A Fővárosi Törvényszék P.25076/2014/70. számú határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, (1) bek., 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 17. §, (1) bek., 205. §, (1) bek., 324. §, (1) bek., 365. §, (1) bek., 523. §, (1) bek., 598. §, 599. §, (1) bek., 623. §, (1) bek., 629. §, (1) bek. b) pont, 649. §, (1) bek.] Bíró: Győriné dr. Hollósi Laura

A Fővárosi Törvényszék

...P..../2014/70.

A Fővárosi Törvényszék dr. Radács Péter ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek, a Sallay és Társa Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző: dr. Sallay István ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.620.037,- (egymillió-hatszázhúszezer-harminchét) Ft perköltséget, amelyből 344.417,-(háromszáznegyvennégyezer-négyszáztizenhét) Ft áfa.

A le nem rótt 1.500.00,-(egymillió-ötszázezer) Ft kereseti illetéket és az állam által előlegezett 378.274,-(háromszázhetvennyolcezer-kétszázhetvennégy) Ft költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve, a Fővárosi Törvényszéken kell 3 példányban, illetve a felperesnek perkapun elektronikus úton benyújtani.

A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a le nem rótt kereseti illeték viselésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna, illetve ha az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának az alátámasztására irányul. Amennyiben a fellebbezés a megjelölt hivatkozást nélkülözi, a másodfokú tanács elnöke a fellebbezést hivatalból elutasítja. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének a kérésére tárgyalást tart. A tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

Az ítélet elleni fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél fellebbezése hatálytalan, kivéve ha a fellebbező a jogi segítségnyújtó szolgálatnál pártfogó ügyvéd engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, és ennek tényét igazolja, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a fellebbezést.

A jogi képviselővel eljáró felek az ítélet ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték, illetve a Pp.24.§.-a alapján megállapított értéke az 500.000.-Ft-ot meghaladja.

Indokolás

A bíróság a peres felek előadása, 1-es tanú, 2-es tanú, 3-as tanú, 4-es tanú, 5-ös tanú, 6-os tanú tanúvallomása, szakértő igazságügyi írás- és okmányszakértő aggálytalan szakvéleménye, a intézet Intézet alap- és kiegészítő szakvéleménye, valamint a csatolt okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes apai nagynénje; 1-es személy örökhagyó 1931. december 27-én született. Az örökhagyó a férjével; 2-es személlyel az országban élt. Azt követően, hogy az örökhagyó férje 2000. december 20-án elhunyt, az örökhagyó úgy határozott, hogy településen vásárol lakást és Magyarországon a rokonai közelébe költözik.

2001. június 18-án a felperes 3-as személy eladóval ingatlan adásvételi szerződést kötött, amelyben megállapodtak abban, hogy a felperes 14.300.000,-Ft vételárért megvásárolja az eladó tulajdonát képező település, .../A/11. helyrajzi szám alatt felvett, természetben ingatlan címe szám alatti 52 m2 alapterületű lakást - a közös tulajdonból hozzátartozó - 246/10.000 eszmei részilletőséggel együtt. A szerződésben megállapodtak abban, hogy a felperes a vételárból a vevőnek a szerződéskötés időpontjában 600.000,-Ft-ot foglaló jogcímén a felperesnek megfizet, míg a fennmaradó 13.700.000,-Ft-ot legkésőbb 2001. július 11-éig, a birtokbaadás időpontjában fizeti meg az eladónak. A szerződés 3. pontja szerint a felperes 1-es személy örökhagyó javára a hátralékos vételár teljes kiegyenlítésével egyidejűleg ingyenesen holtig tartó haszonélvezeti jogot alapított az ingatlanra.

2001. október 20-án a felperes az örökhagyóval írásban haszonélvezeti jog alapítására vonatkozó megállapodást kötött, amelyben a felperes, mint állagtulajdonos ingyenesen holtig tartó haszonélvezeti jogot alapított a település, .../A/11 helyrajzi szám alatt felvett, természetben ingatlan címe szám alatti ingatlanra az örökhagyó javára.

A felperes perbeli előadása szerint a ingatlan címe szám alatti ingatlant valójában az örökhagyóval közösen vásárolta akként, hogy az örökhagyó 4.000.000,-Ft-ot fizetett a vételárból, és ennek fejében lett a nagynénje javára haszonélvezeti jog alapítva.

2002. június 6-án a felperes és 1-es személy 4-es személy vevővel ingatlan adásvételi szerződést kötöttek - amely a szerződés keltének napját nem tartalmazta és ügyvédi ellenjegyzéssel nem lett ellátva - és megállapodtak abban, hogy a felperes és az örökhagyó a település, .../A/11. helyrajzi szám alatt felvett, természetben ingatlan címe szám alatti ingatlant 16.000.000,-Ft-ért eladják a vevő részére. A szerződés tanúsága szerint az örökhagyó - mint haszonélvezeti jogot eladó, és egyben vételi jogosult hozzájárult ahhoz, hogy a vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével egyidejűleg a haszonélvezeti joga, valamint a vételi joga az ingatlan-nyilvántartásból törlésre kerüljön. A szerződés 4. pontjában rögzítésre került, hogy a felperes és az örökhagyó a vételárat a külön megállapodásuk szerint osztják el egymás között, amely külön megállapodás tartalma nem vált ismertté a per során.

Az adásvételi szerződés aláírására településen, a 2-es ingatlan címe Barkácsboltban került sor 7-es tanú és 8-as tanú tanúk jelenlétében, 8-as tanút előzőleg a felperes bízta meg, mint nyugalmazott rendőrtisztet, hogy kísérje el őket a szerződés aláírásakor és a pénz átvételét biztosítása.

A felperes perbeli előadása szerint az ingatlan eladását követően az örökhagyóval abban állapodtak meg, hogy a haszon összegét elfelezik és őket abból fejenként 1.000.000,-Ft illeti meg.

Az adásvételi szerződés aláírását követően 8-as tanú gépkocsival elvitte az örökhagyót és a felperest az bank Rt. bank székhelye szám alatti fiókjába, ahol az örökhagyó 14 óra 33 perckor az bank-nál vezetett szám számú számlájára 14.500.000,-Ft-ot befizetett.