A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20070/2019/6. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) IX. cikk] Bírók: Fintha-Nagy Péter László, Hercsik Zita, Kovács Éva

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.22196/2018/9., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20070/2019/6.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.070/2019/6/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Kádár Kinga ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Karsai Dániel András ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2018. november 27. napján kelt 22.P.22.196/2018/9. számú ítélete ellen a felperes részéről 11. sorszám alatt és az alperes részéről 10. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000 (Negyvenezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, továbbá a Magyar Államnak külön felhívásra 80.000 (Nyolcvanezer) forint fellebbezési illetéket.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 15.000 (Tizenötezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a ..., ... és ... napjain írt - számos címzetthez eljuttatott - e-mailjeiben annak valótlan állításával, hogy a ... felújításánál 1,2 milliárd forintnyi közpénzzel kapcsolatban sikkasztás történt volna, megsértette a jóhírnévhez való jogát. Kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől, továbbá elégtétel adására, valamint 1.000.000 forint sérelemdíj és perköltség megfizetésére kötelezését.

Az alperes a kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását indítványozta.

Előadása szerint az általa írt e-mailek nem tartalmaznak valótlan tényállításokat, azok véleményt fogalmaznak meg a ... működésével kapcsolatban. Nyilatkozata érékeléséhez elengedhetetlen a kifogásolt kijelentések szövegkörnyezetben történő értékelése, a szövegösszefüggések vizsgálata. Csupán az első e-mail tartalmaz sikkasztásra vonatkozó utalást, de nem tényállítás, hanem véleménynyilvánítás formájában. A saját - tényekkel alátámasztott - véleményét, panaszát fogalmazta meg elektronikus leveleiben, nem tényt állított, pusztán egy gyanút vetett fel. Véleménye közügyek vitatásával kapcsolatos, a felperes tűrési kötelezettsége ezért a perbeli esetben fokozottabb.

A felperes nem bizonyította továbbá, hogy bármilyen hátrány érte az e-mailek folytán, a címzettek a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján semmilyen érdeklődést nem tanúsítottak az azokban foglaltak iránt.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 190.500 forint perköltséget, továbbá a Magyar Államnak külön felhívásra 60.000 forint kereseti illetéket.

Ítéletének indokolásában ismertette a Ptk. 2:42. § (1) és (2) bekezdéseiben, 2:43. §-ában, 2:45. § (2) bekezdésében, 2:51. § (2) bekezdésében, 3:1. §-ában foglaltakat.

Rögzítette, hogy a felperes összességében a sikkasztás vonatkozásában kérte a jogsértés megállapítását, így a keresetlevélben idézett szövegrészeket annak tükrében vizsgálta, hogy ezekkel az alperes a sikkasztás tényét állította-e.

A sérelmezett tartalmakat a teljes szöveggel összevetve arra a következtetésre jutott, hogy az elektronikus levelek egy fürdővendég panaszát fogalmazták meg. A felperes nagyrészt a ... működését, üzemeltetését, a szolgáltatások színvonalát, minőségét kifogásolta, arra utalva, hogy bár a fürdő felújítására 1,2 milliárdnyi közpénzt költöttek, az lényegesen rosszabbul működik, mint a felújítást megelőzően. Ezzel összefüggésben tette fel a kérdést a felperes, hogy mire került elkötésre az 1,2 milliárd forint. Az első e-mailben ugyan valóban felvetette a sikkasztás lehetőségét, ez azonban nem egyenértékű azzal, mintha tényként állította volna, hogy a felperes közreműködésével sikkasztás történt. A további két e-mailben pedig a sikkasztásra vonatkozóan még csak ilyen tartalmú felvetés sincs.

Az alperes véleménynyilvánítási szabadságának körébe tartozik, hogy a ... működését, üzemeltetését jónak, vagy rossznak minősíti, a jogi személy felperes az ezzel kapcsolatos igen markáns, negatív véleményeket is köteles tűrni, tekintettel arra, hogy a becsülethez való jog jellegénél fogva csak természetes személyt illethet. A perben nem volt jelentősége annak, hogy a ... ténylegesen jól vagy rosszul működik, ez egyébként sem bizonyítható.

Az első e-mailben megfogalmazott, sikkasztásra vonatkozó rész nem tekinthető tényállításnak, pusztán egy felvetésnek, intézkedéskérésnek az alperes részéről, az tehát a felperesre vonatkozó sértő, valótlan tényállítást nem tartalmaz.

Nem volt megállapítható az sem, hogy a felperest az e-mailek folytán bármilyen hátrány érte volna. Önmagában az a körülmény, hogy az alperes az e-maileket nagy számú címzettnek továbbította, nem bír jelentőséggel, tekintettel arra, hogy semmilyen adat nem merült fel arra nézve, miszerint az e-mailekkel összefüggésben bármilyen intézkedés történt volna, avagy arra bármely címzett reagált volna.

A felperes által kifogásolt tartalmak nem minősülnek tényállításnak, a felperes a három e-mailből néhány mondatot ragadott ki, melyek önmagukban, a teljes szöveg vizsgálata nélkül nem értelmezhetőek.

A Pp. 83. § (1) bekezdése alapján rendelkezett a perköltség viseléséről.

Az alperes által a Pp. 81. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően igazolt perköltség összegét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése alapján mérsékelte tekintettel arra, hogy az ügyben az alperes jogi képviselője egy írásbeli ellenkérelmet, valamint egy rövidebb viszontválaszt terjesztett elő, a perben egy rövid tárgyalás megtartására került sor, a jogvita a becsatolt iratok tartalma alapján - további bizonyítás lefolytatása nélkül - elbírálható volt.

Az elsőfokú ítélettel szemben a felperes és az alperes is fellebbezéssel éltek.

A felperes a fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereseti kérelmének történő helyt adást, az alperes perköltségben marasztalását kérte.

A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp. 369. § (3) bekezdésének a), c) és d) pontjaiban foglaltakra alapította.

Álláspontja szerint az alperes az elektronikus leveleiben azt a valótlan tényt állította, hogy a ... felújításával kapcsolatban 1,2 milliárd forint közpénz vonatkozásában sikkasztás történt.

Tény, hogy az alperes a hivatkozott e-mailjeiben a ..., illetve annak működését számtalan kritikával illette. A megfogalmazott kritikák nagy részével nem ért egyet, amiről az alperes válaszlevélben tájékoztatást is kapott, bár ennek a per szempontjából nincs jelentősége.