A Legfelsőbb Bíróság Mfv.10209/2009/4. számú határozata társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 67. §] Bírók: Magyarfalvi Katalin, Patassyné dr. Dualszky Katalin, Zanathy János

Mfv.III.10.209/2009/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Hajdara Béla ügyvéd által képviselt felperesnek jogtanácsos által képviselt Egészségbiztosítási Pénztár alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Gyulai Munkaügyi Bíróságon 3.M.322/2008. szám alatt indított és a Gyulai Munkaügyi Bíróság 2009. január 13-án kelt 3.M.322/2008/16. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Gyulai Munkaügyi Bíróság 3.M.322/2008/16. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen a felperesnek 15 nap alatt 10.000 (Tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárásban felmerült illetéket a magyar állam viseli.

I n d o k o l á s

M. L. lakatosként áll a Kft. alkalmazásában. 2006. november 17-én a szarvasmarha tenyésztési telepen a II. istálló csapadékvíz elvezető csatornáját szerelték és abban mint a munka irányítója vett részt. Az alumínium támasztó létrát a megfelelő dőlésszöggel a falhoz támasztották munkatársával olyként, hogy annak lábait a sáros, egyenetlen talajba mélyen belenyomták és azt a munkatárs fogta. M. L. a létrán felfelé haladva kb. a hetedik létrafokon mellélépett, sáros lába megcsúszott, leesett, a létra rádőlt. Kezén töréses és egyéb zúzódásos sérülést szenvedett.

A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár 28302-05-2189/2008. számú fizetési meghagyásával 346.581 Ft egészségbiztosítási költség, ezen összeg kamatai, összesen 384.383 Ft megtérítésére kötelezte a munkáltatót a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 67. §-ára hivatkozva, mert megállapításai szerint a baleset a munkáltató munkavédelmi szabályszegése miatt következett be. Az egészségbiztosítási pénztár álláspontja szerint megsértette a munkáltató a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 42. § a) és b) pontjában, 44. § (1) bekezdésében, 54. § (2), (5), (7) bekezdésében, 55. § (1) bekezdésében, 60. § (1) bekezdésében, valamint a 14/2004.(IV.19.) FMM rendelet (FMMr.) 55. § (1) bekezdés és a 4/2002.(II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet (együttes R.) 4. sorszámú melléklet III. fejezet 6.4.3. pontjában írtakat.

A kötelezett a fizetési meghagyást keresettel támadta meg a munkaügyi bíróság előtt és annak hatályon kívül helyezését kérte, vitatva a munkavédelmi szabályszegéseket.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

A Gyulai Munkaügyi Bíróság ítéletével a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár által kibocsátott 2008. június 10. napján kelt fizetési meghagyását hatályon kívül helyezte. Az ítélet indokolásában a rendelkezésre álló bizonyítási anyag alapján a bíróság - lényegében a Pp. 206. §-a szerint - a fizetési meghagyásban megállapított tényállást akként változtatta meg, hogy az adott szarvasmarha telepen általában jellemző, hogy a talajfelszín sáros, trágyával szennyezett. Ilyen körülmények mellett a támasztólétra kitámasztása mégis megfelelően történt, mert a sáros felszín alatt egy szilárd rétegződés volt található és a támasztólétra két lábát a munkavállalók eddig nyomták. Nincs arra vonatkozó peradat, hogy a létra egyik lába tovább süllyedt volna. A létra dőlése előtt a sérült talpmagassága kb. 2 méteren volt. A létrát a munkatárs megfelelően fogta, de a sérült mellélépése, figyelemmel a talpmagasság feletti súlypontra, olyan nyomatékot eredményezett, amely mellett a munkatárs nem volt képes a dőlést megakadályozni. A sérült lábbelije munkabiztonsági szempontból megfelelő volt. A lábbeli talpának besározódása, csúszóssá válása nem volt megakadályozható és az, hogy a sérült lába a mellélépés előtt megcsúszott volna, ítéleti bizonyossággal nem volt megállapítható. A lakatos munkakört betöltő szakképzett sérült kompetenciájába tartozott többek között a létrán való munkavégzés is, arra vonatkozó peradat pedig nem állt rendelkezésre, hogy a sérült létrán való munkavégzésre ne lett volna alkalmas.

A munkaügyi bíróság ítélete ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel a Pp. 270. § (2) bekezdése alapján törvénysértésre hivatkozva. Idézte felülvizsgálati kérelmében az alperes az Ebtv. 67. § (1) bekezdésében, a Legfelsőbb Bíróság KK 25. számú állásfoglalásában, az Mvt. 44. § (1) bekezdésében, az együttes R. 6.4.3. pontjában és az FMMr. 55. § (1) bekezdésében írtakat.

Álláspontja szerint mindezen jogszabályi követelmények a perbeli esetben nem valósultak meg. A csúszós, sáros, egyenetlen talaj a munkavégzés során nem volt biztonságos. A segítő munkatárs, aki fogta a létrát, szervezési intézkedésként nem volt elegendő, mert a létra ennek ellenére eldőlt. E munkavédelmi szabályszegések, amelyeket a munkáltató követett el, ok-okozati összefüggésben vannak a bekövetkezett balesettel. Mindezekre figyelemmel az alperes elsődlegesen a munkaügyi bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a munkaügyi bíróság ítéletének hatályban tartását kérte.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján.