (1)

***********

Pfv.IV.21.934/2015/4.szám

A Kúria a Dr. Kolozsvári-Kiss Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kolozsvári-Kiss István ügyvéd) által képviselt felperesnek a dr. Bodolai László ügyvéd (által képviselt alperes ellen a Fővárosi Törvényszék előtt 25.P.23.629/2013. számon indult és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.513/2014/3-II. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által 13. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

A Kúria kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.400 (huszonötezer-négyszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak megtéríteni.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A megállapított tényállás értelmében az alperesi gazdasági társaság üzemelteti a .. internetes hírportált. Itt jelent meg ..-án .. újságírótól a ".." című újságcikk. A cikk kiemelten szedett bevezetője szerint rendőrségi üggyé fajultak a zsidó hitközségen belüli személyi ellentétek, ugyanis a napokban gyanúsítottként hallgatták ki .., akit a .. egyik korábbi, fontos pozícióban lévő alkalmazottja jelentett fel, mert kiderítette róla, hogy a vallási szabályok szerint nem zsidó származású. A bevezetőben az is szerepel, hogy a rabbi nyílt levélben ment neki a .. vezetőinek, akik bár tudtak a szerinte vallási belügybe avatkozó alkotmányellenes rendőrségi nyomozásról, "cinkos némasággal" figyelték a megalázó eseményeket. A cikkben az szerepel, hogy .. blogjából kiderül, hogy a gyanúsítás mögött lényegében az áll, hogy "a .. egyik befolyásos alkalmazottjáról, ..-ról kiderítette, hogy az a zsidó vallási szabályok szerint nem vehet részt a zsidó liturgia bizonyos szertartásaiban, ugyanis anyai ágon nem zsidó, hanem katolikus származású". A cikk azt is közölte, hogy ".. éveken keresztül közeli munkatársa volt a hitközség vezetőinek, sőt egyértelmű volt, hogy ő lesz .. ügyvezető igazgató utódja". A cikk közli .. előadását arról, hogy a feljelentés nyomán két év szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják. Közlik azon álláspontját is, hogy ő kizárólag a munkáját végezte, amikor tisztázta, hogy az "ősi vallási törvények alapján" valakit nem lehet bizonyos szertartásokban szerepeltetni. Ezt követően a cikk idézi a rabbinak a .. vezetőihez címzett levele fontosabb megállapításait. A cikk azt is tartalmazza, hogy a blogon az szerepel, hogy az ügy nem csupán .. vallási hátteréről szól, hanem egy kiterjedtebb ellentétről, amely megosztja a hitközség vezetését. A cikk arról számol be, hogy az adott blogon a rabbi azt is állítja, hogy a mostani rabosítást milliós pénzek, végkielégítések kifizetése is megelőzte. A cikk azzal zárul, hogy úgy tudják, a blog poszt megjelenése után .. felhívta telefonon .. és felajánlotta neki a hitközség jogi segítségét.

A felperes végleges kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette az emberi méltóságát azzal, hogy a perbeli cikkben közölte monogramjának feltüntetésével, hogy ő a zsidó vallási szabályok szerint nem vehet részt a zsidó liturgia bizonyos szertartásaiban, ugyanis anyai ágon nem zsidó, hanem katolikus származású. A felperes jogkövetkezményként kérte az alperes kötelezését arra, hogy a jogsértő állítást a továbbiakban ne terjessze, és további cikkeiben még monogramját se használja. Kérte az alperes abbahagyásra kötelezését is az állított jogsértés vonatkozásában. Kérte, hogy a bíróság töröltesse alperessel a kifogásolt kitételeket és monogramját, valamint a cikkben hivatkozott blog hivatkozást is. Kérte továbbá, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértéstől. Kérte továbbá azt, hogy elégtétel adásaként az alperes magánlevélben fejezze ki sajnálkozását a jogsértés megtörténtét elismerő nyilatkozattal. Azt is igényelte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperest 500.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére. Ennek indokaként előadta, hogy súlyos jogsértés történt, amellyel okozati összefüggésben őt jelentős hátrány érte.

Az elsőfokú bíróság a keresetnek részben helyt adott és megállapította, hogy az alperes azzal, hogy az általa üzemeltetett .. hírportálon 2012. június 26-án megjelent ".." című cikkben a felperes vallásával és származásával kapcsolatos adatot tett közzé, megsértette a felperes emberi méltóságát. Kötelezte az alperest, hogy a cikkből a felperes vallására és származására vonatkozó adatot törölje. A bíróság az alperest eltiltotta a további jogsértéstől, valamint kötelezte arra, hogy a megállapított jogsértésért 15 napon belül magánlevélben fejezze ki sajnálkozását a felperesnek. Kötelezte továbbá az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000 forint nem vagyoni kártérítést és 15.400 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú ítélet rendelkezett a le nem rótt illeték viseléséről, a pernyertesség-pervesztesség arányának figyelembevételével.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a sérelmezett közlés a felperes származására vonatkozott és a felperes különleges adatát tartalmazta. Azt is megállapította, hogy az írásban a felperes a monogramjának közlésével beazonosíthatóvá vált, ezért kereshetőségi joga fennállt a sérelmezett közlés tekintetében. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes különleges adatának közléséhez, illetve kezeléséhez nem járult hozzá, az jogalap nélküli volt és a célhoz kötöttsége sem állt fenn, ezért a felperes emberi méltóságát sértette. A nem vagyoni kártérítés megítélése vonatkozásában az elsőfokú bíróság szerint a felperes különleges adatára vonatkozó jogellenes adatkezelés olyan mértékű nem vagyoni hátránynak minősült, amely miatt nem vagyoni kártérítés alkalmazása indokolt volt. A kártérítés összegét - a felperest jogellenes adatkezeléssel ért hátrányokat figyelembe véve - az összes körülmény mérlegelésével 100.000 forintban állapította meg, ezt meghaladóan ezen kereseti kérelmet elutasította.