A Fővárosi Törvényszék K.34441/2009/18. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1992. évi LXXIV. törvény (Áfa tv.) 32. §, 35. §, 43. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 44. §, 86. §, 97. §] Bíró: Koltai György

FŐVÁROSI BÍRÓSÁG

13.K.34.441/2009/18.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Bíróság a ... munkavállaló (cím.) által képviselt felperes (cím) a dr. Szabó Pál kormánytisztviselő által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága, mint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal Hatósági Főosztály (cím.) alperes jogutódja ellen, adóügyben hozott közigazgatási határozat (hivatkozási szám: 2279343620) bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 200.000 (kettőszázezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

INDOKOLÁS

A felperes (korábbi elnevezése I.Kft.) az I.Rt., a II.Kft. és a III.Kft egy olyan cégcsoport tagjai, melyek professzionális irodatechnikai berendezések szervizelésével, illetve termékek forgalmazásával (festékpatron, fénymásolópapír, stb.) foglalkozik. A cégcsoport tagja egymással és harmadik személyekkel is folytattak gazdasági tevékenységet. A 2004. október - 2005. június havi adóbevallásaiban a felperes levonásba helyezte a IV.Kft irodatechnikai termékek értékesítéséről kiállított számláiban feltüntetett 309.982.000 forint előzetesen felszámított általános forgalmi adót (a továbbiakban: ÁFA).

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-budapesti Igazgatósága - a ... számú megbízólevéllel végzett általános forgalmi adó ellenőrzés alapján - megállapította, hogy a felperes jogalap nélkül helyezett levonásba a IV.Kft számláiban szereplő ÁFA-t. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal Hatósági Főosztály - a 1559279372 iktatószámú határozattal - megsemmisítette az elsőfokú határozatot és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasította.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: első fokú adóhatóság) a ... számú megbízólevéllel - megismételt eljárásban - általános forgalmi adó ellenőrzést végzett a felperesnél 2004. augusztus - 2005. június hónapokra.

A revízió a felperes és a számlakibocsátó termékbeszerzése, a számlakibocsátónál végzett adóellenőrzés, és az értékesítési láncolat vizsgálata (2007. január 22-én kelt 8990587798 iktatószámú határozat), valamint a felperes képviselőjének, illetve nyilatkozatok (gépkocsivezető, könyvelő), továbbá okiratok alapján megállapította, hogy a IV.Kft. számlái tartalmilag hiteltelenek, mivel a számlán feltüntetett termékeket nem értékesítette a felperesnek. Az ellenőrzés azt is megállapította, hogy állítólagos értékesítésben résztvevő cégek (V.Kft., VI.Kft., VII.Kft.) nem rendelkeztek a tevékenységhez szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, nem végeztek gazdasági tevékenységet. Az ellenőrzésről készített jegyzőkönyv rögzítette, hogy nem lehetett megállapítani, míg a felperes nem tudta igazolni a számlák szerinti értékesítések megtörténtét.

A felperes eljárási és anyagi jogszabálysértésre hivatkozással vitatta az ellenőrzés megállapítását. Azt állította, hogy a termékértékesítés megtörtént, mely kapcsán kifejtette, hogy a IV.Kft. által, részére leszállított termékeket szerződés (megbízás) alapján az I.Rt. vette át - és adta ki - a cím szám alatti telephelyen, a termékek ellenértéket átutalással megfizette, majd azt árut továbbértékesítette. Arra is hivatkozott, hogy a IV.Kft.-től való termékbeszerzés közbeszerzési eljáráshoz szükséges referencia megszerzését is szolgálta.

Az ellenőrzés alapján eljárt első fokú adóhatóság - az 2548623329 iktatószámú határozattal - a felperes terhére 309.982.000 forint ÁFA különbözetet állapított meg, mely alapján kötelezte a felperest 154.991.000 forint adóbírság és 130.558.000 forint késedelmi pótlék megfizetésére.

