A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27549/2013/43. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉPÍTÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 340. §] Bíró: Bernáthné dr. Kádár Judit

1. számú települési Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Vágó Péter jogi képviselő címe./ ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve /I. rendű felperes címe./ I.r., II.rendű felperes neve /II. rendá felperes címe II.r. felpereseknek, dr. Makranczi Erzsébet jogtanácsos által képviselt alperes neve/alperes címe/ alperes ellen, építési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében, mely perbe alperes pernyertességének előmozdítása érdekében dr. Czikray Tamás /beavatkozó jogi képv. címe./ ügyvéd által képviselt alperesi beavatkozó /beavatkozó címe/ beavatkozott, meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság felperesek keresetét e l u t a s í t j a .

Kötelezi felpereseket, fizessenek meg egyetemlegesen I.r. alperesnek tizenöt napon belül 80.000.-/nyolcvanezer / forint perköltséget.

Kötelezi felpereseket, fizessenek meg egyetemlegesen alperesi beavatkozónak 75.000.-/hetvenötezer/ forint perköltséget.

Kötelezi II.r. felperest, fizessen meg az államnak külön felhívásra 30.000.-/harmincezer/ forint eljárási illetéket.

A bíróság megállapítja, hogy 30.000.-forint eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság K.00.000/2004. számú, a 1. számú települési Törvényszék K.00.000/2012. számú iratai, becsatolt közigazgatási iratok, perben kirendelt szakértői vélemények, valamint a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A 1. számú település 1. számú helyrajzi szám hrsz.-on nyilvántartott, a természetben 1. számú település, cim. alatti ingatlan II.r. felperes, míg a 1. számú település 2. számú helyrajzi szám hrsz.-on nyilvántartott, természetben 1. számú település, cim 2sz.alatti ingatlan alperesi beavatkozó tulajdonában áll. A két ingatlan közös határától 0,5 - 1,0 méterre a II.r. felperes ingatlanján egy helyi védelem alatt álló kb. 80 éves mocsárciprus található.

A beavatkozói ingatlan korábbi tulajdonosa 1981-ben a védett fa tengelyétől számított 2,5 méteres távolságon belül gépjárműtárolót helyezett el, melynek során a telek talajszintjét 2-2,5 méterrel megemelte, ennek következtében a közös telekhatáron támfal megépítése vált szükségessé.

Beavatkozó 2003-ban a gépkocsitároló átalakítása és hátsó irányba történő bővítése iránt terjesztett elő kérelmet, melyet a 1. számú település Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Építési és Környezetvédelmi Osztálya 0000/0/2003 számú határozatával engedélyezett.

II.r. felperes fellebbezését követően alperesi jogelőd 0000-0/2003 számú határozatával az elsőfokú határozatot megsemmisítve a kérelmet elutasította, megállapította, hogy a beavatkozó által kért épületátalakítás veszélyezteti a védett fa életét.

Beavatkozó 2004 februárjában ismételten építési engedély iránti kérelmet és építési tervdokumentációt terjesztett elő, melyet a ..........................Kft., 1. számú személy tervező készített. A tervdokumentáció az alábbi főbb szempontok szerint készült:

1. "Alaplemez", fal-, és födémszerkezet, monolit vasbetonszerkezet, amely a legjobban ellenáll a minden irányból ható földnyomásnak, repedésmentes felületek biztosíthatók a vízszigetelések számára, dobozszerű kialakítására tekintettel bárhol, pontszerűen alátámasztható, elcsúszás ellen az alapokba való befogás biztosítható.

2. Alapozás pontalapokkal készül, a lehető legtávolabb elhelyezve a védett fa tengelyétől lehetővé téve a talajban lezajló vízmozgások természetes lefolyását.

3. Valamennyi, földdel érintkező padló- és falszerkezet mentén úgynevezett "lemezszivárgó" épül, homokos kavics és "dörken" szivárgólemez alkalmazásával. A konstrukció így alkalmas arra, hogy a födémlemezről és a föld bármely rétegéből érkező csapadékvíz és rétegvíz szabad utat találjon a természetes állapottal azonos módon a védett fa gyökérzetéhez, amely feltétel ma nincs biztosítva a meglévő építmény körül.

