A Fővárosi Ítélőtábla Bf.121/2010/17. számú határozata kábítószerrel visszaélés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 17. §, 21. §, 137. §, 282. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 4. §, 348. §, 349. §, 371. §, 372. §, 381. §, 386. §] Bírók: Miszlayné dr. Lányi Éva, Nehrer Péter, Székely Ákos

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

3.Bf.121/2010/17.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, 2011. év május hó 4. napján tartott nyilvános ülésen meghozta és kihirdette a következő

í t é l e t e t:

A kábítószerrel visszaélés bűntette miatt I. r. vádlott és társai ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Bíróság 2009. év december hó 15. napján kelt, 8.B.740/2008/78. számú ítéletét II. r., III. r. és IV. r. vádlottak tekintetében megváltoztatja.

II. r. vádlott cselekményét a Btk. 282.§ (1) bekezdésébe ütköző, de a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő kábítószerrel visszaélés bűntettének minősíti, melyet a Btk. 21.§ (2) bekezdése szerinti bűnsegédként követett el.

III. r. vádlott cselekményét Btk. 282.§ (1) bekezdésébe ütköző, de a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő kábítószerrel visszaélés bűntettének minősíti.

IV. r. vádlott cselekményét 282.§ (1) bekezdésébe ütköző, de a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő kábítószerrel visszaélés bűntettének minősíti.

IV. r. vádlott főbüntetését 2 (kettő) évi és 6 (hat) hónapi börtönbüntetésre enyhíti.

II. r. és III. r. vádlottakkal szemben a házi őrizetben töltött időt is beszámítani rendeli a kiszabott szabadságvesztésbe.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét II. r., III. r. és IV. r. vádlottakkal szemben helybenhagyja.

Kötelezi III. r. vádlottat, hogy a másodfokú eljárásban felmerült 15.000.- (tizenötezer) forint bűnügyi költséget az államnak fizesse meg.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A Fővárosi Bíróság a 2009. év december hónap 15. napján kihirdetett 8.B.740/2008/78. számú ítéletében - mely fellebbezés hiányában I. r. vádlott tekintetében nyomban, míg V. r. vádlottat érintően a fellebbezés visszavonása folytán a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.121/2010/7. számú végzésével megállapítottan 2010. év szeptember hónap 9. napján jogerőre emelkedett - II. r., III. r. és IV. r. vádlottat egyaránt bűnösnek mondta ki kábítószerrel visszaélés bűntettében [Btk. 282/A. § (1) bekezdés 4. fordulat, (3) bekezdés]. Ezért II. r. vádlottat 3 év 6 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra; III. r. vádlottat 4 év börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra; végül IV. r. vádlottat 3 év 6 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Mindhárom vádlottat érintően beszámította a szabadságvesztésbe az előzetes fogvatartásban töltött időt.

A lefoglalt pénzösszeg tekintetében vagyonelkobzást rendelt el; rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről és a bűnjelekről: utóbbiakat részben elkobozta, rézben kiadásukat, megsemmisítésüket, illetőleg az iratoknál való kezelésüket rendelte el.

Az ítélet ellen II. r. vádlott és védője enyhítését; III. r. vádlott és védője téves minősítés miatt és - a belső arányosságra hivatkozással - enyhítés végett; míg IV. r. vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítés érdekében fellebbezett.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a 2010. év április hónap 16. napján kelt BF.594/2008/14. számú átiratában utalt arra, hogy az ítéleti tényállás 1. pontjában írt cselekmény esetében nem a holland, hanem a szakértő által ugyancsak kiszámolt magyar adatoknak megfelelően kell a kábítószer-hatóanyagtartalmat a tényállásban rögzíteni.

Ennek folyományaként IV. r. vádlott terhén megállapítható kábítószernek a hatóanyag tartalma a csekély mennyiséget meghaladja, a jelentős mennyiség alsó határát azonban nem éri el. Figyelemmel az elkövetés körülményeire cselekménye így helyesen a Btk. 282/A. § (1) és (2) bekezdés a) pontja szerinti bűnszövetségben elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntetteként értékelendő.

A büntetések inkább méltányosak mint eltúlzottak, azok mérséklése az átirat szerint nem indokolt.

Összességében IV. r. vádlott cselekménye minősítésének megváltoztatását, az elsőfokú ítélet egyes elírásainak helyesbítését, egyebekben pedig a támadott döntés helybenhagyását indítványozta.

A másodfokú nyilvános ülésen II. r. vádlott védője sem a tényállás megállapítását, sem pedig a cselekmény minősítését nem támadta. Elfogadva, hogy védencével szemben méltányos büntetés került kiszabásra, mégis annak enyhítését kérte. Ennek oka - azon túl, hogy II. r. a jelen bűncselekménybe a védői megfogalmazás szerint csupán "belecsöppent", személyi körülményei pedig az azóta eltelt jelentős idő alatt kedvező irányban megváltoztak - elsősorban az, hogy az eddigi kényszerintézkedések beszámítása eredményeként mindössze három- és fél hónapot kellene már csak letöltenie a feltételes szabadság esedékességéig, ez pedig a büntetési célokat korántsem szolgálná.

III. r. vádlott védője az 1/2007. BJE határozatban, valamint közzétett eseti döntésben foglaltakra hivatkozva vitatta, hogy a jelen ügyben a vádlottak részéről kereskedés valósult volna meg; álláspontja szerint forgalomba hozatal történt. Utalt arra, hogy védence nem volt szervező, szorult anyagi helyzete miatt vált csupán a cselekmény elkövetőjévé. Az elmúlt négy évben a személyi körülményei kedvezően megváltoztak, egzisztenciát teremtett; a büntetlen előéletű III. r. vádlottal szemben ezért - a belső arányosságra is figyelemmel - a joghátrány enyhítését kérte.

IV. r. vádlott védője elsőként a tényállás megállapításának helyességét kérdőjelezte meg. A lefoglalt anyag vizsgálata csak részlegesen és nem is kellő alapossággal történt meg; s tekintve hogy utóbb maradéktalanul megsemmisítésre került, így ma már az nem is ismételhető meg, illetve pótolható. Ebből következően sem a lefoglalt anyag kábítószer-volta, sem pedig annak hatóanyag-tartalma nem igazolt. Konkrét eseti döntésekre, valamint állásfoglalásra hivatkozással a Fővárosi Ítélőtábla gyakorlatának megfelelően egyébiránt is legfeljebb az alapeset volna megállapítható a védő szerint. Vitatta ugyanakkor a bűnszövetség fennálltát: nincs arra adat, hogy a vádlottak több bűncselekmény elkövetésére készültek volna.

Összességében elsősorban védence felmentését, másodlagosan a cselekmény alapeseti minősítését és ezzel összefüggésben a büntetés enyhítését indítványozta.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselője a nyilvános ülésen az írásbeli indítványában foglaltak fenntartotta.

Az 1. tényállási pont kapcsán a titkos információgyűjtés adataival is igazolt elkövetési körülményekből bizonyított annak szervezett volta. A büntetések belső arányossága fennáll figyelemmel arra, hogy I. r. vádlott kábítószer-függő, rá más büntetési tétel az irányadó. IV. r. vádlott cselekményének helyes minősítése, az elsőfokú ítélet pontatlanságainak kiküszöbölése mellett annak helybenhagyását indítványozta.

II. r., III. r. és IV. r. vádlott megváltozott személyi körülményeikről nyilatkoztak, egyebekben csatlakoztak védőikhez.

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül a Be. 348. § (1) bekezdése alapján, a Be. 349. § (1) bekezdése szerinti körben.