A felperes fellebbezése alapján eljárt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal Hatósági Főosztály - a iktatószámú határozattal - helybenhagyta az első fokú határozatot. Az adóhatóság az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény [a továbbiakban: Áfatv.] 32. §-ának (1) bekezdés a) pontjára, 35. §-ának (1) bekezdés a) pontjára, 43. §-ának (5) bekezdésére, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény [a továbbiakban: Sztv.] 166. §-ának (2)-(3) bekezdése alapján elutasította a felperes ÁFA levonását. A döntést azzal indokolta, hogy a IV.Kft. számlái hiteltelenek, mivel vizsgált értékesítések és az azokat megelőző értékesítések nem történtek meg. Az adóhatóság nem látta bizonyítottnak, ezért nem fogadta el, hogy személy1 és személy2 vette át, és bevételezte a IV.Kft. által a felperesnek értékesített termékeket. határozat azt is rögzítette, hogy az ügylet kapcsán a felperes nem járt el kellő körültekintéssel.

A felperes a határozat bírósági felülvizsgálata iránt benyújtott keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú adóhatóság új eljárásra kötelezését, és az alperes perköltségben marasztalását kérte. Vitatta az adólevonás elutasítását, és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény [a továbbiakban: Art.] 97. § (4), (6) bekezdés, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény [a továbbiakban: Ket.] 72. § (1) bekezdés d) és e) pont, és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény [a továbbiakban: Pp.] 336/A. § (2) bekezdés sérelmére hivatkozott.

A felperes azt állította, hogy a IV.Kft.-vel "valós kereskedelmet folytatott", mely alapján megilleti az adólevonás joga. Álláspontja szerint az adóhatóság nem tett eleget a megismételt eljárás során a tényállás tisztázási kötelezettségének, és a bizonyítási kötelezettségének. Sérelmezte, hogy az adóhatóság indokolás nélkül figyelmen kívül hagyta a "termékek és az ellenérték útjának" vizsgálatára vonatkozó bizonyítási indítványát. Álláspontja szerint tisztázatlan maradt, hogy a IV.Kft. nevével fémjelzett beszállítói láncolat rendelkezett-e áruval, illetve az, hogy az általa a számlakibocsátónak ellenérték címen átutalt pénz hozzá nem került vissza. Közte és IV.Kft. közötti termékértékesítéssel kapcsolatban arra is hivatkozott, hogy az adóhatóság nem vitatta, hogy megvásárolt termékeket értékesítette a II.Kft.-nek.

Azt is sérelmezte, hogy az adóhatóság nála vonta le a számlakibocsátónál, azok beszállítóinál feltárt hiányosság jogkövetkezményét.

A az állításának alátámasztásául okiratokra hivatkozott: a ... rendelésére, az ügyletről kiállított számlákra, szállítójegyre, bevételi jegyre, raktár-analitikára (13. számú beadvány mellékletei). is hivatkozott, hogy az adóhatóság elmulasztotta az ellenőrzés tárgyává tenni a -ban, a Vám- és Pénzügyőrség Rapid Csoportja á, áltató .-nélvégzett őrzés iratait. Sérelmezte, hogy a határozathozatal során az adóhatóság személy3 - könyvelőjének - nyilatkozatát bizonyítékként felhasználta. is hivatkozott, hogy adóhatóság jogi álláspontja étes aEurópai Unió Bíróságának/03., C-355/03. és C-484/03. számú, és társai egyesített ügyekben, 2006. január 12-én hozott ítéletében(a továbbiakban: Optigen ügy) indokolás. Úgy érvelt, hogy beszerzést megelőző ügyletek esetleges csalárd jellegalapján sem tagadható meg tőle az adólevonás joga, arra, hogy árdságrólnem tudott, nem is tudhatott. is érvelt, hogy az ügylet során kellő körültekintéssel járt el, mivel bejegyzett, létező, adószámmal rendelkező adóalanytól vásárolt. ....., és adóhatóság megkeresését, előbbitőlérték kifizetésére vonatkozó iratok, utóbbitólaz ellenőrzés iratanyag beszerzését.