A Fővárosi Ítélőtábla Bf.121/2010/17. számú határozata kábítószerrel visszaélés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 17. §, 21. §, 137. §, 282. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 4. §, 348. §, 349. §, 371. §, 372. §, 381. §, 386. §] Bírók: Miszlayné dr. Lányi Éva, Nehrer Péter, Székely Ákos

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék B.740/2008/78., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.121/2010/17.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

3.Bf.121/2010/17.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, 2011. év május hó 4. napján tartott nyilvános ülésen meghozta és kihirdette a következő

í t é l e t e t:

A kábítószerrel visszaélés bűntette miatt I. r. vádlott és társai ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Bíróság 2009. év december hó 15. napján kelt, 8.B.740/2008/78. számú ítéletét II. r., III. r. és IV. r. vádlottak tekintetében megváltoztatja.

II. r. vádlott cselekményét a Btk. 282.§ (1) bekezdésébe ütköző, de a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő kábítószerrel visszaélés bűntettének minősíti, melyet a Btk. 21.§ (2) bekezdése szerinti bűnsegédként követett el.

III. r. vádlott cselekményét Btk. 282.§ (1) bekezdésébe ütköző, de a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő kábítószerrel visszaélés bűntettének minősíti.

IV. r. vádlott cselekményét 282.§ (1) bekezdésébe ütköző, de a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő kábítószerrel visszaélés bűntettének minősíti.

IV. r. vádlott főbüntetését 2 (kettő) évi és 6 (hat) hónapi börtönbüntetésre enyhíti.

II. r. és III. r. vádlottakkal szemben a házi őrizetben töltött időt is beszámítani rendeli a kiszabott szabadságvesztésbe.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét II. r., III. r. és IV. r. vádlottakkal szemben helybenhagyja.

Kötelezi III. r. vádlottat, hogy a másodfokú eljárásban felmerült 15.000.- (tizenötezer) forint bűnügyi költséget az államnak fizesse meg.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A Fővárosi Bíróság a 2009. év december hónap 15. napján kihirdetett 8.B.740/2008/78. számú ítéletében - mely fellebbezés hiányában I. r. vádlott tekintetében nyomban, míg V. r. vádlottat érintően a fellebbezés visszavonása folytán a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.121/2010/7. számú végzésével megállapítottan 2010. év szeptember hónap 9. napján jogerőre emelkedett - II. r., III. r. és IV. r. vádlottat egyaránt bűnösnek mondta ki kábítószerrel visszaélés bűntettében [Btk. 282/A. § (1) bekezdés 4. fordulat, (3) bekezdés]. Ezért II. r. vádlottat 3 év 6 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra; III. r. vádlottat 4 év börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra; végül IV. r. vádlottat 3 év 6 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Mindhárom vádlottat érintően beszámította a szabadságvesztésbe az előzetes fogvatartásban töltött időt.

A lefoglalt pénzösszeg tekintetében vagyonelkobzást rendelt el; rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről és a bűnjelekről: utóbbiakat részben elkobozta, rézben kiadásukat, megsemmisítésüket, illetőleg az iratoknál való kezelésüket rendelte el.

Az ítélet ellen II. r. vádlott és védője enyhítését; III. r. vádlott és védője téves minősítés miatt és - a belső arányosságra hivatkozással - enyhítés végett; míg IV. r. vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítés érdekében fellebbezett.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a 2010. év április hónap 16. napján kelt BF.594/2008/14. számú átiratában utalt arra, hogy az ítéleti tényállás 1. pontjában írt cselekmény esetében nem a holland, hanem a szakértő által ugyancsak kiszámolt magyar adatoknak megfelelően kell a kábítószer-hatóanyagtartalmat a tényállásban rögzíteni.

Ennek folyományaként IV. r. vádlott terhén megállapítható kábítószernek a hatóanyag tartalma a csekély mennyiséget meghaladja, a jelentős mennyiség alsó határát azonban nem éri el. Figyelemmel az elkövetés körülményeire cselekménye így helyesen a Btk. 282/A. § (1) és (2) bekezdés a) pontja szerinti bűnszövetségben elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntetteként értékelendő.

A büntetések inkább méltányosak mint eltúlzottak, azok mérséklése az átirat szerint nem indokolt.

Összességében IV. r. vádlott cselekménye minősítésének megváltoztatását, az elsőfokú ítélet egyes elírásainak helyesbítését, egyebekben pedig a támadott döntés helybenhagyását indítványozta.

A másodfokú nyilvános ülésen II. r. vádlott védője sem a tényállás megállapítását, sem pedig a cselekmény minősítését nem támadta. Elfogadva, hogy védencével szemben méltányos büntetés került kiszabásra, mégis annak enyhítését kérte. Ennek oka - azon túl, hogy II. r. a jelen bűncselekménybe a védői megfogalmazás szerint csupán "belecsöppent", személyi körülményei pedig az azóta eltelt jelentős idő alatt kedvező irányban megváltoztak - elsősorban az, hogy az eddigi kényszerintézkedések beszámítása eredményeként mindössze három- és fél hónapot kellene már csak letöltenie a feltételes szabadság esedékességéig, ez pedig a büntetési célokat korántsem szolgálná.

III. r. vádlott védője az 1/2007. BJE határozatban, valamint közzétett eseti döntésben foglaltakra hivatkozva vitatta, hogy a jelen ügyben a vádlottak részéről kereskedés valósult volna meg; álláspontja szerint forgalomba hozatal történt. Utalt arra, hogy védence nem volt szervező, szorult anyagi helyzete miatt vált csupán a cselekmény elkövetőjévé. Az elmúlt négy évben a személyi körülményei kedvezően megváltoztak, egzisztenciát teremtett; a büntetlen előéletű III. r. vádlottal szemben ezért - a belső arányosságra is figyelemmel - a joghátrány enyhítését kérte.

IV. r. vádlott védője elsőként a tényállás megállapításának helyességét kérdőjelezte meg. A lefoglalt anyag vizsgálata csak részlegesen és nem is kellő alapossággal történt meg; s tekintve hogy utóbb maradéktalanul megsemmisítésre került, így ma már az nem is ismételhető meg, illetve pótolható. Ebből következően sem a lefoglalt anyag kábítószer-volta, sem pedig annak hatóanyag-tartalma nem igazolt. Konkrét eseti döntésekre, valamint állásfoglalásra hivatkozással a Fővárosi Ítélőtábla gyakorlatának megfelelően egyébiránt is legfeljebb az alapeset volna megállapítható a védő szerint. Vitatta ugyanakkor a bűnszövetség fennálltát: nincs arra adat, hogy a vádlottak több bűncselekmény elkövetésére készültek volna.

Összességében elsősorban védence felmentését, másodlagosan a cselekmény alapeseti minősítését és ezzel összefüggésben a büntetés enyhítését indítványozta.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselője a nyilvános ülésen az írásbeli indítványában foglaltak fenntartotta.