4. Az udvar szintjén úgynevezett "zöldtetős" födém konstrukciót terveztünk, mely természetes környezetet ad a lakóház udvarszintjén és a védett fa környezetében.

5. Az új építmény terepszint alatti létesítménynek minősül, követi a természetes terepfejlesztést, és megfelel a korábban kialakult építési körülményeknek.

6. A hosszméretet úgy határoztuk meg, hogy az épületektől biztonságos védőtávolságok maradjanak. Az alaptestek további "elhúzásával" el kell kerülni a földmunkák és alapozási munkák idején is, és a kész állapotban is a lakóépület stabilitásának veszélyeztetését.

7. Az épületet egy feljárati lépcső közelíti meg, folyamatos emelkedéssel, biztonságos alapozási megoldásokkal.

8. A feljárati lépcsőtérbe jutó csapadékvíz elvezetését összefolyóval és vízkivezetéssel biztosítottuk, akár a fa gyökérzete felé, akár a padló alatti szivárgó paplanrétegbe.

9. A kialakítás teljesen egyezik a meglévő állapot geometriai megjelenésével, sem homlokzatilag, sem tömegében nem jelent változást a jelenlegi állapothoz."

Rögzítette továbbá a tervdokumentáció, hogy az építészeti és a statikai feltételeken túl maximálisan figyelembe veszik a védett fa közelségét, és a tervezett építészeti és szerkezeti megoldásokkal a jelenleginél lényegesen jobb körülményeket biztosítanak a védett fa természetes környezetének visszaállításához. A tervdokumentáció 4. pontja részletezi a szerkezeti rétegrendeket. Ezen túlmenően tartalmazza, hogy a kivitelezést csak megfelelő kiviteli tervek birtokában, felkészült felelős műszaki vezetéssel rendelkező kivitelező végezheti. Ezen túlmenően minden körülményről, melyek az elbontás során kerülhetnek napvilágra a védett fa körülményeit illetően, az illetékes környezetvédelmi szakemberek tájékoztatását, és a legcélravezetőbb megoldás kialakítását és alkalmazását írta elő.

Az elsőfokú építési hatóság 0000-0/2004. számú határozatával a 2. számú települési Nemzeti Park és Polgármesteri Hivatal szakmai referense véleményének beszerzését követően az építési engedélyt megadta.

II.r. felperes fellebbezését követően alperesi jogelőd 0000-0/2004 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

II.r. felperes a határozattal szemben törvényes határidőn belül felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei bíróság 12.K.00.000/2004/81.sz. ítéletével alperesi jogelőd 0000-0/2004 számú határozatát hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására kötelezte. Az ítélet indokolásában rögzítette, hogy az alperesi beavatkozó ingatlanján meglévő gépjárműtároló terepszint alatti építménynek minősül, a kialakult állapotot mind a hatóságnak, mind a bíróságnak fennállóként kell elfogadnia függetlenül a kialakulás körülményeitől. A tervdokumentáció szerinti paraméterekkel megvalósuló építkezés eredményeképp az építmény terepszint felettivé nem válik. Rögzítette az ítélet, hogy a mocsárciprust, mint egyedi természeti értéket 1. számú település Megyei Jogú Város Tanácsa 00-00/TK.00000/1981. számú határozatával védetté nyilvánította, mely az ingatlan-nyilvántartásban is "természetvédelmi terület" megjelöléssel bejegyzésre került. Megállapította a bíróság, hogy mivel a tervezett bővítés kihat a fa életterére, azonban annak mértéke a mocsárciprusra gyakorolt hatása az eddigi eljárásban feltártak mentén nem állapítható meg, így a tényállás részbeni tisztázatlansága okán tartotta alperesi jogelőd határozatát jogszabálysértőnek, és helyezte hatályon kívül a határozatot.