A Kúria Knk.37416/2015/2. számú precedensképes határozata. [10/2014. (II. 24.) OGY határozat (Házszabály) 153. §] Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Marosi Ildikó
A határozat elvi tartalma:
A Nemzeti Választási Bizottság azon határozatának megváltoztatása, amelyben hitelsítette azt a népszavazásra szánt kérdést, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyekkel közös háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozata is nyilvános legyen?"
***********
KÚRIA
Knk.IV.37.416/2015/2.szám
A Kúria a dr. Sobor Dávid ügyvéd (cím) által képviselt ... (cím2) kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) által országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott 61/2015. számú határozata felülvizsgálata iránt indított nemperes eljárásban, az alulírott napon meghozta az alábbi
v é g z é s t:
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 61/2015. számú határozatát megváltoztatja és az
"Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyekkel közös háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozata is nyilvános legyen?"
kérdés hitelesítését megtagadja.
A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.
A Kúria elrendeli e végzésének a Magyar Közlönyben történő közzétételét.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
I.
1. A népszavazási kezdeményezés Szervezője 2015. március 13-án összesen 24 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt:
"Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyekkel közös háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozata is nyilvános legyen?"
A Nemzeti Választási Bizottság 61/2015. számú határozatában a kérdést hitelesítette. Határozatában megállapította, hogy a kérdés az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben megfogalmazott követelményeknek megfelel.
2. A kérelmező a Nemzeti Választási Bizottság 61/2015. számú határozata ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Álláspontja szerint a vizsgálni kért határozat sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 46. § d) pontjában, azon belül a da)-dc) alpontokban foglaltakat, az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontját, továbbá az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdését.
2.1. A Nemzeti Választási Bizottság határozatának rendelkező részével és indokolásával szembeni követelményeket a Ve. 46. §-a tartalmazza. A felülvizsgálati kérelem szerint a 61/2015. számú határozat indokolásának I. pontja nem tartalmazza azokat a bizonyítékokat, illetve azokat a mérlegelési szempontokat, amelyek alapján a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: Iroda) elnöke a formai és tartalmi vizsgálatot elvégezte, az indokolás II. pontja csak deklarálja - további indokolás nélkül -, hogy a kérdés az Alaptörvényben és az Nsztv.-ben foglalt követelményeknek megfelel. Ezért a Nemzeti Választási Bizottság határozata sérti a Ve. 46. § da) és dc) alpontjaiban foglaltakat.
2.2. Az országos népszavazásból kizárt tárgyköröket az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése tartalmazza. A felülvizsgálati kérelem - a tiltott tárgykörök alkotmányi szabályozás-történetének ismertetése, valamint több alkotmánybírósági határozatra történő hivatkozás után - arra a következtetésre jutott, hogy a jelen eljárás alapjául szolgáló kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdés, így e tárgyban nem lehet országos népszavazást tartani. Véleménye szerint a kérdés érinti az országgyűlési bizottságok eljárására vonatkozó szabályokat, így az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 90 és 94. §-ait, valamint az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II.24.) OGY határozat (a továbbiakban: Házszabály) 153-155. §-ait. Az országgyűlési képviselők és a velük közös háztartásban élők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére és ezek nyilvánosságra hozására vonatkozó eljárási szabályok az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdések.
2.3. Az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése a személyes adatok védelméhez való jogot deklarálja. Az alapjogok korlátozására az I. cikk (3) bekezdés az irányadó. A vagyonnyilatkozat szükségképpen tartalmaz olyan adatokat, amely az érintettel kapcsolatba hozható, azaz az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 2. pontjába meghatározott személyes adat kategóriába tartozik. Az Infotv. 3. § 6. pontja definiálja a közérdekből nyilvános adat fogalmát. A hatályos szabályozás szerint amíg a nyilvános vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek vagyonnyilatkozata nyilvános, addig a közös háztartásban élők vagyonnyilatkozata nem. A törvényhozó a személyes adatok védelméhez való jog arányos korlátozásának szem előtt tartásával döntött úgy, hogy a közös háztartásban élők vagyonnyilatkozatát nem kell nyilvánosságra hozni. A népszavazásra feltenni szándékozott kérdés az alapjog aránytalan korlátozását eredményezi figyelemmel arra is, hogy míg pl. az országgyűlési képviselők a vagyonnyilatkozatok nyilvánosságát előíró szabályok ismeretében maguk döntenek úgy, hogy az anyagi helyzetük nyilvánosságát is vállalva megmérettetik magukat a választásokon, addig a velük egy háztartásban élő hozzátartozóknak e körben döntési joguk nincs. A kérelmező szerint a fentiek miatt a kérdés az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésébe ütközik.
II.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!