A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20310/2018/4. számú határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 523. §] Bírók: Fermanné dr. Polák Zita, Hegedűs Mária, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.25076/2014/70., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20310/2018/4.*, Kúria Pfv.21856/2018/12.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

1.Pf.20.310/2018/4/II.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Radács Péter ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Sallay & Társa Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Sallay István ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2017. december 5. napján meghozott 21.P.25.076/2014/70. számú ítélete ellen a felperes részéről 71. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, a felperes által fizetendő perköltséget 1.232.400 (Egymillió-kétszázharminckétezer-négyszáz) forintra leszállítja, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 320.800 (Háromszázhúszezer-nyolcszáz) forint másodfokú perköltséget. A le nem rótt 814.000 (Nyolcszáztizennégyezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes apjának testvére (a felperes nagynénje), J.J.-né született E.V., férjével az A.-bam élt. Férje 2000. december 20-án elhunyt, ezért úgy határozott, hogy rokonai közelébe M.-re költözik és B.-n vásárol lakást.

A felperes a 2001. június 18-án kelt adásvételi szerződéssel 14.300.000 forint vételárért megvásárolta a b.-i D. utca 6. I. emelet 5. szám alatti lakást. A szerződés 3. pontja szerint a felperes J.J.-né született E.V. javára a hátralékos vételár teljes kiegyenlítésével egyidejűleg ingyenesen, holtig tartó haszonélvezeti jogot biztosít. A felperes 2001. október 20-án az örökhagyóval írásban az örökhagyó javára holtig tartó haszonélvezeti jog alapítására vonatkozó megállapodást kötött. A szerződések alapján az adott ingatlanra a felperes javára tulajdonjoga, az örökhagyó javára holtig tartó haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került.

2002. június 6-án a felperes, valamint a haszonélvezeti jogra jogosult J.J.-né adásvételi szerződést kötöttek, mellyel a b.-i D. utca 6. I. emelet 5. szám alatti ingatlant a felperes eladta és az örökhagyó hozzájárult ahhoz, hogy az ingatlanra bejegyzett haszonélvezeti joga és a javára szóló vételi jog a vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével egyidejűleg törlésre kerüljön. A szerződés 4. pontja szerint a felperes és a haszonélvezeti jogra jogosult a vételárat külön megállapodásuk szerint osztják el egymás között.

2002. július 11-én J.J.-né, mint vevő adásvételi szerződést kötött a T. Kft.-vel a b.-i .../8 hrsz. alatt felvett, természetben b.-i L. utca 15. szám alatti társasházi öröklakás és a .../19. hrsz. alatt nyilvántartott 20 m2 alapterületű gépkocsitároló megvásárlására. A lakás vételára 25.000.000 forint, a gépkocsitároló vételára 1.500.000 forint. A szerződésben a vevő vállalta, hogy 5 munkanapon belül foglaló címén megfizet az eladónak 3.975.000 forintot, a fennmaradó 22.525.000 forint vételárból 19.525.000 forintot 2002. szeptember 30-ig, a gépkocsitároló és a lakás birtokba adásakor 3.000.000 forintot fizet meg. 2002. július 15-én J.J.-né foglaló címén 4.000.000 forintot, 2002. szeptember 25-én az A.-ban vezetett bankszámlájáról a vételárra 50.000 USD-t utalt át az eladónak. 2002. október 3-án J.J.-né ... Banknál vezetett számlájáról a felperes és házastársa ugyanezen banknál vezetett számlájára 10.200.000 forint került átutalásra. Másnap, 2002. október 4-én, a felperes és házastársa számlájáról az ingatlan eladója számlájára 10.174.866 forint került átutalásra az örökhagyó lakásvásárlására hivatkozó közleménnyel. Az adásvételi szerződés alapján az ingatlanra J.J.-né tulajdonjoga bejegyzésre került, aki a lakásba beköltözött és abban lakott.

J.J.-né 2009. január 30-án írásbeli magánvégrendeletet alkotott, amelyben a b.-i L. utca 15. szám alatti lakás és gépkocsitároló ingatlanai örököseként a felperest nevezte meg.

2009 őszén a felperes és nagynénje viszonya megromlott, ezt követően telefonon tartották a kapcsolatot. J.J.-né korára és megromlott egészségi állapotára tekintettel az alperes segítségére szorult, aki napi szinten látogatta. 2011. december 7-én J.J.-né írásbeli magánvégrendeletet készített, melyben úgy rendelkezett, hogy halála esetén a b.-i L. utca 15. szám alatti lakás, illetve gépkocsitároló ingatlanait, továbbá az ingatlanokban lévő valamennyi ingóságát az alperes örökölje. Nevezett örökösének meghagyta, hogy ruháit ossza szét V.M.-né és E.B.-né között.

J.J.-né (továbbiakban: örökhagyó) 2012. március 26-án elhunyt. Végintézkedés hiányában a törvényes öröklés rendje szerint az öröklésből kiesett szülők helyén örökösei ¾ arányban a felperes apja, E.B.K. és ¼ arányban N.B.-né, született E.E. voltak. Az alperes a hagyatéki eljárásban bemutatta a 2011. december 7-én kelt írásbeli magánvégrendeletet és annak alapján igényt tartott az örökhagyó lakás és garázs ingatlanára. A felperes, mint a 2009. január 30-án kelt végrendeletben nevezett örökös a később kelt végrendelet érvényességét vitatta. Erre tekintettel az ügyben eljáró közjegyző az örökhagyó hagyatékába tartozó b.-i L. utca 15. szám alatti lakás és garázsingatlant ideiglenes hatállyal a 2011. december 7-én kelt végrendelet alapján az alperesnek adta át. A további hagyatékba tartozó vagyontárgyakat teljes hatállyal ¾ részben a felperes édesapjának E.B.K.-nak, ¼ részben N.B.-né, született E.E.-nek adta át.

A felperes módosított első keresetében annak megállapítását kérte, hogy az örökhagyó 2011. december 7-én kelt írásbeli magánvégrendelete a felek viszonyában érvénytelen. Érvénytelenségi okként elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a végrendeleten az örökhagyó névaláírása és az egyik tanú, dr. T.P. aláírása nem nevezettektől származik. Amennyiben bizonyítást nyerne, hogy a végrendeletet mégis az örökhagyó és dr. T.P. írták alá, érvénytelenségi okként másodlagosan azt jelölte meg, hogy az alperes javára szóló végrendelkezéskor az örökhagyó ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzott. Harmadlagos hivatkozása szerint a végrendelet a Ptk. 649. § (1) bekezdés a) és c) pontjai alapján érvénytelen, mert az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában, illetve az alperes az örökhagyót tisztességtelen befolyással bírta rá a javára szóló végintézkedésre.

Az első, az érvénytelenséggel kapcsolatos kereseti kérelmének eredménytelensége esetén másodlagos kereseti kérelmében a felperes annak tűrésére kérte az alperest kötelezni, hogy a b.-i .../8 hrsz.-ú és a .../19 hrsz.-ú ingatlanokra a felperes 101/265 arányú tulajdonjogát adásvétel jogcímén bejegyezzék.

Ha a bíróság az elsődleges és másodlagos kérelmét megalapozatlannak találná, harmadlagos kérelme arra irányult, hogy a bíróság kötelezze az alperest a felperes részére 10.174.866 forint megfizetésére.